Nemrég elhárultak az akadályok az elől, hogy klímatudós is ülhessen az olajmulti vezetésében, s sejthettük, hogy ezt valószínűleg egy ilyen szakember megválasztása fogja követni. De nézzük csak ki is a klimatológus, aki akár a trójai faló szerepét is betöltheti a fosszilis gazdaságban? Susan Averynek hívják, légköri tudós, 67 éves és a massachusettsi Woods Hole Oceanographic Institution elnöke. Az intézmény úgy hirdeti magát, mint a világ legnagyobb magántulajdonú, nonprofit, óceánkutató, műszak és oktatási intézete.
A klimatológus megválasztását fontos "első lépésnek" ítélte a bostoni részvényes érdekképviseleti csoport, a Ceres. Hacsak a vezérigazgató Darren Wood nem ad nagy teret Avery-nek, hogy átalakítsa a vállalat klímastratégiáját, túl sok minden nem fog változni.
Miért volt erre szükség? Az Exxon Mobilra mostanság nagyon rájár a rúd, New York államban vizsgálat folyik az olajmulti ellen annak vádjával, hogy eltitkolta a részvényesek elől a klímaváltozásból eredő, üzleti tevékenységére vonatkozó kockázatokat, ami a részvénytársaságokat szabályozó törvény megsértésének minősül - ezért mindent megtesz a felső vezetés, hogy erősítse az ökotudatos imázsát, például a megújuló energiás projektjei népszerűsítésével.
Az Exxon bő egy évtizeden át költött szép summákat arra, hogy megpróbálja elhitetni a nagyérdeművel a klímaváltozásról szóló tudományos ismereteink nem megbízhatóak és megkérdőjelezhetőek. A cég klímaszkeptikusokat is pénzelt e nézetek propagálására. A New York-i főügyész vizsgálata azonban stratégiaváltásra késztette a céget. Itt ugyanis már milliós, sőt akár milliárdos bírság van kilátásban. (Sőt a cég már 2009-ben is támogatta a karbonadó bevezetését, ezt azonban nem környezetvédelmi megfontolásból tette, hanem inkább azért, hogy kiszámítható üzleti környezetben működjön, s az ökológiai szennyezésből eredő anyagi terhei kalkulálhatók legyenek.)
(fotó: flickr/Blaine O'Neill)
Az ügy kirobbanása után Exxon fő részvényesei közül többen fellázadtak és nagyobb átláthatóságot követeltek, több információt a negyedéves jelentésekben a klímaváltozással kapcsolatban. Köztük volt a kaliforniai közalkalmazottak nyugdíjalapja (CALPERS), New York nyugdíjalapja, valamint az anglikán egyház vagyonkezelője.
A klímaszakértő jelenléte azért is fontos, mert a praktikus napi döntéseket is befolyásolja a klímatudomány. Az olajvállalatok például úgy könyvelik el olajfúró kútjaik költségét, hogy leírják az adóból - de több éves távon. Ehhez azonban meg kell jósolniuk, hogy mennyi idő alatt és mekkora mennyiséget tudnak eladni az adott kútból kitermelt olajból. Ezek a döntések azonban nem számítják be az olaj világpiaci árának várható mozgásait, a karbonadó bevezetésének lehetőségét és a fosszilis üzemanyagokra vonatkozó előírások változását (pl. gépjárművek kötelező üzemanyag-hatékonysága).
Ezek híján kockázatos jóslatokba bocsátkozhat egy-egy olajmulti. Már a stratégiai beruházások szintjén is. Az Exxon Mobil például a kanadai olajhomok-mezőkbe fektetett óriási pénzeket. Az olajhomok köti le a cég készpénzzé tehető vagyonának 35 %-át, míg egy évtizede 17 % volt ez az arány. Ezeket a vagyontárgyait le kell értékelnie a cégnek.
A zöld aktivistákat azonban nem nyűgözte le Avery megválasztása. A 350.org zöld kampányszervezet például egy "kicsit késeinek" tartja az Exxon döntését, párhuzamot vonva a dohányipari szereplőkkel. "Nem dőltünk volna be a Philip Morrisnak sem, ha doktort választ az igazgatótanácsába, ennyivel az Exxon sem fogja megúszni. Az Exxon hazudott, az emberek meghaltak, és ezért felelniük kell."
Nagy a nyomás az olajvállalatokon a klímatudatos befektetők részéről, hogy hagyják a talajban a fosszilis erőforrásokat.
Forrás: Huffington Post, InsideClimate News
