Az alacsony kibocsátási övezetek (angol rövidítéssel: LEZ) száma Európában a 2019-es 228-ról 2022-re 320-ra nőtt, ami 40 százalékos növekedést jelent. 2025-re a számuk várhatóan további 58 százalékkal fog emelkedni. Továbbá 2025-re 27 város tervezi a meglévő LEZ-ek kiterjesztését vagy szigorítását, és legalább 35 város tervezi, hogy 2030-ra zéró emissziós zónákat (ZEZ) vezet be, ahol megtiltják a belső égésű motorral hajtott járművek használatát.

Az eddigi tapasztalatok szerint a LEZ-ek bevezetésének hatására az érintett területeken átlagosan 20 százalékkal mérséklődött a légúti megbetegedéseket okozó nitrogén-oxidok koncentrációja és ennél is jóval nagyobb mértékben csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedésekért felelős apró részecskéké (PM).

A LEZ-ek egyéb módokon is hozzájárultak a városi életminőség javításához: csökkent a gépjárműforgalom és a dugók száma, kisebb lett a zajszennyezés. Továbbá a LEZ-ek kedvezően hatottak a város kiskereskedelmére, aminek két oka van: az autóhasználat kevésbé fontos szerepet játszik a vásárlók számára, mint azt a boltok tulajdonosai gondolják, és a gyalogos, kerékpáros vagy tömegközlekedéssel járó vásárlók összességében többet költenek, mivel gyakrabban látogatják a helyi üzleteket. 

„A magyar kormány 2011-ben határozatot hozott arról, hogy 2012. december 31-ig az illetékes minisztereknek részletes intézkedési tervet kell kidolgozniuk az alacsony emissziós zónák kialakítására, majd 2013-ban a Közlekedéstudományi Intézet útmutatót dolgozott ki az önkormányzatok számára. Ennek ellenére semmilyen gyakorlati intézkedés nem történt. Ezen a téren már Varsó is megelőzött minket, hiszen 37 négyzetkilométeres belső területére idén július 1-jétől a legelavultabb járművek már nem hajthatnak be. Budapesten az autók legszennyezőbb 10 százaléka a felelős a közlekedési eredetű légszennyezés 60 százalékáért, így a LEZ bevezetésével rövid idő alatt jelentősen javulhatna a levegő minősége” – mondta Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.