Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A sok vitát kiváltott szeptemberben elfogadott új szabályozás amellett, hogy még lök egyet a szakadék szélén egyensúlyozó kiskereskedelmen, a feketepiacot is erősítheti.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Hosszas viták előzték meg, de végül 2012. szeptember 11-én az Országgyűlés fideszes javaslatra – 244 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett – jóvá hagyta azt a jogszabályt, amely alapján a jövő év közepétől csak koncessziós szerződés alapján működő kereskedők (egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok) árulhatnak cigarettát. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni. Szigorodik majd a 18 éven aluliak védelme is, dohányterméket nemhogy nekik, hanem már a jelenlétükben sem lehet értékesíteni. Ugyanakkor, bár a törvény rendkívüli módon megszigorítja a kiskereskedelmet és ez valószínűleg erősítheti a feketepiacot, már most tapasztalható némi engedékenység kormányzati oldalról. Legalábbis erre utal, hogy a lobbinak sikerült lapátra tennie a drasztikus, két lépcsős jövedéki adó-emelést, és kiharcolnia, hogy a költségvetési bevételek zsugorodását is „bevállalja” a kabinet. Hosszú távon ezért minden további nélkül elképzelhető, hogy még „lazulni” fog a szabályozás és inkább közelíti a régióban elfogadott, szigorú, de rugalmasabb normákat.
Válaszút előtt a trafikosok
Alapvetően a kiskereskedők érdekeit szolgálja a trafiktörvény a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete (MDKE) szerint, azt azonban negatívumként értékelik, hogy a jogszabály kizárólag dohány- és dohányzással összefüggő termékekre szűkítette le a dohányboltokban árusítható termékek körét. Az egyesület szerint akik eddig is a dohánykereskedelemből szerezték bevételük 80 százalékát, azoknak nem hozhat jelentős változást az új szabályozás. Azoknak viszont, akiknél csak 50 százalék körüli ez az arány, dönteniük kell, hogy folytatják-e az új feltételrendszer mellett. Amennyiben belevágnak, új üzletpolitikát kell kidolgozniuk - hívta fel a figyelmet a szervezet. Az MDKE akkor értékelné sikeresnek a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény végrehajtását, ha az a dohánykereskedelemmel foglalkozó családoknak biztos megélhetést nyújtó, szakszerű dohány kiskereskedelmet eredményezne - közölte az egyesület. Az egyesület szerint a nyílt koncessziós pályázati rendszer mindenkinek azonos lehetőségeket kínál, de a feltételeket nem lesz könnyű teljesíteni, a határidő pedig várhatóan igen szoros lesz. Ezért az MDKE vállalja, hogy felkészíti a pályázni kívánó kereskedőket a pályázatok elkészítésére.
„A szomszédos országok gyakorlatában nem idegen az ilyen jellegű szabályozás: hol enyhébb, hol szigorúbb előírásoknak kell a kiskereskedőknek megfelelni” – tájékoztat Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda munkatársa. Ausztriában a dohánytermékek kiskereskedelme szövetségi monopólium tárgya, Ukrajnában szintén engedély szükséges a forgalmazáshoz, azonban kevésbé szigorúak a feltételek, Szlovákiában pedig bárki értékesíthet, aki rendelkezik iparűzési jogosultsággal. Vannak azonban előírások, amelyek szinte mindenhol azonosak: ezek többnyire a csomagolásra, a forgalomba hozható kiszerelésekre vonatkoznak.
Egységes árak és szigor Ausztriában
Lecsap a kormányzati szigor
A vámhatóság öttől ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül értékesít dohányárut - ez áll a szeptemberben elfogadott trafiktörvényben. A bírság kétszázezertől tízmillió forintig terjedhet, ha a kiskereskedő az engedélyben foglaltaktól eltér, megsérti a trafiktörvényt, nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét, illetve nem tesz eleget a nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak, vagy hamis adatot tüntet fel. A vámhatóság több okból is visszavonhatja a kereskedő engedélyét, így például akkor, ha egy év alatt legalább háromszor megsérti a kereskedelmi szabályokat.
