A kedvezőtlen időjárás miatt a tavalyi mintegy 9000 tonnával szemben az idén csak 7600-7800 tonna dohányt takarítottak be Magyarországon - mondta a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) elnöke csütörtökön egy nemzetközi szakmai tanácskozáson, Budapesten. Bényei Illés szerint Magyarországon valamivel több mint 4800 hektáron termesztenek dohányt, ez mintegy 20 ezer embernek ad munkát, elsősorban a gazdaságilag fejletlenebb régiókban. A dohánytermés 80 százalékát Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja. A dohánytermesztésben dolgozók 90 százaléka szakképzetlen, 70 százalékuk nő, mintegy 50 százalékuk roma, ezért is nagy jelentőségű ez a gazdálkodási ág a hátrányos helyzetű térségekben - mondta a szakember.
A Madosz elnöke elmondta, hogy a dohánytermesztés rendkívül munkaigényes, főként kézimunkát igényel. Egy hektár megművelésére éves átlagban 1200-1300 munkaórát kell fordítani. A termelők tavaly mintegy 390 forintért tudtak értékesíteni egy kilogramm dohányt, ez az idén várhatóan 10 százalékkal kevesebb, 350-360 forint lesz kilónként.
Bényei Illés hangsúlyozta, hogy a dohánytermesztés támogatásának fennmaradása az unió új költségvetési ciklusában, 2014-et követően is fontos, elsősorban a foglalkoztatás fenntartása érdekében. A támogatást 2010-ben elválasztottak a termeléstől, és most a foglalkoztatáshoz kapcsolva kapják a termelők. (Jelenleg a magyar dohánytermelők 3500-3900 euró támogatást kapnak hektárra vetítve dohányfajtától függően.)
A tanácskozás alkalmából tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Przemyslaw Noworyta, az UNITAB elnöke kiemelte, hogy az unió közös agrárpolitikájának (KAP) átalakítása során figyelemmel kell lenni a dohánytermesztők érdekeire is. A termelési biztonság és az elfogadható felvásárlási ár fenntartása 2014-2020 közötti időszakban is fontos az EU-ban - mondta.
A költségvetésé lesz a nemzet dohánya
A kormány Gyulay Zsoltot, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel a dohánytörvény alapján felálló állami gazdasági társaság, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetésére - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy keddi háttérbeszélgetésen.
A gazdasági társaságot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hozza létre, feladata a 2013. július 1-jétől felálló, állami monopóliumba kerülő dohány-kiskereskedelmi rendszer működtetése lesz. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. alapításához, illetve működéséhez 450 millió forint forrás átcsoportosítását rendelte el a kormány határozata, amely múlt csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben.
A társaság szervezi a november 15-én kiírandó állami koncessziós pályázatokat, a cég köti majd a szerződéseket és végzi a koncessziós díjak begyűjtését is - közölte Lázár János, aki szerint a jelenlegi 43-44 ezer elárusítóhellyel szemben az új rendszerben bőven 10 ezer alá esik majd a dohányboltok száma. (A szeptemberben elfogadott törvény nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol).
Az államtitkár hangsúlyozta azt is: a dohány-kiskereskedelem, amely ma 500-600 milliárdos forgalmat bonyolít, az új rendszerben döntő mértékben helyi, egyéni kisvállalkozásokhoz fog kerülni. Újraosztjuk ezt a piacot, és megpróbálunk hátrányos helyzetűeket, munkanélkülieket, csökkent munkaképességűeket, és hazai családi vállalkozásokat lehetőséghez juttatni - fogalmazott.
Lázár János szerint az osztrák mintát követi a rendszer, amelynek elsődleges célja a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása. A politikus utalt arra is, hogy a magyar egészségügy százmilliárdos nagyságrendű tételt költ a dohányzás káros következményeire, ugyanakkor bizonyos megbetegedések esetén a gyógyítás kétséges, ezért a károkkal szemben kizárólag a megelőzés hatékony.
Hangsúlyozta: feladata lesz annak a csapatnak az összerakása, amely 60 napon belül elbírálja majd a közel 7000 pályázatot, dönt a 20 évre kiadott koncessziós szerződésekről. Nagyon kemény munka áll előttünk - fogalmazott. Gyulay Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az állam 2010-ben közel 440 milliárdot költött dohányzásból fakadó betegségek kezelésére, ugyanakkor az állam dohányzásból származó bevétele csak 360 milliárd forint volt, vagyis mínusz 80 milliárd forintos ez a szaldó.
Felhívta a figyelmet arra, hogy felmérések szerint 13-15 évesek 60 százaléka kipróbálta már a cigarettát, 28 százalékuk dohányzik is, a teljes lakosságnak pedig a 30 százaléka cigarettázik. Ugyanakkor hozzátette: nincs illúziójuk azzal kapcsolatban, hogy az új rendszerben a forgalom csökkeni fog, de - mint mondta - nem is az a cél, hogy, aki már függő, az ne jusson hozzá a cigarettához, hanem hogy a fiatalok nehezebben vehessenek dohányterméket.
Úgy vélte, az új rendszerben könnyebben lehet majd ellenőrizni, hogy 18 év alattit kiszolgálnak-e a boltok. Nem utolsó sorban - amint Lázár János hozzátette - 20 éves koncessziós jogát kockáztatja majd, aki fiatalkorút szolgál ki.
Kérdésre válaszolva Lázár János azt mondta: július 1-jéig mérlegeli a kormány azt, hogy a dohánytermékeken kívül esetleg mit lehet majd még árulni a dohányboltokban. A totó-lottó árusításban és az újságárusításban "van fantázia" - mondta. Kezd tehát puhulni a régiós összevetésben is kirívóan szigorú trafiktörvény, a jogszabályban ugyanis – amit a Parlament már elfogadott – eredetileg megtiltották volna a dohánytermékeken kívül bármilyen más árucikk forgalmazását a jövőre felálló nemzeti trafikhálózatban.
Adóemelés: csak finoman!
Hasonlóan felpuhult a kormány álláspontja a jövedéki adóemelésekkel kapcsolatban, amelyekről hétfőn döntött a Parlament. A dohánytermékeké a korábban tervezettnél kisebb mértékben, de nem két, hanem egy lépésben nő, a jövő év helyett már december 1-jén.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett indítvány alapján - amelyet 236 igen szavazattal, 12 nem ellenében, 74 tartózkodás mellett fogadott el a Ház - a dohány- mellett az alkoholos termékek és az LPG (autógáz) üzemanyag adótartalma is növekszik.
A cigaretta jövedéki adója 12 500 forint lesz ezer darabonként, valamint a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, de legalább 24 920 forint. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 12 460 forint lesz a jövedéki adó kilogrammonként.
A kormány korábban két lépésben - 2013. január 1-jén, illetve május 1-jén - emelte volna a dohánytermékek jövedéki adóját, amely így végül a cigarettánál ezer darabonként 15 500 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, de minimum 29 300 forint ezer lett volna.
Ehelyett a parlament költségvetési bizottságának javaslatára csak egyszer, kisebb mértékben, de még az idén emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, így ez még ebben az évben többletbevételt jelent. A testület a fogyasztói árak túlzott emelkedésének és a feketepiac térnyerésének elkerülésével indokolta kezdeményezését.
