A párizsi klímaegyezmény csak a tagországa határain belül kibocsátott üvegházgázokért teszi felelőssé az adott nemzetállamot. De míg úgy tűnik, hogy az EU és az USA csökkentette kibocsátását az elmúlt tíz-húsz évben, valójában valójában csak kihelyeztük a legszennyezőbb iparágakat a Távol-Keletre. Ha a kormányok kötelezővé tennék a cégek számára, hogy bizonyos hányadban belföldi nyersanyagokat vásároljanak, akkor zárulhatna be legalább részlegesen a füstexportálás kiskapuja. Ez lesz a klímapolitika következő hulláma.

Csak egyetlen államban mintegy 30 millió dollárral segítették nagy amerikai olajvállalatok olyan politikusok kampányát, akik nem adóztatnák meg a károsanyag-kibocsátást.

Az iparilag fejlett és ezért nagy energiafogyasztónak számító országokban túl alacsonyak az energiaadók, nem hoznak elég pénzt az államkincstárokba a zöld gazdaság fejlesztésének támogatására, figyelmeztet az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD.

Trump kampányígérete volt a cégeket sújtó adók csökkentése. De valamivel pótolni kell azt a bevételt, amitől az államkassza elesik. Az egyik lehetséges mód az üvegházgáz-emisszió megadóztatása. Utánanéztünk, mely országokban vezettek már be ilyen adónemet.

Miután Trump bejelentette, hogy kilépteti Amerikát a párizsi klímaegyezményből, számos világvállalat hirdetésben tette le voksát a karbonadó mellett. Tonnánként 40 dolláros árat látnának szívesen az emisszióra. Ez később emelkedne. A befolyt összegből a lakosság legszegényebb 70 százaléka profitálna: az ő adóterheik enyhülnének.