Privátbankár: Mi az ilyen típusú vegyes alapok előnye? Mitől tudnak versenyképesek maradni?
Borbély Miklós: Három-négy évvel ezelőtt, amikor elindítottuk az alapot, már látszott, hogy jelentősebb hozam eléréséhez legalább 10 és 20 százalék közötti részvényarányt kell tartani a portfólióban, mivel az állampapírok hozama már nem elegendő a látható hozamtermeléshez. Minden kiválasztási modell azt mutatta, hogy ezek nélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem tudnak az alapok megfelelő hozamot felmutatni, a lakossági állampapírokkal versenyezni.
Privátbankár: Mi lesz vajon a következő évek legfontosabb befektetési témája?
Borbély Miklós: A következő évek arról fognak szólni, hogy az “old school”, vagyis a monetáris politika régi, inflációkövető iskolája összecsap az újjal, a modern monetáris elmélettel. Mindenkinek megvan a szakmában a véleménye arról, hogy meddig tarthat a monetáris finanszírozás, azaz meddig mehet tovább a pénznyomtatás ilyen módon. Folytatódik a trend, vagy visszaállnak jegybankok a régi infláció- és kamat vezérelt politikára? Én tartok attól, hogy valamennyire – és itt a világ vezető jegybankjaira gondolok – mindenki zsákutcába került és a pénznyomtatás tovább folytatódik.
Privátbankár: A részvénypiacon belül milyen területekre specializálódtak?
Borbély Miklós: Az alap irányadó indexe tíz százalék részvény, aminek a fele az S&P 500 amerikai részvényindex, a másik fele pedig a EuroStoxx 50 európai mutató. Amennyiben a portfóliókezelő úgy gondolja, el is térhet ettől, például a régiónkban is vásárolhat részvényeket.
Privátbankár: Mi van még az alapban a részvényeken kívül?
Borbély Miklós: A fennmaradó tőke nagyrészt pénzpiaci eszközökben és kötvényjellegű befektetésben, rövidebb futamidejű állampapírokban, illetve vállalati kötvényekben van. Általában magas minősítésű kibocsátókat választunk, amelyek kockázata viszonylag alacsony, akár a Magyar Államéhoz hasonló. A Diófa Alapkezelő egyik fő üzletága ingatlanalapok kezelésére szakosodott, a teljes kezelt vagyon közel fele különféle lakossági és intézményi ingatlanalapokból áll. A vegyes alapokba ezeket a termékeket is be tudjuk részben emelni, így a Harmónia Alapba is került ingatlanalap-válogatás.
Az ingatlanok alacsony korrelációja más eszközökkel javítja a várható hozamot. Ez egy alternatív eszközosztály, amikor a részvények rosszul teljesítenek, a diverzifikált ingatlanpiaci befektetések még szemmel látható hozamot eredményezhetnek.
Privátbankár: Mit várhatnak a befektetők a magyar ingatlanalapoktól, illetve az ingatlanpiactól?
Borbély Miklós: A magyar ingatlanalapok nagyon jól vészelték át a Covid-válságot, sőt vannak olyan szegmensei a piacnak, amelyek kifejezetten erősen jöttek ki belőle, mint például a logisztika, vagy a vidéki kiskereskedelem. Miután hónapokon keresztül szinte mindenki interneten keresztül rendelt és csomagküldő szolgáltatást választott, jelentősen felértékelődött a raktárak és a logisztikai ingatlanok szerepe. Más területeket ezzel szemben negatívan sújtott a válság, az irodapiacon például megnőtt a bizonytalanság amiatt, hogy az otthoni munkavégzés mennyire fogja átalakítani a jövőbeli munkát és az irodakeresletet.
Egy jól diverzifikált ingatlanalapnál, mint a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap, az ellentétes tényezők kiegyensúlyozzák egymást, és a portfólió összességében kiadja azt a hozamot, amit az ilyen alapoktól elvárhatunk.
Privátbankár: Meglehetősen diverzifikáltnak tűnik ez az alap, sokfelé van elosztva a tőke, ez is fontos tényező lehetett az értékelésénél.
Borbély Miklós: Valóban így van, az alap jó teljesítményének fontos összetevője az is, hogy rendkívül diverzifikált legyen a portfóliója, ami alacsony szórást eredményez, így csökkentve a kockázatot.
