A Climate Leadership Council (CLC) hirdetése a The Wall Street Journalban jelent meg, s a nevüket és logójukat a kezdeményezésnek kölcsönző cégek vezetése úgy gondolja, a piaci mechanizmusokba való beavatkozás -egy adónemmel- a leghatékonyabb eszköz a világgazdaság zöldítésére. "Ez a terv nagyobb emissziócsökkentést tudna elérni, mint a jelenlegi és korábbi klímapolitikai szabályozások, miközben segítené az amerikai üzleti szektort és a munkásokat, hogy boldoguljanak", szólt a hirdetés szövege. A kezdeményezést felvállalta az Exxon, a BP, a Shell, a Total, a General Motors, a Johnson & Johnson és a PepsiCo is. Az egyesülés tagja még a Santander, a Unilever, valamint a Conservation International és a The Nature Conservancy környezetvédő szervezetek is. (Írországban bevált egy hasonló kezdeményezés.)
Húzónevek
A CLC-t James Baker és George Schultz találták ki. Előbbi az idősebb Bush kabinetjében, utóbbi a Reagan-érában volt az USA külügyminisztere. Schultz decemberben töli be 97. életévét, Baker 87 éves. Az Egyesült Államoki korábbi két fődiplomatája azt javasolta, hogy 40 dollár legyen az ÜHG-emisszió tonnánkénti ára, s ez idővel nőne. Az így előálló összegek az amerikai állami nyugdíjrendszer illetékes hivatalába, a Social Security Administration-be folynának be. A pénzből a szegények adóterheit enyhítenék.
A CLC alapító tagjai között olyan neves figurákat találunk, mint Lawrence Summers egykori pénzügyminiszter és a Harvard rektora, Ray Dalio hedge fund-guru, Stephen Hawking fizikus, Vinod Khosla kockázati tőkebefektető, Laurene Powell Jobs, Steve Jobs özvegye.
Márkanevek
Az Exxon jelenléte e kezdeményezésben annak köszönhető, hogy az elmúlt években össztűz alá került a vállalat, amiért sokáig elhallgatta, tudomása van a klímaváltozás üzletvitelét érintő kockázatairól, ám ezt nem közölte részvényeseivel, ami a tőzsdei cégekre vonatkozó jogszabályok megsértése - emiatt vizsgálat is indult az Exxon ellen New Yorkban. A BP pedig vélhetően azt a kárt akarja jóvátenni, ami a reputációján esett a 2010-es Mexikói-öbölbeli olajszennyezés során.
A Reuters hírügynökség megkereste a Fehér Házat, de a Trump-adminisztráció nem kommentálta a javaslatot, sem az újsághirdetés tényét. Korábban azonban a Trump-kabinet azt nyilatkozta, hogy a karbonadó nem szerepel a terveik között.
Trump azzal az ígérettel nyerte meg a választást, hogy szívén viseli majd a lecsúszók, a társadalom alsóbb rétegeinek érdekeit is. A CLC honlapján látható egy elemzés, melyben a Pénzügyminisztérium néhány munkatársa azt állítja, a karbonadóval az amerikai lakosság legkisebb jövedelmű, alsó 70 %-a(!) járna jól, mert az ebből az adónemből befolyó összeg segítségével enyhíteni tudnánk a rosszul kereső polgárok adóterheit. A legszegényebbeknél akár a jövedelmük 9 %-a is felszabadulhatna így az adófizetés terhe alól. Trumpnak mégsem kell a karbonadó ötlete.
