A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg amellyel összefüggésben stressz, munkabaleset vagy pszichoszomatikus megbetegedés következhet be. Ilyen kockázatot jelentenek például a munkahelyi konfliktusok, a rossz munkaszervezés vagy a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága.
A Gordio csoport kutatása szerint mi magyarok is az európai stressz-élbolyhoz tartozunk, hiszen minden második munkavállaló munkahelyi stresszről panaszkodik. A legtöbben az időnyomás alatt végzett munkákra, a munka mennyiségére és a munka túl gyors ütemére panaszkodtak. Az átlagos munkaidő a törvény által megszabott 40 óra helyett 44,5 óra hetente a gyakorlatban. A fizikai munkakörülmények közül a legtöbb panaszt a zaj és a hőmérséklet okozza. A munkahelyi kapcsolatok területén a legtöbb stresszt a vezetők intézkedései, és a vezetői támogatás elmaradása váltja ki. A túlzott munkahelyi terhelésekért a válaszolók 62%-a okolja a rossz vagy elégtelen belső kommunikációt, 54%-a pedig a munkaszervezési hiányosságokat.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA) részletesen foglalkozott a munkahelyi stressz hatásaival a nemzetgazdaság és annak kisebb alegységei tekintetében. Adataik szerint minden második munkanap-kiesés a munkahelyi stresszel hozható összefüggésbe. Ez nem csak csökkent gazdasági teljesítményt eredményez, hanem így rossz hatással van a nemzetgazdaságra is. A stressz az EU-27 országait tekintve a munkavállalók 22%-át érinti egy 2005-ös adat szerint. És várhatóan emelkedni fog azok száma, akik a munkahelyi feltételek miatt kialakult, vagy az azok által súlyosbított stressztől szenvednek.
A költséghatás is jelentős
A munka változó világa és a gazdasági válság hatására történő behatások egyre jobban megterhelik a munkavállalókat. Negatív hatással van ugyanis a dolgozókra a munkavállalói létszám csökkentése, a tevékenységek kihelyezése, a feladatok és a készségek tekintetében a rugalmasság iránti megnövekedett igény, a határozott időre szóló szerződések szaporodó alkalmazása, a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének fokozódó nehézségei. A stressz problémák forrása lehet a munkahelyen és otthon egyaránt, emellett a szervezetek nyereségességét is jelentős mértékben befolyásolja. 2002-ben az EU-15 országaiban a munkahelyi stressznek betudható éves gazdasági költség a becslések szerint 20 milliárd eurót tett ki. Ugyanakkor EU-szerte számos gyakorlati példa van a munkahelyi stressz kezelésére. A megfelelő módszer alkalmazásával megkímélhetik a munkavállalókat a stressz egy részétől.
Éppen az ezen technikákat alkalmazó vállalatokat keresi a Szívbarát Munkahely Pályázat, amelyek tesznek dolgozóik kiegyensúlyozottabb mindennapjaiért többek között a munkahelyi stressz kezelésének területén is. Az elmúlt két évben közel 250 nevezés érkezett az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Flora közös Szívbarát Munkahely pályázatára. A versenybe bárki nevezheti a saját munkahelyét 2009. május 31-ig. A pályázatot három kategóriában hirdetik meg: kis, közép és nagyvállalatok számára. Idén a korábbi évekhez hasonlóan ismét lesz különdíj, amellyel a legaktívabb munkahelyeket díjazzák. Az idei különdíj a vállalati társadalmi szerepvállalást, a jótékonyságot állítja középpontba. A Szívbarát Munkahely pályázat részletes kiírását bárki elolvashatja és letöltheti a www.szivbaratmunkahely.hu weboldalról, ahol a nevezés feltételei is megtalálhatóak, illetve számos cikk, interjú foglalkozik a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás, a rendszeres testedzés illetve a munkahelyi stressz és stresszoldás témakörével.
