A munkahelyére mindenki azért megy, hogy a lehető leghatékonyabban elvégezze a feladatot, amire leszerződött. Legalábbis elvileg. Valójában viszont, mivel több embernek kell együttműködnie, elkerülhetetlen, hogy a személyes szimpátia és ellenszenv is befolyásoló tényező legyen a mindennapokban. Ha a kollégák nem szeretnek valakit, az biztos, hogy nem fogja jól érezni magát az adott munkahelyen. De ennél sokkal pragmatikusabb szempontból sem árt tudni, kik azok, akik pikkelnek ránk. A munkahelyen sem mindegy, hogy kit fogadunk a bizalmunkba, vagy mennyire engedjük el magunkat és viselkedünk (néha túlságosan) felszabadultan.
Két munkaügyi szakértő, Lynn Taylor és Michael Kerr sorolta fel a Business Insidernek azokat az apró jeleket, amikből kitalálhatjuk, hányadán állunk egy-egy kollégánkkal.
1. Ösztönös rossz érzet
Az első jel nem különösebben tudományos, de annál jobban érdemes hallgatni rá. Ha úgy érezzük, hogy kitaszított páriaként ülünk az irodában, és ez nem csak egyetlen rossz napon van így, hanem általában jellemző, valószínűleg tényleg nem fogadott be minket a közösség. Nem kell felülbírálni az ösztönös megérzéseinket. Mielőtt azonban magunkba zuhannánk, vagy másik állás után néznénk, próbáljunk meg kissé objektívek lenni: vizsgáljuk meg, hogy amit mi ellenséges viselkedésnek érzünk, csak ellenünk irányul-e, vagy az egész kollektívában hasonló a működés.Túl soknak érezzük a kritikát? Figyeljük meg, hogy ellenük irányul a dolog, vagy csak ilyen furcsa a cégkultúra. Folyton egyedül eszünk? A kérdés, hogy azért, mert mindenki más egy brancsban ebédel valahol máshol, vagy egyszerűen nem alakult ki a közös étkezés szokása. Ha úgy látjuk, a gondok mindenkinél hasonlóak, akár változtatni is próbálhatunk, lehet, hogy mindenki értékeli majd!
2. Ellopják az ötletünk
Egy jó céges közösségben persze nem igazán fontos, hogy egy ötlet konkrétan kitől származik, de ha mélyen a szívünkbe - meg a főnök szívébe - nézünk, azért mégsem egészen mellékes, hogy kit tartanak kreatívnak. Jó esetben a jó ötleteknek mindenki együtt örül, akinek a fejéből kipattant, az pedig vállveregetést kap a kollégáktól. Rossz esetben viszont, ha valakinek elmondjuk az ötletünket, az a sajátjaként prezentálja majd a főnöknek, még mielőtt szóhoz jutnánk. Ha azt látjuk, hogy egy kollégánk sorozatosan nagy elánnal állít be tőlünk származó új kezdeményezéseket a sajátjának, szabotőrrel van dolgunk, akinek feltett szándéka, hogy mindig lehetséges helyzetben kicsinyítse érdemeinket.
3. Levegőnek néznek
Rossz jel, ha a kollégák nem csevegnek velünk, s ha kérdezünk valamit, akkor is csak nagyon szűkszavúan válaszolnak. Az ilyen okékra, igenekre, rendbenekre, hellókra szorítkozó párbeszédek egészen nyilvánvalóan azt jelzik, hogy a munkatársunk kerül minket, arra törekszik, hogy minél kevesebbet kelljen érintkeznie velünk. Kerr szerint ha egy munkatársunk rendszeresen úgy válaszol nekünk, mint egy "rapszodikus tini", az is intő jel. Ajánlatos komolyan venni.
Az sem jelent jót, ha nem vonnak be minket a kollégák a közös kis kvaterkázásaikba, ha mindenki elhallgat, amikor belépünk a pihenő helyiségbe, vagy hétfőn tudjuk meg egy elkapott mondatfoszlányból, hogy hétvégén együtt bulizott az egész gárda. Azt mutatja, nem érzik, hogy igazán megbízhatóak lennénk ahhoz, hogy mindenről értesüljünk, ami kifut a szájukon. Nem vagyunk a belső "klikk" tagja.
A súlyosabb verzió az, ha egyenesen levegőnek néznek. Még köszönni sem igen hajlandók.
Bármennyire is jó a hangulat egy munkahelyen, azért érdemes betartani az udvariasság alap normáit, mindenki érdekében. Ha valaki túllép ezeken a korlátokon, kinevet, vagy éppen kiabálni kezd velünk, komoly gond van. Ezt mutatja az is, ha számon kérnek olyan dolgokat, amik nem tartozik hozzájuk, főnökösködnek, vagyis túl lépik a hatáskörüket, csak, hogy kellemetlenséget okozzanak kifejezetten nekünk.
5. Negatív testbeszéd
Ha az égnek emelik a szemüket, amikor mondunk valamit, ha ellenségesen összefonják a karjaikat, miközben beszélünk hozzájuk, ha nem néznek fel a számítógép monitorjáról vagy a papírjaikból, amikor hozzájuk beszélünk, az mind azt mutatja, hogy sürgősen javítani kellene a hozzájuk fűződő kapcsolatunkon. Nem kell kimondani, ha utálják az embert, a test elmond mindent.
6. Mindig ellentmondanak
Az értelmes vita fontos eleme egy produktív munkahely kommunikációjának, és egy szóval sem állítjuk, hogy mindig mindeninek egyet kéne értenie. De ha folyamatosan belekötnek abba, amit mondunk, megcáfolják az állításainkat, de legalábbis a kétségeiket hangoztatják akkor is, ha valami a mi szakterületünkhöz kapcsolódó témában nyilatkozunk, az gondot jelent.
Ha még az is sokszor előfordul, hogy hagyják befejezni a mondatot, akkor már nagy baj van, ez ugyanis a szakértők szerint azt mutatja, hogy az ellenszenv vagy a bizalmatlanság már olyan szintű, hogy semmit nem hallanak meg tőlünk -már azt sem, ami egyébként még hasznos lehetne nekik.
7. Sosem érdeklődnek a dolgainkról
Nem mindenki szereti bevinni a magánéletét a munkahelyére, és ezzel nincs is semmi gond. Ha viszont úgy látjuk, hogy a cégben mindenki vidáman érdeklődik a a többiek életéről, születésnapokról, a gyerek legújabb sztorijáról, vagy arról, hogy mit csinált tegnap este, csak minket nem kérdez meg senki, az bizony a mélységes antipátia jele.
8. Mikromenedzselnek
Vagyis minden apróságba beleszólnak, hogy mit, hogy csinálunk. A főnökünk természetesen ezt megteheti, bár ebben az esetben sem szerencsés, de ha egy velünk egyenrangú kolléga érdeklődik túlságosan részletesen az iránt, hogy mit csinálunk, az különösen bizalmatlanságot mutat. Talán kételkedik benne, hogy el tudjuk-e végezni a ránk bízott munkát, vagy éppen arra megy ki a játék, mikor talál valami hibát, amivel bemárthat a felettesüknél.