Ausztriában a dohánytermékek értékesítése szövetségi monopólium tárgyát képezi, azaz az osztrák állam kizárólagos tulajdonát képező vállalkozás (Monopolverwaltung GmbH) dönthet arról, ki árusíthat dohánytermékeket. A monopóliumok irányításáért a Monopolverwaltung GmbH felelős. Az osztrák „Dohánymonopólium Törvény” alapján a dohányboltok területi védelem alatt állnak, amely alapján egy dohányüzlet csak abban az esetben létesíthető olyan helyen, ahol korábban nem létezett ilyen jellegű üzlet, ha erre vonatkozóan jelentős szükséglet áll fenn, és ha az nem idézi elő a közeli trafikok hozamának csökkenését. A dohányáruk forgalmazása és értékesítése Ausztriában szintén korlátozott, csak a kiválasztott trafikokban és automatákból lehet dohányterméket vásárolni. A trafikok mellett azonban a benzinkutak és a vendéglők is árusíthatnak cigarettát. Ugyanakkor itt általában legalább 10%-kal magasabb árral kell számolnia a dohányzónak, mintha trafikban kívánná a dohányterméket beszerezni. Ezáltal igyekeznek biztosítani a dohányboltok forgalmát, és ösztönözni a vásárlókat, hogy a dohányterméket a trafikokban szerezzék be. A cigarettaárak a trafikokban egységesek. Ausztriában a jelenleg mintegy 8000 trafik ellátását 8 szállítási raktárból biztosítják. Az osztrák szabályozás összességében számos hasonlóságot mutat a nemrégiben elfogadott és sokat kritizált magyar Trafiktörvénnyel.
Ukrajnában állami monopólium az import és export
Sírba tették a tervezett adóemelést
A korábban tervezettnél kevésbé növelné a dohánytermékek jövedéki adóját a parlament költségvetési bizottsága, de az emelést nem két, hanem egy lépésben hajtanák végre az idén december elsején. Az iparági érdekképviseletek szerint így könnyebb helyzetbe kerülnek a gyártók. Így a cigaretta jövedéki adója az eredeti 13.700 forint helyett 12.500 forint lehet ezer darabonként, és a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, de legalább 24.920 forint ezer darabonként. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 14.650 forint helyett 12.460 forint lehet a jövedéki adó kilogrammonként.
Az ukrán jogszabály szerint az alkohol, illetve egyéb alkoholszármazékok valamint a dohányáruk importja és exportja állami monopólium, ezért azok értékesítése engedélyköteles. A dohánytermékek importja, exportja, illetve nagykereskedelmi forgalmazása minden gazdasági társasági formában végezhető, ha a tulajdonos rendelkezik az erre vonatkozó engedéllyel. Az engedélyt öt évre állítják ki, annak díját azonban évente meg kell fizetni. Azok a gazdasági szervezetek, melyek rendelkeznek dohánytermék előállítására, illetve importjára vonatkozó engedéllyel, és amennyiben a nagykereskedelem folytatásához is megszerzik az engedélyt, jogosulttá válnak a kis- és nagykereskedő valamint a fogyasztók dohánytermékekkel való ellátására. „A dohánytermékek kiskereskedelme szintén bármely gazdasági szervezeti formában végezhető. Az engedélyt egy évre adják, feltétele az adott hatóságnál tett regisztráció. A licenc díját negyedéves periódusokban kell fizetni. A kiskereskedelmi engedélyek kizárólag egy bizonyos kereskedelmi pontra korlátozódnak” – fűzi hozzá Torsten Braner.
Kevésbé szigorú szabályozás Szlovákiában
Szlovákiában nem vonatkoznak szigorú előírások a cigaretta bolti forgalmazására, értékesítésére. Minden olyan cég, amely rendelkezik a megfelelő iparűzési engedéllyel, előállíthat és forgalmazhat dohányterméket. Hasonlóképpen az üzletek tekintetében sincsenek korlátozások, nincs külön meghatározva, hol lehet dohányterméket árulni – kivéve az alapvetően tiltott helyeken pl.: óvoda, iskola, szociális intézmény stb. – tehát minden olyan személy, aki rendelkezik engedéllyel tetszőleges számú üzletet működtethet, tetszőleges helyen. Korlátozások, előírások a csomagolásra, jelölésre, címkézésre, az alapvetően tiltott árusítási helyekre és a vásárlásra jogosult személyek körére vonatkozóan vannak.
Szlovákiában tiltott, Ausztriában legális a dohányautomata
„Ausztriában legálisan 16 éves kor felett lehet dohányterméket vásárolni, erre az automatákat is „kiképezték”: az életkor ellenőrzése digitálisan történik a bankkártya, vagy a személyi igazolvány behelyezésével. Szlovákiában viszont tilos az automatából történő árusítás” – összegez a közösségi jogász. A dohánytermékek csomagolás nélküli, valamint szálankénti forgalmazása sehol sem engedélyezett, illetve azt is előírja a törvény, hogy melyik országban hány szálat tartalmazhat egy cigarettásdoboz, ez a szám általában 19-20 körül van. Az értékesítés helyére vonatkozóan mindenhol találunk törvényi kikötéseket: tilos például óvodában, általános iskolában, egészségügyi- és szociális intézményekben dohányterméket árusítani. Szlovákiában csak azokban az éttermekben árusítható cigaretta, ahol több mint az étterem fele a nemdohányzók rendelkezésére van bocsátva.
