Már a mindennapokban is érződik Japán és Dél-Korea kereskedelmi háborúja

2019. augusztus 09. péntek - 09:16 / piacesprofit.hu
  •    

Japán azzal vádolja Dél-Koreát, hogy nem akadályozza meg katonai szempontból kényes technológiák továbbadását harmadik országokba, akár Észak-Koreába. A világháború örökségével kapcsolatos lépés drámaian visszavetette a két ország kereskedelmét és idegenforgalmát.

Tokió július 1-jén külön engedélyhez kötötte a félvezető-gyártáshoz szükséges, a Samsung és más dél-koreai cégek által is használt vegyi anyagok kivitelét. Szöul tiltakozott, ám a japán kormány ismételten hangoztatta: bizonyítékai vannak rá, hogy Dél-Korea nem tett megfelelő biztonsági intézkedéseket annak megakadályozására, hogy ezek a anyagok tovább kerüljenek. Sajtójelentések azok között említik Észak-Koreát is, de az ügyről beszámoló Foreign Policy értesülése szerint közép-keleti országokról van szó. Japán részről ismételten felvetették: hónapok óta kérik a dél-koreai felet, vitassák meg a kérdést, kezdeményezésüket azonban elutasították.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Szöul tagadja a vádat és határozottan elítélte a japán lépéseket. Az ország a Világkereskedelmi Szervezet és az ENSZ elé kívánja vinni az ügyet, hiszen az utóbbi felügyeli az Észak-Korea elleni szankciókat. Dél-Korea ugyanakkor széles körű bojkottot hirdetett japán fogyasztási cikkek ellen és rengetegen mondták le Japánba tervezett utazásukat.

A viszály mögött a 2. világháború idején a japán megszállók általó dolgoztatott koreai kényszermunkások ügye áll. Tokiót felháborította, amikor a dél-koreai kormány engedélyezte, hogy

Trump téved: a kereskedelmi háborúk nem jók és nehéz őket megnyerni
A piacoknak ezúttal igazuk van. Az amerikai–kínai viszony alakulása valahogy ijesztően emlékeztet 1914 nyarára, írja vezércikkében a brit The Guardian.

az érintettek kártérítésért pereljék az egykori megszállókat. Azzal érvelnek, hogy az 1965-ös egyezmény alapján, amellyel helyreállították a két ország közötti kapcsolatokat, Japán 500 millió dolláros kártérítést fizetett, ami fedezte ezeket az igényeket. A japán kormányhoz közel álló források szerint Abe Sinzo kormányfő lehetőséget keresett az ügyben való nyomásgyakorlásra s így esett a választás a kereskedelemre.

Nem világos azonban, hogy a japánok felmérték-e a kereskedelmi háború következményeit.

A japán Uniqlo ruházati bolthálózat csaknem 30 százalékos visszaesést tapasztalt több mint 180 ottani üzletében. Míg korábban a japán volt a legnépszerűbb külföldi sör, most az Asahi és társai nagy visszaesést tapasztalnak a rendelésekben. Dél-Korea vezeti a japán idegenforgalmi mérleget, tavaly 7.5 millió turista járt ott, de számuk most 50 százalékkal visszaesett. A két ország kereskedelmi mérlege tavaly 20 milliárd dollár japán többletet mutatott,és Szöul most bejelentette: külön alapot állítanak fel a japán importtól való függőség csökkentésére. Az amerikai kormány érdekében tartja a viszály rendezését, de próbálkozásai eddig nem vezettek eredményre.