Az összeállítás eredetileg a Piac&Profit legújabb számában jelent meg. A magazin emellett számos aktuális társadalmi és politikai kérdést feszeget pártatlanul, szókimondóan, miközben a vállalkozások számára is útmutatót ad a mindennapi boldoguláshoz. Vegye le a digitális könyvespolcról az exkluzív interjúkat és vállalkozói sikerrecepteket egyaránt tartalmazó lapot!
Nagyot változott a világ az elmúlt közel egy évben. Míg 2021-et 2,7 százalékos éves inflációval nyitottuk – ekkora volt az előző év azonos időszakához viszonyított fogyasztóiár-index januárban, hajszálra ugyanannyi, mint az azt megelőző két hónapban, 2020 novemberében és decemberében –, addig alig három hónappal később már csaknem kétszer magasabb értékről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal.
A 2022. áprilisi éves infláció 5,1 százalék lett. S miután ez az adat megismétlődött májusban is, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntött: kamatemelésekkel próbálja megfékezni a pénzromlást.
Rég nem látott kamatemelés
Ennek megfelelően júniusban el is indult a monetáris szigorítási ciklus, aminek eredményeként azóta a jegybanki alapkamat minden hónapban feljebb ment, s január végén már 2,9 százalékon állt, szemben a 2021. júniusi 0,6-tal. Ez idő alatt még magasabbra, egészen 4,3 százalékra hágott az MNB egyhetes betétének a kamata. Márpedig a gazdaság szereplőinek ez utóbbi szint az érdekesebb, hiszen tavaly novemberben a jegybank ezt az eszközt nevezte meg irányadónak, szemben az addig e szerepben tetszelgő alapkamattal.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg a kereskedelmi bankok az egyhetes betéti kamat alapján határozzák meg például azt is, mennyit számítanak fel a hiteleik után. Tekintve, hogy ezen irányadó ráta tavaly júniustól több mint a hétszeresére (!) ugrott, túlzás nélkül lehet állítani, hogy a kamatok terén is óriásit fordult a világ. S az idén januárban már 7,9 százalékra, azaz közel 14 és fél éves csúcsra felfutott infláció láttán nem kizárt, a kamatemelkedéseknek még koránt sincs vége. A helyzet mindenkit érzékenyen érint, akinek változó kamatozású bankhitel-tartozása van, vagy éppen most kényszerül kölcsönfelvételre.
A gazdasági szereplők közül mi most a vállalatokra, azon belül is kiemelten a lapunk célcsoportjának számító kkv-kra fókuszálunk. Kifaggattuk hát a hazai kereskedelmi bankokat, hogy a jelentősen megváltozott kamatkörnyezetben milyen ajánlatokkal várják a cégeket, s hogy milyen kedvezményes és milyen piaci kamatozású forrásokat kínálnak, milyen célra és kinek? Végül azon vállalkozásoknak is próbáltunk fogódzót szerezni, amelyek a kamatemelkedések miatt nehéz helyzetbe kerültek, vagy előreláthatóan kerülhetnek.
Körképünk elején le kell szögeznünk, bár azzal, hogy az MNB kivezette a Növekedési Hitel Programot (NHP), és kétségtelenül szűkült a refinanszírozott hitelek köre, továbbra is vannak kedvező refinanszírozott termékek – ahogy azt lapunk érdeklődésére többek között a Raiffeisen Banknál kiemelték.