Ez alól kivételt az jelent, ha államigazgatási szervnek küldik a csekket, vagy olyan szolgáltatónak, amely már azonosította az ügyfelét, mert ilyenkor a csekken már szerepel azonosító kód - tette hozzá Tomecskó Tamás. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem részeként az Európai Unió rendeletet alkotott a pénzforgalmi  tranzakciókhoz, például csekkbefizetéshez kapcsolódó befizetői  adatok kezeléséről. A rendelet alkalmazását megkönnyítő magyar törvény 2007. november 28-án jelent meg, és 2007 december 15-én lépett hatályba, ám mivel a Magyar Postának idő kellett arra, hogy a forgalomban lévő több millió sárga csekk kifusson, és az újakat legyártsák, ezért 2008 április 1-jéig átmeneti időszakot engedélyezett a jogszabály, annak alkalmazására.

Tomecskó Tamás hangsúlyozta, hogy az olyan sárga csekkeknél, amelyeken szerepel a szolgáltató társaság azonosítója, azoknál 1.000 euró felett sem kell a befizetőt azonosítani. A törvény hatályba lépését követő három és fél hónap során az MP egyeztetett minden olyan szolgáltató társasággal, amelyek sárga csekkeket bocsátanak ki a lakosság részére. Kiemelte, hogy 1.000 euró feletti csekkbefizetésnél a postai alkalmazottaknak kötelezettsége a befizető azonosítása. Közölte: az új típusú sárga csekkeken lesz egy rovat, ahova a befizető igazolvány-számát kell beírni.

A postán befizetett csekkek két ezrelékét, azaz minden ötszázadik csekket érinti a jogszabályváltozás. A többi csekkbefizetés alapvetően a megszokott eljárás szerint zajlik. Ezer euró feletti összegben mintegy 600 ezer darab csekket fizetnek be évente a postákon. Ez az éves mintegy 280 millió darabos, 3.000 milliárd forintos csekkforgalomhoz viszonyítva elenyésző arányú. Tomecskó Tamás szerint a változás nem ró jelentős többletterhet az ügyfelekre, hiszen naponta átlagosan egy ilyen összegű csekk jelenik meg egy-egy postán.