Persze ilyenkor mindig megszólal bennem a “tőzsdés”, hogy mindezt miért nem online felületen csinálják, hiszen online platformon keresztül sokkal olcsóbbak és egyszerűbben kezelhetők a tranzakciók, nem beszélve még néhány igen jelentős előnyről. Megkérdeztem az “euróval játszogatós” barátaimat, miért nem online mendzselik a pénzüket. A válaszok alapján egyértelmű volt számomra: nem ismerik az erre alkalmas lehetőségeket, és így természetesen az előnyeiket sem látják.
Mennyi pénzt lehet a "váltogatással" keresni?
Egyik barátom stratégiája sokáig az volt, hogy 306,00-os közép árfolyam esetén átváltotta a forintját euróra, majd amikor felment a középárfolyam 312,00-re, visszaváltotta az euróját forintra. Aztán kezdte elölről: megvárta a következő 306,00-os “beszállási” lehetőséget, 312,00-nél ismét kiszállt és így tovább.
Korábban az árfolyam rendszeresen ingadozott a 306,00-os és a 312,00-es szint között így ezzel folyamatosan tudott a barátom pénzt keresni. Ma már ezt a 306-312-es ingadozási sávot elhagyta a piac, azonban kialakulhat az előttünk álló időszakban is ugyanilyen sáv, például akár 320,00-325,00 között (de természetesen mind a régi, mind egy még nem látható sáv is kialakulhat).
Amivel mindenképpen fontos tisztában lennünk, az a költség, amelyet az eladás és vételi árfolyamkülönbözet formájában “fizetünk meg”. Pontosabban fogalmazva, a nagyobb eladás-vételi árkülönbség mentén lemondunk a profitunk egy részéről, sok esetben indokolatlanul.
A jobb valutaváltók eladási és vételi árfolyama között körülbelül 2,00 forint külöbség van. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az euró eladási és a vételi árfolyama átlagosan 1-1 forinttal tér el az aktuális középárfolyamtól. Példánknál maradva, amennyiben egy 320,00-325,00-ös sávban szeretnénk “váltogatni”, úgy ez azt jelenti, hogy egy 320,00-os középárfolyam esetén 321,00-ért tudjuk a valutaváltónál a forintunkat euróra átváltani (eladási árfolyamon), míg ha “felmegy” 325,00-re a középárfolyam, akkor 324,00-en visszaváltani (vételi árfolyamon). Tisztán látszik, hogy mind a két esetben rosszabbul jártunk, mintha középárfolyamon váltottunk volna. A kérdés, hogy hogyan érinti ez a profitunkat.
Milyen árfolyamon tudunk váltani online számlavezetők esetében?
A kedvezőbb online kereskedési számlák eladási és vételi árfolyama között mindössze 0,20 forint különbség van, akár tized annyi, mint egy valutaváltónál. Vagyis az előző példa mentén, 320,00-os középárfolyam esetén 320,10-ért tudunk euró pozíciót nyitni (kvázi euróra átváltani), egy 325,00-es középárfolyam esetén pedig 324,90-on azt lezárni, azaz visszaváltani.
Mit jelent ez a pénzünkre nézve?
Tegyük fel, hogy 5 milliió forintot “váltogatunk”. (Pirossal jelölve a számunkra releváns árfolyam).
Vagyis a fenti példa szerint több mint 60%-kal magasabb profit tudtunk volna elérni online platform használatával, mint fizikai pénz váltogatásával.
Egyéb szempontok
További érv az online számlavezetők mellett, hogy nem kell a pénzünket hozni-vinni a váltáskor, nem kell otthon tárolni. Így attól sem kell tartanunk, hogy ellopják, sőt a megfelelő számlavezető megválasztása esetén az online számlánkat befektetővédelmi (kártalanítási) alap biztosítja egy esetleges szolgáltatói fizetésképtelenség esetére is.
A fentiek alapján láthatjuk, hogy amennyiben hatékonyan szeretnénk dolgoztatni a pénzünket, ma már elkerülhetetlen, hogy a technika adta előnyőket felhasználjuk a profittermelésünk érdekében.
A cikk nem tekinthető befektetési ajánlásnak vagy tanácsadásnak. A cikkben szereplő információkat, kalkulációkat kizárólag abból a célból tüntettem fel, hogy érthető legyen az olvasó számára, milyen mértékű elengedett hasznot (gyakorlatilag költséget) jelenthet számára egy eladás-vételi ár között különbség.
További érdekességek a befektetésekkel kapcsolatban a szerző blogján olvashatók!
Szerző:
Vraskó Attila
tőzsde-stratéga,
az Alpha Capital Zrt alapító vezérigazgatója
