Dubai és az Egyesült Arab Emírségek
Dubai az Arab-félsziget délkeleti részén fekvő, olajban gazdag Egyesült Arab Emírségek hét tagjának egyike, mely jogilag az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan épül fel. A városállam rendkívül nagy gazdasági fellendülésen ment keresztül, GDP bővülési ütemét sok ország megirigyelné. Az Emirátusok GDP-je összességében 254 milliárd dollárra rúg (forrás: Bloomberg), melyből Dubai részesedése a Deutsche Bank 2009. szeptemberi becslése1 alapján 69 milliárd dollár. Az ország olajkészletei a világ teljes állományának 8,5%-ára rúgnak (97,8 millió hordó), és 2008-ban 3 millió hordót termeltek naponta2. 2008-ban az Arab Emírségek teljes GDP-jének több mint harmadát, 93 milliárd dollárt a kőolaj- és gázkitermelés adta. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy 2008-ban 100 dollár volt az átlagos kőolajár, míg idén 62 dollár körül alakulhat az átlag. Az ország gáztermelése évi 50 milliárd köbméter/év (Magyarország évente 13 milliárd köbméter gázt fogyaszt). Mivel a gázár is komoly csökkenésen ment keresztül, így idén a kőolaj- ésgázkitermelés hozzájárulása a GDP-hez 50-60 milliárd dollárra is zsugorodhat.
Az idei évben Dubai 10 milliárd dolláros segítséget kapott az Egyesült Arab Emírségektől, egy 4,5%-os kamatot fizető kötvény lejegyzésén keresztül. November 26-án csütörtök reggel Dubai bejelentette, hogy további 5 milliárd dolláros kölcsönt kap Abu Dhabi Nemzeti Bankjától és az Al Hilal Banktól, 5 év lejárattal, 4%-os kuponnal.
Hitelek átütemezése
Csütörtök reggel a „pálmafa sziget" fejlesztéséről ismert, a Dubai World állami felügyelet alatt álló holding Nakheel leányvállalatának 59 milliárd dollár összértéken kibocsátott kötvényei kerültek a figyelem középpontjába. A dubai cég a közeljövőben esedékes részlet elhalasztását kezdeményezte, nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel. Az Emirátusok elnöke közleményben jelezte, hogy tudták, hogy mi lesz a halasztási kérelem hatása, de mindenképpen meg kellett tenni ezt a lépést. A hír hatására a világ tőzsdéi felbolydultak, csütörtökön heves eladói hullám söpört végig Európában és Ázsiában, amihez pénteken az USA is csatlakozott (ugyanis csütörtökön a Hálaadás Napja miatt zárva tartottak az amerikai részvénypiacok). A Moodys Investors Service és a Standard and Poors több dubai állami vállalat hitelminősítését rontotta a hír hatására és jelezték: elképzelhető, hogy csődnek minősítik a Dubai World fizetési kötelezettség halasztását. A Dubai esetleges csődje elleni biztosítás (CDS)3 a keddi 317 bázispontról péntekre 647 pontra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a piac 6,47%-ra árazza az esélyt arra, hogy Dubai 5 éven belül nem fog eleget tenni bármilyen esedékes kötelezettségének.
Dubai külső adósságállománya 74 milliárd dollárra rúg, mely a GDP 107%-a. Ez önmagában még nem is lenne veszélyes, de az már igen, hogy ebből 2009-ben 19 milliárd dollár, 2010-ben pedig 10 milliárd dollár visszafizetése esedékes. Az Emírségek közül még kiemelendő Abu Dhabi, mely szintén 80,8 milliárd dolláros hitelállománnyal rendelkezik (Deutsche Bank által becsült GDP 60%-a), ám lejárati struktúrája sokkal kedvezőbb.
Mindenkiben az a kérdés merült fel, hogy vajon az Egyesült Arab Emírségek megmenti-e a bajbajutottvárosállamát. Hétvégén az Emirátusok Abu Dhabi székhelyű központi bankja közleményben tudatta, hogy kisegíti azokat a belföldi illetve külföldi bankokat, melyeknek kitettsége van a Dubai World felé. Ez egy időre megnyugtatta a piacokat, ám ma (hétfőn) kora délután, Abdulrahman al-Saleh pénzügyminiszter szavai újabb aggodalmakat keltenek. Emlékeztetett ugyanis, hogy bár a Dubai World, így a Nakheel tulajdonosa a dubai állam, megalakulása óta azonban nem garantálja a vállalat kötvényeit. Hozzátette, hogy a vállalatnak nyújtott hitelek kapcsán a hitelezőknek részben vállalniuk kell a felelősséget. Mivel az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi helyzete és a hitelstruktúrája lehetővé tesz, úgy gondoljuk, hogy a csökkenő olajbevételek mellett is képes lesz Dubai segítségére sietni, amennyiben van rá megfelelő politikai akarat.
Piaci reakció
Dubai kicsi mérete miatt alapvetően nem okozna ekkora negatív piaci reakciót a fenti hír (összehasonlításképpen Magyarország 2008-as GDP-je 144 milliárd dollár). Az esetet a 2 001-es argentin államcsődhöz lehet hasonlítani, ami ugyan érzékenyen érintett több országot, de tömeges csődhullámot nem indított el. A negatív reakció főleg a válság során kialakult sérülékeny piaci hangulat következménye. Többször esett szó arról, hogy a válságnak lehet egy harmadik hulláma, melyben likviditásbővítő és gazdaságélénkítő csomagok sorozatában eladósodott országok kerülnek hitelspirálba. Ezen eladósodott országok között említhetjük már az USA-t is (2009-re már 56%-os államadósságot várnak, a magánszektor külső eladósodottsága pedig még magasabb). A Dubai események felerősítették e félelmeket, és emiatt indulhatott el ez a heves eladói hullám. Ez tényleg komoly kockázatokat hordoz, hiszen már nem lesz honnan többletlikviditást szerezni a későbbiekben. Abban kell tehát bízni, hogy hamarabb pörög fel a gazdaság motorja, minthogy adósságspirálba kerülnének az eladósodott országok, továbbá hogy Kína pozitív folyó fizetési mérlegével tovább tudja, és akarja finanszírozni az USA és Európa gazdaságélénkítését, adósságmegújítását.