Privátbankár: A kisbefektetők a válság miatt jobban kerülik most a kockázatokat, vagy esetleg éppen ellenkezőleg? Változott a hozzáállásuk?
Borbély Miklós: Egyelőre csak közvetve, a forgalmazókon keresztül látjuk ezt, de a visszajelzések alapján a dinamikusabb, legnagyobb részvénykitettségű alapok vannak továbbra is fókuszban. Azok a befektetők favoritjai, amelyek 50-től 90 százalékos részvényarányra törekszenek. Kifejezetten népszerű lett az ősszel indult ESG részvényalapunk is – a Diófa Jövőkép –, amelynek folyamatos a tőkebeáramlása. Azt egyértelműen kimondhatjuk, hogy a válság növelte a kockázattűrő képességet, illetve a kockázatvállalási kedvet.
Természetesen a szakmában állandó vita folyik arról, hogy merre mennek tovább a piacok, és azok, akik most jelentős kockázatot vállalnak, belefutnak-e egy nagyobb esésbe a közeljövőben. Nagy a szakadék a tőzsdézésbe újonnan belevágó kisbefektetők és a konzervatív, régi vágású befektetők mentalitása között.
Privátbankár: Az ESG (a környezettudatos, társadalmilag felelősségtudatos) befektetések vajon egy múló divatot jelentenek, vagy hosszú távon is erre figyel majd a befektetői világ?
Borbély Miklós: Úgy gondolom, hogy az ESG hosszú távú, alapszintű elvárás lesz, a tőzsdei jelenléttel bíró cégek, de természetesen szinte minden egyéb vállalkozás ennek megfelelését előtérbe helyezi a jövőben. Nagyon fontossá válnak a különféle ESG pontszámok és mutatók a befektetések értékelésénél, ami ugyanúgy beépül majd a vállalatértékelési mutatók közé, mint más, eddig használatos mutatók. Ugyanakkor nyilvánvalóan ezzel kéz a kézben járhat a greenwashing, vagyis amikor a cégek mindent elkövetnek, hogy zöldnek tűnjenek, ahogy kiépül mellé egy tanácsadó iparág is. A szereplők megpróbálják minél feljebb tornázni az értékelésüket, félve attól, hogy a részvényárazásban büntetné őket a piac. (Greenwashing esetén a vállalat több időt és pénzt fordít arra, hogy önmagát környezetbarátként reklámozza, mint a környezeti hatásai minimalizálására – a szerk.)
Privátbankár: Az ESG ugyanolyan megszokottá válik majd, mint a tizenöt-húsz évvel ezelőtti ISO 2001 mánia, amire már alig emlékszünk?
Borbély Miklós: Igen, feltételezem, ugyanúgy beépülhet a mindennapi életünkbe.
Privátbankár: Ha mindenki ESG lesz, akkor az ESG-befektetésekről várhatunk még egyáltalán átlagon felüli hozamot?
Borbély Miklós: Annak ellenére, amit elmondtam az ESG megszokottá válásáról, a következő három-öt évben – amíg várhatóan mindenki felhozza magát ezen a területen – megfelelő mértékű felülteljesítést hozhatnak az ilyen befektetési alapok.
Privátbankár: Mi lesz az olyan “anti-ESG” befektetésekkel, mint a szén, az olaj, a dohány, az alkohol vagy a szerencsejáték? A dohánycégek vagy az olajmultik például ma is kiemelkedő osztalékot fizetnek.
Borbély Miklós: Ha a nagy nemzetközi vagyonkezelők, alapkezelők alulsúlyozzák ezeket a részvényeket, akkor szinte elkerülhetetlenül alulteljesítenek a tőzsdén. Ugyanakkor a példaként említett olajmultik is elindultak az ESG útján, alulteljesítésük nem feltétlen egyértelmű.
Privátbankár: Akkor viszont lehet, hogy nagyon olcsók lesznek, és érdemes lesz az alapkezelőknek épp ilyet vásárolni, ha másért nem, a magas osztalékhozamért?
Borbély Miklós: Lehetséges, de – ha nem is a közeljövőben – a befektetők valószínűleg „büntetni” fogják az alapkezelőt vagy a befektetési alapot, ha olyan részvényeket vesz, amelyeknek nagyon alacsony az ESG pontszáma. Ezeknek is maradhat tere, de várhatóan csak olyan alternatív eszközök lesznek, amelyeket a portfóliókezelők kisebb mennyiségben vásárolhatnak.
