A Raiffeisen-csoport saját minősítési rendszert használ a cégek ESG-értékelésére?

Igen, bár egyes alapadatokat adatszolgáltatóktól szerzünk be, ennek alapján saját fejlesztésű minősítési, értékelési rendszert használunk. Ez a rendszer három szintű, az első szinten egy kizárási rendszerrel. Például nem vásárolunk olyan cégek értékpapírjaiból, amelyek génmanipulált élelmiszerekkel, kőszénnel vagy fegyvergyártással foglalkoznak.

A második szinten az említett értékelési rendszer, pontrendszer áll. Itt a cégértékelés eddigi pénzügyi dimenziója mellé bejön az ESG-dimenzió. A harmadik szint pedig az “engagement”, az aktív részvétel, amely során az RCM megjelenik a részvénytársaságok közgyűlésein, és a megfelelő irányba próbálja ösztönözni a vállalati működést. Például olyan döntéseket nem szavaz meg, amelyek nem felelnek meg az ESG követelményeknek.

Kizárási politika, elemzés és hatásgyakorlás, ha röviden foglaljuk össze.

Mit gondolnak vajon a kisbefektetők az ESG-ről? Milyen visszajelzések érkeznek tőlük?

A számok magukért beszélnek, a 2020 februárjában elindított első ESG-alapunk töretlen népszerűségnek örvendett a pandémia alatt is és azóta is. A tapasztalatok szerint mindez a fiatalabb generációt jobban érdekli, de megjelenik már az idősebb generációk látókörében is.

Az is annak a jele, hogy mennyire megnövekedett az érdeklődés és a bizalom az ESG-szegmens iránt, hogy az utóbbi hónapokban az értékpapíroknak nem volt jó időszaka. A részvényárfolyamok is lefelé mentek, a kötvényárak is, mégis azt láttuk, hogy az ESG-alapokból nem áramlott ki pénz, stabil a befektetői bizalom.

A kisbefektetők elköteleződése ezeknél a befektetéseknél erősebbnek látszik, mint a nem ESG-típusú befektetéseknél.

A pandémia jót tett a bolygónak, kevesebbet utaztunk, kevesebbet fogyasztottunk, alacsonyabb volt a környezeti terhelés. Az orosz ukrán háború viszont rendkívül káros hatásokkal jár, mérges gázok jutnak a levegőbe a robbanóanyagokból, európai szénerőművekben futtatják fel a termelést...

Ez így van, a háború borzasztóan káros. Ráadásul nem marad annyi energiája a kormányoknak és más szervezeteknek, hogy az ESG-szempontokkal foglalkozzanak. Mindenkinek rá kellett jönnie, hogy a jelenlegi helyzetben az energiaellátás biztonsága a legfontosabb. Még akkor is, ha az energiát szénerőműből állítjuk elő.

Mindez egyáltalán nem jó hír, de azt jó látni, hogy van egy közös európai összefogás és közös értékrend. Ilyen szintű összefogásra lenne szükség a fenntartható fejlődéssel, az energiaátmenettel kapcsolatos kérdésekben is. De bízzunk benne, hogy a jelenlegi összefogásból később tanulni lehet.

Reméljük, hogy a háborúnak minél hamarabb vége lesz, de az energia átmenettel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívások utána is velünk maradnak.

Akkor most bűn Mol, vagy Exxon Mobilt venni, vagy más cégeket, amelyek a fosszilis energiahordozók területén működnek?

Ne legyünk naívak, jelenleg ők megkerülhetetlenek. Ráadásul a nagy olajcégek sok esetben többet tesznek, mint gondoljuk, és próbálnak előre menni. Például nem ruháznak már be a fosszilis energiahordozók területén. Vagy előre tekintve ruháznak be, arra készülnek, hogy a jövőben, 5-10 tíz év múlva már sokkal zöldebbek legyenek.

Így nem mondom, hogy ördögtől való dolog olajcégek részvényeit vásárolni, csak azt, hogy el kell végezni az elemzéseket, amelyek alapján kitűnik, mit tesz az adott cég a környezet érdekében. Annak érdekében, hogy ne fosszilis legyen a jövő.

Önöknek nagy ingatlanalapjuk is van, ebben a szektorban hogyan érvényesül az ESG-szemlélet?

Az anyacégünk kezeli Ausztria első fenntartható ingatlanalapját, sőt Európában is az elsők között volt. A részvénytársaságoknál, mint egy Mol vagy egy OTP, az ESG-re való átállás a társaságon belül történik, a cég menedzsmentje felel érte. Az alapkezelők azonban hatást tudnak rájuk gyakorolni a társasági közgyűléseken keresztül.

Az ingatlanalapoknál ez másként működik, ott az alap kezelője az, aki az ingatlanokkal gazdálkodik, és meghozza a döntéseket. Például, hogy egy irodaház vagy egy bevásárlóközpont energiahatékonysága hogyan nézzen ki. Az ingatlanalapok kezelőinek a felelőssége emiatt más jellegű.

Folyik a magyarországi ingatlanalapnál is az átalakítás az ESG irányába?

Dolgozunk rajta. Lesznek majd közzétételi kötelezettségeink, például arról, hogy milyen károsanyag-kibocsátással bír az adott ingatlanportfólió. Folyik a helyzet felmérése, hogy a jövőben nagy hangsúlyt fektethessünk majd ezekre a szempontokra.

Hogyan lehet jó ESG-szempontból egy ingatlan?

Például úgy, ha alacsony energiafelhasználású az épület, mert modern építőanyagokból készült. Nem csak a szigetelésről van szó, hanem különböző más megoldásokról is, mint az árnyékolás vagy a vízfelhasználás.

Az sem ESG-barát megoldás, ha egy régi ingatlant lerombolunk, és egy teljesen újat húzzunk fel helyette. Egyes cégek inkább felújítják, megőrzik a régi vázat, és ennek következtében sokkal kisebb környezeti lábnyommal tudnak újszerű épületet létrehozni.

Mit jelent a társadalmi szempont az ingatlanoknál?

Például egy bevásárlóközpontnál nagyon nem mindegy, hogy a fogyatékkal élők meg tudják-e közelíteni az épületet. Vagy hogy adott esetben élhető tereket, emberbarát környezetet alakítanak-e ki bennük vagy sem.

Vannak egészen pesszimista tudósok, akik szerint egyszerűen már túl késő. Nem tudjuk megakadályozni az éghajlatváltozást, és katasztrófa felé tartunk.

Annak ellenére, hogy a globális széndioxid-kibocsátás túlnyomó részét tíz óriáscég okozza, egyéni szinten mi is sokat tehetünk. Azt pedig nem tehetjük meg, hogy hátat fordítunk a környezetvédelmi szempontoknak azzal, hogy most már úgyis mindegy. Úgy gondolom, hogy muszáj továbbra is felelősen gondolkodni magánemberként és befektetőként is.

Nem működhetünk ugyanúgy, mint azelőtt, ezt meg kell értenünk. Az emberiség eddigi fejlődése során a Föld teherbíró képességét, mint végső erőforráskorlátot alapvetően figyelmen kívül hagyta, de ennek véget kell vetni.

A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A Piac & Profit magazin tartalma ("tartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a Piac & Profit közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az Piac & Profit felelősséget nem vállal. A Piac és Profit Kft, mint a Piac & Profit kiadója, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a tartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített tartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a tartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.