Nem szeretjük, pedig sokat spórolunk az óraátállítással

Október 25-én kezdődik a téli időszámítás, az órákat vasárnap hajnalban kell 3 óráról 2 órára visszaállítani. Az ország egy kisváros teljes fogyasztását spórolja meg az átállítással, de a felmérések szerint a magyarok többségének nem tetszik a téli időszámítás.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Kép: Pixabay

Vasárnapra virradó éjjel 2-kor lép életbe a téli időszámítás, ekkor kell az órákat egy órával vissza, egy órára állítani. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint ezzel 1–4 százalékot csökken az áramfogyasztás. A rendszerirányító közleménye szerint az átállítással megközelítőleg az ország egynapi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak – jellemzően reggel 7 és este 10 óra között – minél inkább közelítsen a természetes nappali világosság idejéhez. Ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy így csökken a villamosenergia-fogyasztás, és nemcsak olcsóbb, hanem fenntarthatóbb is a mindennapi élet.

A MAVIR által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30–40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. Becsléseik szerint az óraátállítással a magyar fogyasztók évente a nyári időszámítás alatt mintegy 4-5 milliárd forintot takaríthatnak meg villamosenergia-költségeikből. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid-lábnyomunkat.

A MAVIR szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, melyekből megállapítható, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően látványosan változik, méghozzá csökken az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni tavaszi időszakot összehasonlítva, napi 1,5–3 százalékos, mintegy 2000–4000 MWh fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Az Európai Unió kimutatásai alapján az energiamegtakarítás mellett, több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás.

Finoman fogalmazva: nem szeretjük
A magyarok 85 százaléka eltörölné az óraátállítást, a lakosság felének volt már konkrét problémája a félévente esedékes váltásból. A többség a nyári időszámítást preferálja. Egy korábbi felmérésben a részvevők 35 százaléka mondta, hogy a félévente esedékes óraátállítás idején napokig nem tudja kialudni magát, és minden tizedik válaszadóval előfordult már, hogy elkésett vagy túl korán érkezett a váltás miatt.
A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előreállította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával állítva előre  az órákat, télen pedig 1 órával. Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítás érhető el.

Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári–téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.

1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart).  2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat. Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.

MAGYAR FENNTARTHATÓSÁGI CSÚCS 2015: Fókuszban a migráció és a klímaváltozás
2015-ben hatodszorra rendezi meg a Piac & Profit a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciát. Hatodszorra hívjuk össze a felelősen gondolkodó embereket Magyarországon, hogy megvitassuk, hol tartunk mi, magyarok tetteinkkel a fenntartható fejlődés, vagyis élhető világunk fennmaradása érdekében.
Időpont: 2015. november 18. Helyszín: Budapest, Hotel Arena (Budapest, Ifjúság útja 1-3.)
A Máv-Start közölte, hogy Magyarország területén két nemzetközi vonatot érint az óraátállítás: a Bécs-Budapest-Bukarest vonalon közlekedő Dacia nemzetközi vonat mindkét járata a békéscsabai állomáson várakozik a téli időszámítás szerinti indulási idejére. A budapesti Nyugati pályaudvarról 0 óra 48 perckor induló szobi személyvonat a teljes útvonalon a nyári időszámítás szerint közlekedik. A 2510-es számú, szintén a Nyugatiból 0 óra 43 perckor induló szolnoki személyvonat ugyancsak a teljes útvonalon a nyári időszámítás szerint halad. A Debrecenből 2 óra 36 perckor induló budapesti sebesvonat viszont a teljes útvonalon már a téli időszámítás szerint jár, Debrecenben megvárja a téli időszámítás szerinti indulási idejét.
Az irodákban is elkezdődött a világítási szezon
A hétvégi óraátállítással, az egy órával korábbi sötétedéssel elkezdődött az irodaházaknál a „világítási szezon”, ami a bérlőket is közvetlenül érinti, hiszen az irodákban az áramfogyasztás 18-23 százalékáért a világítás a felelős.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo