Eleni Tsakopoulos Kounalakis szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium két hónappal ezelőtt született döntésének eredményeként immár 20 tonna magyar mangalicára érkezett rendelés az Egyesült Államokból. A nagykövet szerint korábban az amerikai fogyasztók csak osztrák vagy német tenyésztésű mangalicához juthattak hozzá, illetve attól a néhány hobbitenyésztőtől vásárolhattak, akik helyben foglalkoznak ezzel a fajtával. Elmondta: most már Magyarországról is - nemcsak feldolgozott formában, hanem húsként is - lehet majd az Egyesült Államokba exportálni a hungarikumnak számító sertésfajtát. Kiemelte, hogy azok, akik a külkereskedelemmel foglalkoznak, általában a siker jelének tekintik, ha az amerikai piacon széles körben tudják értékesíteni termékeiket. Ez egy olyan nagy és fontos piac, ahol nemzetközi közönségnek lehet reklámozni a termékeket - tette hozzá a Magyar Távirati Iroda közlése szerint.
Tavaly decemberben jelent meg az Egyesült Államokban az a jogszabály, amely Magyarországot a klasszikus sertéspestis vonatkozásában az alacsony kockázatot jelentő (APHIS-defined EU CSF region) kategóriába sorolta. A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az pénteken nagy jelentőségűnek nevezte az amerikai besorolást - amelyet egyben a magyar állategészségügyi hatóságok sikerének is minősített -, mivel az új piaci lehetőségeket nyit a magyar állati termékek számára. Bognár Lajos hangsúlyozta: Magyarországról már nemcsak hőkezelt sertéstermékeket lehet bevinni az amerikai piacra, hanem az ország új státusának köszönhetően lehetőség nyílik például hagyományosan érlelt kolbászok, füstölt sonkák, fagyasztott sertéshús, élő sertés és szaporító anyag exportjára is.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szintén jelentős lépésnek nevezte a mostani bejelentést. Szerinte az új piaci lehetőségekkel néhány éven belül akár meg is duplázható Magyarországon a mangalicák száma. Most Magyarországon mintegy 9 ezer kocát tartanak nyilván, míg a mangalicahízók száma 50 ezer körüli. Ez a magyar sertésállomány mintegy 2 százalékát jelenti - tette hozzá.
Végre egy jó hír az állattenyésztőknek
Mindeközben komoly gondban van a magyar élelmiszeripar. Válságban a sertéstartók, gondban a tejtenyésztők: az elmúlt két évben tapasztalt rendkívül aszályos időjárás, az elszabaduló takarmányárak, valamint a belső fogyasztás gyengélkedése miatt patinás húsüzemek egész sora küzd a megszűnés ellen. A jelek szerint a tulajdonosok sorra dobják be a törülközőt: tavaly a Kapuvári, a Gyulai húskombinát került bajba, idén már a Zemplén-Hús, és a Pápai Húsüzem is, de az önkormányzat szállt be a kaposvári Kométába is.
A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által a takarmányozás témájáról rendezett fórumon korábban elhangzott, hogy az unióban az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben 43 százalék körüli, míg Magyarországon a 2006-11-es évek átlagát tekintve 37 százalék volt. Tavaly az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés 32 százalékát adta. Különösen a sertéságazat szenvedte meg az utóbbi éveket (lásd keretes írásunkat) az állatállomány tíz év alatt csaknem a felére csökkent. Ugyanakkor az nem tudható pontosan, hogy az adatok milyen mértékben tartalmazzák a – 30-40 százalékra becsült – feketegazdaságban tartott sertések számát.
