A BG Hitel és Lízing (BG H&L) a múlt héten közleményben hívta fel a figyelmet a támogatott - forint alapú - lakáshitel deviza alapú (nem támogatott) hitelre történő átváltásának lehetőségére. A Lakásvásárt kísérő konferencián Hegedűs Éva, a cég elnök vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen cserével jól járhat a hitel felvevője, mivel csökken a havi törlesztő részlete, és jól jár az állam is, mivel nem kell tovább hozzájárulnia a kamatokhoz.
93 ezer potenciális hitelfelvevő
A BG H&L által készített elemzés szerint a 2001. elejétől 2003. június 14-ig felvett hiteleknél - az első 5 éves kamatperiódusban - az új lakásnál 6 százalék, míg használtnál 8 százalék volt a kamat felső határa. 2003. június 14. után 2003. december 22-ig a kamat az új lakásra 5, míg a használtra 6 százalék volt, azóta az állam már nem vállalt fix kamat-plafont, a támogatást az állampapír-hozamhoz köti, így jön ki az új lakásra felvett hitelnél a 6-8 százalékos, míg a használtnál a 6,5-9 százalékos kamat. Miután 2002-ben 93 ezer támogatott lakáshitelt vettek fel az ügyfelek, ennyiüknél jár le az idén az első 5 éves kamatperiódus, elvileg ennyi ügyfél válthatna hitelt.
A BG H&L példája szerint amennyiben egy 1,78 százalék kamatú és 3 százalékos kezelési költségű deviza hitel áll szemben a 8 százalékos - használt lakásra felvett - állami kamattámogatott hitellel, akkor egy 6 millió forint összegű, 20 éves hitel esetében a hátralévő 15 éves futamidő során a hitelcserével havi 16.000 forintos megtakarítás érhető el. A megtérülési pont 19 hónap, azaz a cserétől számított kevesebb, mint két éven belül az alacsonyabb törlesztő részlet fizetésével megtérülnek a csere költségei, amennyiben nem emelkedik a svájci frank kamata, illetve nem gyengül a forint a frankhoz képest.
Fix kamat, kockázat nélkül
Az OTP Bank a 2003. június 16-a előtt befogadott fix kamatozású (öt évente átárazandó) támogatott lakáshiteleknél az újabb kamatperiódus indulása kapcsán nem számít a hitelek tömeges kiváltására. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a kamattámogatásos lakáshitelek esetében a hiteldíj (kamat és kezelési költség) a futamidő első öt éves szakaszát követően is legfeljebb 6 százalék lehet a hatályos jogszabályok szerint. Az OTP Banknál az e körbe tartozó fix kamatozású támogatott lakáshitelek hiteldíja jelenleg is 6 százalék, az ügyfelek törlesztési terhei tehát a következő kamatperiódusban sem növekedhetnek. Ez a hiteldíj a jelenleg nyújtott deviza alapú lakáshitelekkel is versenyképes, ugyanakkor sem árfolyam-kockázattal, sem pedig az új hitel induló költségeivel nem kell számolni.
A Földhitel és Jelzálogbank (FHB) is úgy véli, hogy a 6 százalékos fix kamatozású hitelt nem érdemes - az ügyfél szempontjából - deviza hitelre váltani. Ez csak akkor érné meg, ha a futamidő hátra lévő 10-15 évében a jelenleginél alacsonyabb lenne a svájci frank kamata, és nem változna a forint árfolyama sem. (Az árfolyam-kockázat azután is fennmarad, hogy Magyarország részese lesz az euró-övezetnek.) És akkor még nem esett szó az egyszeri kiváltási díjakról. Az FHB-nál ez 2 százalékos szerződésmódosítási díjat, 0,5 százalékos új szerződéskötési díjat, és néhány 10 ezer forintnyi közjegyzői díjat jelent.
Hat év alatt 650 milliárd forint
A Pénzügyminisztériumtól származó információ szerint az állam a következő összegeket költötte a lakáshitelek kamattámogatására: 2002 - 26 milliárd, 2003 - 87 milliárd, 2004 - 127 milliárd, 2005 - 151 milliárd, 2006 - 131 milliárd forint, és végül az idei tervezett összeg 126 milliárd forint. (A támogatások azért csökkennek, mivel egyre többen devizában veszik fel a lakáshitelt, amelyhez nem jár állami támogatás.) Elvileg tehát több mint 100 milliárd forintos támogatást takaríthatna meg az állam, ha minden támogatott hitel - varázsütésre - devizássá változna.
