Tegnap a svájci jegybank eltörölte az EURCHF devizapár 1,2-es alsó korlátját. A magyar bankok svájci frank kitettsége a devizahitelek forintosításának bejelentése óta sokat csökkent, így a mostani döntésnek limitált hatásai lehetnek. Az FHB elenyésző CHF kitettséggel rendelkezik. Az OTP csoport esetében 1,2 milliárd CHF a kitettség értéke, ebből nagyjából 525 millió magyar autóhitel. Az FHB esetében nem számolunk árfolyamhatással, míg az OTP svájci frank autóhitelek esetében 10 százalékpontos emelkedést várunk a nem teljesítő hitelállományban, és 90%-os fedezetséget feltételezve 132 forint lehet a részvényenkénti hatás a fair értékben.

Mivel nagyon sok volt az EUR/CHF vétel irányában a pozícionáltság, ezért a tegnapi jelentős frankerősödés indokolt volt a lépést követően. Így ma további megnyugvás lehet az árfolyamban.  Magyarország kitettsége szerencsére most már limitált a svájci deviza irányába.

A lakossági „nyitott” hitelállomány (gépjármű- és fogyasztói hitel) mintegy 2 milliárd svájci frankra rúg, miközben a vállalkozások mintegy 2,2 milliárd kitettséggel rendelkeznek. Ez a magyar GDP 3,5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy Magyarország védett államnak számít, míg a lengyelek vagy az osztrákok sokkal nagyobb fájdalommal néznek szembe. (A románok és a horvátok is kellemetlenebb helyzetben vannak.) S itt jön be a forintgyengülés.

Ez most nem saját jogú. Az ok a zlotyi gyengülése. Az húzza magával, ugyanis a lengyelek kitettsége 38 milliárd frank, amely a GDP 8 százalékára rúg. Még az ebből adódó nagyobb törlesztési terhek sem okoznak problémát a csökkenő kőolaj árak miatt. Így még a lengyeleknél sem számít komolyabb hatásra a befektetői közösség. (A görögök esetében a kitettség a GDP 6 százalékára rúg.)

Összességében elmondható, hogy a lépés ugyan nagy vihart kavart, de igaz a mondás, ez inkább sok hűhó semmiért. A magyar piacon a Magyar Telekom és a MOL kitettsége nulla, az FHB–nak 5 millió svájci frank (ami marginális). Az OTP-nek pedig 1 milliárd svájci frank (amelynek hatása szintén limitált lehet: mínusz 100- 200 forint részvényenként, ráadásul ez tegnap már beárazódott). A Richternek van némi kitettsége (svájci leánycég, illetve némi CHF kötelezettség), viszont a gyengülő forint jót tesz a több mint 90 százalékban exportra dolgozó cégnek. Vagyis a tegnapi nagy esés nem volt indokolt. Így ma korrekcióra számítunk a magyar piacon, miközben a DAX index kismértékű csökkenést mutathat.

USA

Negatív hangulat dominált tegnap az USA piacain, a Nasdaq vezetésével estek az indexek (Dow 0,61%, Nasdaq -1,47%, S&P500 -0,91%).  316 ezer friss segélykérelmet nyújtottak be múlt héten az Egyesült Államokban, ami 15 ezer fővel több a vártnál. Az adat 4 havi csúcsot jelent.  A New York-i Fed index 9,95 pontra emelkedett januárban a decemberi -1,23 pont után, miközben az elemzők 5 pontra számítottak.  A Philadelphiai Fed index viszont eléggé gyenge lett, a várt 18,7 pont helyett csak 6,3 pont. Decemberben még 24,5 pont volt a mutató.

A Citigroup tegnap piacnyitás előtt publikálta nem túl fényes negyedéves számait. A bevételek 17,8 milliárd dollárt értek el, amely a bázissal egyenlő, az elemzők azonban 18,5 milliárd dollárra számítottak. Az egy részvényre jutó eredmény sem alakul túl jól, a várt 10 cent helyett csak 6 centet ért el a társaság. 3,5 milliárd dolláros jogi eljárási költséget fizettek meg, ezzel számoltak már korábban. A működési költségek az egy évvel korábbi szinthez képest 21%-kal, 14,4 milliárd dollárra emelkedtek, amelyhez a jogi költségek is hozzájárultak. Összesen 16 milliárd dolláros veszteség volt a hiteleken, ami kedvezőbb, mint az egy évvel ezelőtti 19,6 milliárdos mínusz. A papírok 3,7 %-kal értékelődtek le.

A Bank of America negyedéves profitja az egy évvel ezelőtti 3,44 milliárd dollárról 3,05 milliárd dollárra csökkent, a részvényenkénti profit 32 cent volt, némileg felülmúlva a 31 centes várakozást. Az árbevétel 13%-kal 18,73 milliárd dollárra esett, alulmúlva a 20,94 milliárd dolláros elemzői előrejelzéseket. A jogi költségek 2,3 milliárd dollárról 393 millió dollárra csökkentek. További pozitívum, hogy a nem kamatjellegű költségek az előző negyedéves 20,14 milliárd dollárról 14,2 milliárd dollárra estek. A céltartalékolás az előző negyedéves 636 millió dollárról 219 millió dollárra csökkent. A nem túl fényes eredmény a piaci reakción is meglátszott, több mint 5%-ot veszített értékéből az árfolyam.

A Best Buy árfolyama 14%-ot veszített értékéből, miután a pénzügyi igazgató azt nyilatkozta, hogy kihívásokkal teli év elé néznek, és szerinte nem valószínű, hogy idén is kitart az erős kereslet, amit az ünnepek előtti szezonban tapasztaltak.

