Az új, téglaépítésű lakások 72%-a, a felújított téglaépítésű lakások 68%-a, a panellakások 57%-a, az újépítésű családi- és ikerházak 53%-a, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52%-a nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát - derül ki a Knauf Insulation és az Energia Klub felméréséből, mely során több, mint 500 családot kérdeztek meg.
Az ingatlanjaikat az elmúlt 3 évben nem szigetelő tulajdonosok 46%-a a következő 5 éven belül tervezi otthonát szigeteléssel energia-hatékonyabbá tenni. Az otthonaikat szigetelni tervező ingatlantulajdonosok 63%-a homlokzat, 43%-a tető, 19%-a padló utólagos szigetelésével, 14%-a pedig a nyílászárók cseréjével csökkentené a családi kassza forintjainak „elpárolgását". Az otthonok energiahatékonysági fejlesztése során az ingatlantulajdonosok elsősorban a szigetelőanyag minőségét (81%) és árát (55%) tartják szem előtt, de egyre többen (48%) vannak azok, akik környezet-, illetve természetbarát szigetelőanyagot választanak.
2-4 év alatt megtérül a szigetelés
A magyar háztartások energia felhasználásának mintegy 50-70%-át a fűtés teszi ki. A folyamatosan növekvő energiaárak és a csökkenő ártámogatások mellett egyre többen ismerik fel az épületek energiahatékonyságának fontosságát és fektetnek a legnagyobb megtérülést eredményező és legegyszerűbb energiahatékonysági fejlesztésbe: az épületek homlokzat és tető szigetelésébe, a nyílászárók cseréjébe, valamint energiahatékony háztartási eszközök vásárlásába.
A Knauf Insulation és az Energia Klub felmérésben megkérdezettek 49%-ának otthona 1980 előtt, 31%-ának ingatlana pedig 1980 és 1995 között, azaz jellemzően hagyományos technológiával épült, ezért nem vagy csak részben szigetelt. Ezen házak átlagos energiaigénye pedig kb. 180-250 kWh/m2/év, amely érték korszerű és innovatív szigeteléssel 2/3-ára lenne csökkenthető, ezzel pedig évente akár 60-70%-os energia-megtakarítást érhetnének el az ingatlantulajdonosok.
„Luxus a válságban, hogy az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai, így köztük a magyar épületek is, egy négyzetméterre vetítve 25%-kal több energiát használnak fel azért, mert egyáltalán nincsenek vagy nincsenek megfelelően szigetelve" - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Az innovatív és környezetbarát szigetelőanyagokba történő befektetés átlagosan 25% megtérülést eredményez évente. Ez azt jelenti, hogy a szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon - 30 év alatt - pedig minden szigetelésbe fektetett forint több, mint 7 forint hasznot hoz az ingatlan tulajdonosok számára." - tette hozzá az igazgató.
Az elmúlt 3 évben az otthonaikat szigetelő ingatlantulajdonosok 70%-a a homlokzatot, 48%-a a padlást és a tetőszerkezetet, további 24%-uk pedig a padlót szigetelte. A szigeteléssel megvalósított energiahatékonysági beruházásokhoz az ingatlantulajdonosok 75%-a EPS-t (polisztirol), 54%-uk üveggyapotot, 49%-uk közetgyapotot, 42%-uk XPS-t (zártcellás polisztirol), 37%-uk pedig fagyapot szigetelőanyagot használt.
Egyre határozottabb az uniós nyomás
„Az ingatlanok szigetelésének nemcsak a családok megtakarításai, de a klímavédelem szempontjából is kiemelt jelentősége van" - mondja Király Zsuzsanna, az Energia Klub Lakcímke kampányának projektvezetője. „Az Európai Unió tavaly márciusi döntése szerint az energiahatékonyságnak lényeges szerepet kell játszania az EU klíma- és energiapolitikájában. A 2020-ig az EU összes energiafelhasználását 20 százalékkal kell csökkenteni (a 2020-ra előrejelzett szinthez képest) - tette hozzá a szakember.
Az energiahatékonyság gazdasági ösztönzőjeként már több EU tagállam is adókedvezmények bevezetése mellett döntött. Litvánia például a felére csökkentette az adót a lakóépületek felújításával, szigetelésével kapcsolatos szolgáltatások esetén. Hollandiában az energiahatékony berendezések és környezetbarát energia vásárlásakor illetve előállításakor, Olaszországban pedig az energiahatékony háztartási gépek vásárlásakor jár adókedvezmény. A széndioxid kvóta eladásából, Magyarország 20 milliárd forintos bevételre tesz szert, amit az EU előírásai szerint energiahatékonysági törekvések támogatására kell fordítania az államnak, amely pedig hozzájárulhat a foglalkoztatás bővüléséhez az építőiparban.
