„Energetikai ismeret és mérés nélkül nincs energiahatékonyság. A kapun bejövő energiát ezerféle módon használják fel, és a cégeknek fogalmuk sincs, hogy ezt mennyire hatékonyan teszik” – mondta Szikszai Attila műszaki tanácsadó, a Cothec Kft. vezető értékesítője, aki fontosnak tartja az energiatermelési, -beszerzési és -fogyasztási szövetkezetek példáját. Bár Magyarországon a mezőgazdasági termelőszövetkezeti múltunk miatt szinte zsigeri ódzkodás, ellenérzés van az ilyen közösködő megoldásoktól, más országokban hatékonynak bizonyultak. „Dániában a gázfűtés nagy része szövetkezeti” – tette hozzá Szikszai.
Mennyit bír el a magyar hálózat?
A közönséggel folytatott diskurzusban felmerült az energiafüggetlenség gondolata is. Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa erre azt mondta, hogy energia tekintetében 65 százalékos, villamos energiában 70 százalékos a kitettségünk az energiaimportnak. Mekkora lehet a véletlenszerűen (intermittent, azaz szórványosan) betáplálható megújulók aránya, mennyit képes elbírni a hálózat? Ezzel kapcsolatban Hetesi elégedetlenségének adott hangot, amiért nincs perces lebontásban anyag arról, hogy miként működik a hazai energiaelosztás.
A közönség soraiból elhangzott, hogy az Energia Klub és a Wupperthal Institute kutatása részletes lebontással szolgál, Hetesi azonban hevesen bizonygatta, hogy azzal nem megyünk sokra, ugyanis „nem az éves lebontásra van szükség, mert az energiatáplálás perces skálán is változik, azokat kell tudni modellezni. Az ilyen adatokat majdnem ipari titokként kezelik a cégek."
Elvileg váltogathatjuk az energiaszolgáltatót
Az EU energiajoga hierarchikus, a nemzetközi van a csúcson, utána jön a közösségi és a nemzeti jog. „Jellemzően kettőt kell kiválasztani és eldönteni, hogy melyik a harmadik, ami kevésbé kap teret. Az energiajog megosztott hatáskörbe tartozik, a versenyképességet, az ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot hivatott biztosítani. „Alapvetően arra megy ki a játék, hogy a tagállami szerepet csökkentsék. A MAVIR szerepét is csökkentették. Megtiltanák például, hogy a rendszerirányítónak saját tárolóhelye legyen” – magyarázta dr. Leskó Tamás LLM ügyvéd a Rátky és Társa Ügyvédi Irodától.
„Az egyelőre még nagyon távoli lehetőség, hogy a fogyasztó vásárolhatna az energiatőzsdéről. A bankszektorban, ami liberalizált, ritkán váltanak bankot az ügyfelek, hát még az energiaiparban, ahol még macerásabb a szolgáltatóváltás” – mondta Leskó. Jelenleg ott tartunk, hogy a nagy szolgáltató 44 forintért adja el az áramot, de ha a házunkon felszerelt, saját napkollektorunkkal megtermelt energiát visszatápláljuk a hálózatba, azért csak 19,6 forintot fizet a szolgáltató.
