Hogy hol történt az árulás az sosem derül ki Orbán Viktor írásából, úgymond költői homályba vész. Az uniós választásokat egyértelműen az az Európai Néppárt (EPP) nyerte, amelyik eddig is ezt tette, sőt plusz 12 mandátumot szereztek. Értjük, hogy ez nagyon fájdalmas Orbán Viktornak, hiszen ebből a pártból tessékelték ki 2021-ben, az elhíresült Junkers plakátok megjelentetését követően. Azóta a magyar miniszterelnök, ahol módja adódik, jól belerugdos az EPP-be és vezetőibe, jelesül Manfred Weber elnökbe és Ursula von der Leyen Európai Bizottság elnökbe. Aztán az idén a KDNP-nek is távoznia kellett az EPP-ből, mert oda ültek be a Tisza párt képviselői. Természetesen ők is árulók.
A valóságban az idei európai parlamenti választásokon nem történt meg az, amit Orbán Viktor állít, hogy az emberek a változásra szavaztak. Úgy szavaztak, ahogy lenni szokott, vagyis minden országban a belpolitikáról mondtak véleményt az európai uniós választások urnáinál, ami semmi olyan fantazmagóriát nem tartalmazott, hogy háború vagy béke. Minden európai ember békét akar, ott ez nem is kérdés, nem tárgya a közbeszédnek. Az uniót továbbra is a konzervatív-szociáldemokrata-liberális (EPP-S&D-RE) koalíció vezeti, mint eddig, némi belső átrendeződéssel a megszerzett mandátumok alapján. Az EPP plusz 12, az S&D mínusz 3, az RE mínusz 27 mandátumot hozott a konyhára. A koalíció veszített tehát 18 mandátumot, de így is megvan az 50 százalékos többségük. Ez nem árulás, hanem az országok belpolitikai helyzetének tükröződése. Itthon azért veszített 2 mandátumot a Fidesz és nyert 7 mandátumot a Tisza párt, mert ezt dobta a magyar belpolitika, a kegyelmi botrány és Magyar Péter feltűnése. Ehhez az égvilágon semmi köze Brüsszelnek, ezt meg kellene érteni. A befektetett kampánymilliárdok, a béke ábrándos ígérete ellenére a magyarok kritikával illeték Orbán Viktort és pártját. Ezt mutatja az egyszerű matematika és semmi mást.