Az Intel zárás után jelentett, a befektetők azonban nem örültek annyira a számoknak, mert 2,5%-ot esett az árfolyam a zárás utáni kereskedésben. Az árbevétel 6%-kal 14,7 milliárd dollárra emelkedett éves alapon, ami megegyezik a várakozásokkal. A tavalyi 51 centes részvényenkénti profit után 74 centet ért el a társaság a negyedik negyedévben, felülmúlva a várt 71 centet. A PC üzletág árbevétele 3%-kal 8,9 milliárd dollárra nőtt, a szerverekbe való chipek eladásai pedig 25%-kal bővültek. Az Intel 9,5-10,5 milliárd dollárra csökkentette a 2015-ös beruházási költségeit, a piac a sáv felső szélét várja. A folyó negyedévre 13,7 milliárd dolláros árbevételt érhet el a társaság a menedzsment szerint, amely alulmúlja a 13,8 milliárd dolláros várakozásokat.

Az egyik legnagyobb olajipari szolgáltató, a Schlumberger az olajárfolyam zuhanásra reagálva bejelentette, hogy 9.000 fővel csökkenti az alkalmazottak létszámát, ami 296 millió dolláros megtakarítást jelent. A társaságnak összesen 123.000 alkalmazottja van.

A BlackBerry tegnap cáfolta a Samsung felvásárlási ajánlatát, a papírok így közel 20%-ot zuhantak vissza.  Piaczárás előtt a Goldman Sachs publikálja negyedéves számait, illetve decemberi ipari termelési adat és a januári Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index előzetes számai érkeznek.

Európa

A délelőtt folyamán látott méretesebb mínuszokból nap végére talpra álltak az európai tőzsdék. A FTSE 100 index 1,73%-ot, a DAX index 2,20%-ot, míg a CAC 40 2,37%-ot tudott emelkedni.

A svájci jegybank komoly piaci turbulenciát okozott az 1,20-as árfolyamküszöb eltörlésével, ami három és fél évig gátolta meg a frank erősödését. Igaz, hogy az előbbi lépéssel párhuzamosan a

0,25%-os betéti kamatot -0,75%-ra vágta, ezzel ellensúlyozandó a hatást, de a devizapiacok reakciója ezzel a ténnyel most nem igazán foglalkozott. Az EUR/CHF jegyzése 1,20-ról 0,85 alá szakadt, ahonnan az 1,0-es paritásig húzták vissza a jegyzést. A lépés háttérben nagy valószínűséggel az állhatott, hogy a közelgő EKB lazítás, illetve a görög választások okozta esetleges sokk is a frank erősödése irányába mutatott volna, így az 1,20-as árfolyamküszöb megvédése komoly veszteségeket okozott volna a jegybanknak. A jegybank tájékoztatása szerint a későbbiekben a kamatok további vágásával próbálják megakadályozni a monetáris kondíciók szigoródását. A Morgan Stanley szakértője szerint további intervenciókon keresztül „piszkos lebegtetést” vezethetnek be.

A német helyettes pénzügyminiszter szerint nem kell deflációs spirál kialakulásától tartani, hiszen a maginflációs számokból is látszik, hogy az energiaárak esése okozza a mínuszos értéket.  11 órakor érkezik az euró zónás fogyasztói árindex végleges olvasata.

Olaj, arany

A WTI 46,5 dollár volt ma reggel, jelentős eladói nyomás volt az amerikai nyersolajon. A hírek szerint az olajtermelő országok már elkezdik az alkalmazkodást az új szituációhoz: Irán 40 dolláros olajár melletti költségvetést tervez. A piac ezenkívül figyeli a kínai keresletet is, amihez idén jelentősen hozzájárul a magasabb készletezés. A hírek szerint Kína az első negyedévben 25-27 millió tonna kőolajat fog a világpiacon vásárolni.

A tegnapi svájci jegybanki döntés jelentős keresletet vonzott az arany piacára is, ami így 1.260 dollárig tudott erősödni. A piac szerint a svájci jegybank döntése azért született, hogy megelőzze azt a piaci pánikot, amit a görög választás okoz. Ez várhatóan a Szíriza győzelmével és a hitelek visszafizetésének megtagadásával jár együtt.

Devizák

Az EUR/USD az 1,1750-es szintekről bukott alá az 1,16-os szintekig a svájci jegybank lépése után.  A forint sem tudta függetleníteni magát a piaci mozgásoktól, aminek hatására az EUR/HUF jegyzése a 319-es szintekről 326,9-ig emelkedett. Jelen pillanatban 322,5-nél jár a kurzus.  A régiós devizák közül a lengyel zlotyi is hasonlóra sorsra jutott.

Távol-Kelet

A Nikkei 1,4%-ot, a Hang Seng 0,6%-ot esett, miközben a Shanghai index 1,5%-ot emelkedett.  A kínai jegybank 50 milliárd jüannal (8,1 milliárd dollárral) megemeli alacsony kamatozású hitelét, melyek a kereskedelmi bankok kisvállalatok és mezőgazdasági cégek számára hitelezhetnek ki.  Kínában jövő héten publikálják a negyedik negyedéves GDP adatot, ami 7,2%-os növekedésre csökkenhetett a negyedévben, ezzel 7,2%-ra csökkentve az éves növekedés mértékét 2014-ben.  A Nikkei visszaeséséhez elsősorban a jen erősödése járult hozzá.

Határidős piacok

Vegyes képet mutattak a határidős piacok ma reggel, de a főbb indexek (Dow, S&P, Nasdaq, DAX) a negatív tartományban voltak.