Az amerikai kutatás alapján 2022 vége óta a 22–25 évesek foglalkoztatása drámai ütemben csökkent azokban a szakmákban, amelyek a leginkább ki vannak téve a mesterséges intelligencia automatizáló hatásának. Szoftverfejlesztők, ügyfélszolgálati munkatársak, marketingesek – mindazok a pályák, amelyeket néhány éve még „jövőbiztosnak” hittünk, most hirtelen veszélyzónába kerültek. A fiatal szoftverfejlesztők létszáma 20 százalékkal esett vissza három év alatt. A paradoxon: miközben a gazdaság összességében növekedett, az AI-exponált állásokban a fiataloknál stagnálás vagy csökkenés figyelhető meg, míg az idősebb, tapasztaltabb korosztályok stabilan tartják, sőt növelik a pozícióikat.
Ez önmagában is erős állítás. De az igazi kérdés az, amit a tanulmány csak sejtet, de nem válaszol meg: mi történik mindezzel Európában? Mi vár ránk Magyarországon?
Az amerikai kanárik – és a mi madaraink
Az Egyesült Államok munkaerőpiaca rugalmasabb, gyorsabban reagál a technológiai sokkokra, mint az európai. Egy amerikai cég gond nélkül lecseréli a pályakezdőt egy AI-alapú rendszerre, ha az olcsóbb és hatékonyabb. Európában viszont a munkaerőpiac erősebben szabályozott, a szakszervezetek és a munkajog védőhálót tartanak a dolgozók alatt. Ez elsőre biztonságot ad, de vajon nem éppen ez a biztonság tolja ki a robbanást?
Képzeljük el: miközben az USA-ban a pályakezdők már most érzik a hatást, nálunk talán csendesebben, lassabban érkezik meg ugyanez a hullám. De elkerülhetjük? Aligha. Az AI nem ismeri a határokat. A Microsoft Copilot nem áll meg a magyar vámnál, a ChatGPT nem kér engedélyt az Európai Bizottságtól, hogy magyar nyelven is helyettesíthesse a junior ügyfélszolgálatost.
A konfliktus, ami már itt van – csak még nem beszélünk róla
A jelenlegi helyzet olyan, mint egy fedő alatt forró gőz. A felszínen béke van, de alatta gyűlik a feszültség. A fiatalok egy része már most érzi, hogy hiába tanul kódolást, mire piacra lép, a „belépő szintű” feladatokat gépek végzik. A cégek HR-osztályai csendben számolgatnak: vajon tényleg szükség van 10 gyakornokra, ha egy AI-rendszer a munka felét elvégzi?
És közben egy érdekes paradoxon bontakozik ki. A tapasztalt, idősebb szakemberek – akiknek tudása és kapcsolatrendszere van – kevésbé sérülékenyek. Az AI ugyanis nem feltétlenül váltja ki őket, inkább eszközt ad a kezükbe. Bill Gates és Elon Musk is évek óta figyelmeztetnek: az AI nem csak a gyárakban, de a fehérgalléros munkakörökben is forradalmat hoz. Steve Jobs híres mondata – „az innováció különbözteti meg a vezetőt a követőtől” – ma kiegészülhetne azzal: az AI különbözteti meg a megmaradót az eltűnőtől.
Magyarország 2025-ben – felkészültünk?
A magyar munkaerőpiac szerkezete más, mint az amerikai. Nálunk sok a multinacionális szolgáltató központ, ahol fiatal, nyelveket beszélő pályakezdők ezrei dolgoznak ügyfélszolgálaton, pénzügyi back office-ban vagy szoftverfejlesztésben. Pont ott, ahol az AI a legerősebben „harap”. Ha az amerikai kutatás a jövőt mutatja, akkor a magyar SSC-k (shared service centerek) lesznek az első frontvonal.
És itt jön a húsba vágó kérdés: (nekem is van egy idén érettségiző, rendszergazdának tanuló fiam) mi történik, ha a magyar gazdaság egyik fő munkahely-teremtő motorja, az SSC-szektor, hirtelen elkezdi lecserélni a fiatal pályakezdőket AI-ra? Vajon felkészültünk erre? Vagy majd akkor kapkodunk, amikor a kanári nálunk is elhallgat?
Nincs egyértelmű válasz – de van felelősség
Az amerikai tanulmány hat tényből álló diagnózist ad, de receptet nem. Európában azonban nem engedhetjük meg magunknak a tétlenséget. A kérdés nem az, hogy eljön-e az AI-hatás, hanem az, hogy mikor, és hogyan reagálunk rá. Lesz-e időnk felkészíteni a pályakezdőket, hogy ne lecserélhetők, hanem nélkülözhetetlenek legyenek? Lesz-e politikai és vállalati akarat arra, hogy az AI-t ne pusztán költségcsökkentő eszközként, hanem munkaerő-fejlesztő kiegészítésként használjuk?
A történelem tele van olyan pillanatokkal, amikor a technológiai fejlődés először rombolt, majd épített. A gőzgép kiszorította a kézműveseket, de létrehozta az ipari társadalmat. Az internet megszüntetett munkahelyeket, de új iparágakat teremtett. A kérdés most is ez: leszünk-e elég bátrak és előrelátók, hogy a mesterséges intelligencia ne a pályakezdők „temetője”, hanem a jövőjük ugródeszkája legyen?
A kanárik már énekelnek. De vajon halljuk-e a hangjukat, mielőtt elhallgatnak?
A szerző:
A cikk szerzője több mint 25 éve tevékenykedik az cégek és a hozzájuk kapcsolódó kihívások világában. Neki is van egy 18 éves fia, aki a pár nap múlva kezdődő tanévben fog érettségizni egy informatikai iskolában, így közvetlenül érinti a téma.
A szerző korábbi cikkei:
A stratégia – hiányának – ára – Mit veszít Magyarország, ha a kkv-k nem terveznek?
Automatizált kudarc? – Amikor a rendszer nem segít, hanem hátráltat
