A két politikus nagyon hasonlít abban, hogy magyarázkodásaikban az önkritika, vagy fel sem merül, vagy csak olyan muszáj valami ilyesmit is mondani szinten. Egyikük sem hajlandó valóságosan szembenézni eddigi tevékenységük sötét oldalával. Abban is nagyon hasonlítanak, hogy foggal és körömmel ragaszkodnak megszerzett előjogaikhoz, abból egy jottányit sem hajlandóak engedni. Abban különböznek csak, hogy milyen hangnemet választanak az alattvalóknak tekintettek győzködésében, a magyarázkodásban. Itthon nincs is ezzel nagy gond, hiszen valamiért az emberek többsége elfogadja ezt a status quo-t, külföldön viszont, ahol már nem alattvalói a viszony csak nevetnek rajtunk és vakságunkon. Nekünk szegény állampolgároknak pedig ez azt jelenti, hogy maradunk a gazdasági periférián, az ellensúly nélküli lecsúszás reménytelen logikájának pályáján.