Az „Ázsiai Évszázad” halála – szétesett a biztonsági struktúra

Ázsiában a történelmi sérelmek és a lezáratlan határviták sorra lobbannak föl a térség országai között. Washington katonai felsőbbrendűségére és diplomáciájának kiszámíthatóságára a térségben már senki sem venne mérget, miközben Peking egyre kevésbé fogadja el a másodhegedűs szerepét.

Az elmúlt évtizedekben a világ népességének 60 százalékát kitevő Ázsia páratlanul magas ütemű gazdasági növekedést tudott felmutatni és mára a globális gazdasági kibocsátás 40 százalékát koncentrálja. A Nyugatot lenyűgözte a Kelet teljesítménye, a térség már a közeljövőben elkerülhetetlenül átveszi a globális gazdasági és politikai hatalmat – írja a Privátbankár.hu.

Belobbant történelmi sérelmek

Napjainkra azonban Kína és Japán lassuló növekedéssel, valamint a népesség elöregedésével küzd. Ázsia többi gazdasági motorja, köztük India, Indonézia és Dél-Korea mind saját gazdasági és politikai problémáival viaskodik. Mára az egész régióban a növekvő jövedelmi egyenlőtlenség, a pénzügyi instabilitás és a környezetszennyezés akadályozza a fejlődést.

Kép: Pixabay

Ráadásul ezeknél jóval aggasztóbbak a kontinens biztonságpolitikai fejleményei, amint a történelmi sérelmek és a lezáratlan határviták sorra lobbannak föl a térség országai között. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben Ázsia katonai kiadásai 52 százalékkal ugrottak meg, 2018-ban elérve a 392 milliárd dolláros szintet. A régió felel már a világ összes katoni kiadásainak ötödéért és a részarány dinamikusan emelkedik.

Az egykori tea-árus vitája a krikett-játékossal

Napjainkban ahova nézünk Ázsiában, ott izzik, vagy éppen lobban fel a geopolitikai feszültség,

Már a mindennapokban is érződik Japán és Dél-Korea kereskedelmi háborúja
Japán azzal vádolja Dél-Koreát, hogy nem akadályozza meg katonai szempontból kényes technológiák továbbadását harmadik országokba, akár Észak-Koreába. A világháború örökségével kapcsolatos lépés drámaian visszavetette a két ország kereskedelmét és idegenforgalmát.
legyen az a forrongó Hongkong, Tajvan, avagy a Dél-kínai-tenger. Az USA és Kína komoly küzdelmet folytat a háttérben Myanmar, és Sri Lanka ellenőrzéséért. A világ legnépesebb régiójának sorsát ezeken túl két nukleáris hatalom pattanásig feszült szembenállása árnyékolja be megosztott Kasmír ügyében, amely országokat egyrészről egy volt tea-árus (a hindu-nacionalista indiai Narendra Modi) és egy egykori krikett-játékos (a pakisztáni Imran Khan) vezet.

Mi több, Washington két legfontosabb regionális szövetségese, Japán és Dél-Korea éppen egymás torkának ugrott, miközben Észak-Korea újra megkezdte rakéta- kísérleteit. Phenjan múlt kedden „új típusú fenyegetéseket” helyezett kilátásba, ha a nukleáris leszerelési tárgyalások nem haladnak előre.

Széteső struktúra

A felületetes szemlélő számára ezek az események és incidensek összefüggéstelenek. De mélyebbre ásva azt látjuk, hogy a régió biztonsági struktúrája valójában esik darabjaira. Washington katonai felsőbbrendűségére és diplomáciájának kiszámíthatóságára a térségben már senki sem venne mérget, miközben Peking egyre kevésbé fogadja el a másodhegedűs szerepét.

Nem véletlen, hogy a múlt hónapban Peking és Moszkva a térségben már stratégiai bombázók közös provokációjával tesztelte Washington és szövetségeseinek eltökéltségét és képességeit. Az oroszok és a kínaiak ősszel tervezik következő hadgyakorlatukat – a leolvadó arktikus térségben.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo