Például nagyon rossz ötlet elküldeni kulcspozíciót betöltő munkatársakat, bármekkora is a bérteher. Némi átszervezést persze megoldhatunk és lehet, hogy megfelelő ösztönzőkkel a meglévő kollégák is hajlandók többet vállalni (nem csak pénzről beszélünk!), de a leépítés az esetek nagy részében egy kisvállalkozásnál rossz ötlet. Az átgondolatlan szervezeti felépítés, az, ha bizonyos területeknek nincs gazdája a cégen belül ugyanis lehetetlenné teszi a növekedést. (Ld. keretes írásunkat.) Vagyis lehet, hogy spórolunk pár forintot, de a szép jövőt jóval nehezebb lesz így elérni. A megoldás a működési és a termelési költségek lefaragása lehet, mégpedig akár proaktív módon.
Az új termékek fejlesztésekor általában az a prioritás, hogy a lehető legjobb legyen. Ha megvan, mi lenne a tuti, akkor kezdjük el számolni, hogy mennyiért kéne eladni ahhoz, hogy megérje a dolog. Szűkös költségvetés esetén viszont nem biztos, hogy ez a járható út, annál is inkább, mert a termék bevezetésekor egy darabig biztos, hogy a cég zsebéből kell fizetnünk a gyártást. (Persze ez alól is van kivétel…)
... és a tervezést!
A tervezés úgy is működhet, hogy megpróbáljuk megbecsülni, hogy adott terméket valójában milyen reális áron tudjuk majd a piacon eladni, és visszafelé számolunk. Ha úgy látjuk, hogy a gyártási és egyéb járulékos költségek lehetnek alacsonyabbak, úgy, hogy a termék lényegét nem érintik, vágjunk bele! Például bár lehet, hogy az új okosórán a műanyagkarpánt nem mutat olyan jól, mint a fém, de a használatot nem befolyásolja – viszont sokkal olcsóbb. Ha később kiderül, hogy a piac a prémium verziót is kéri, még mindig válthatunk – ha már fizettek érte.
Engedjük el!
A házon belüli gyártás, bár a legnyilvánvalóbb út, nem mindig a leginkább költséghatékony megoldás. A kiszervezés költségcsökkentő hatásáról már mi is sokat beszéltünk. Fontos viszont, hogy mielőtt kiszervezésbe kezdünk, a teljes folyamatot áttekintve döntsünk arról, mi marad a cégen belül. Bizonyos HR és IT területeket, néhány előkészítő munkát biztosan megoldhatjuk külső céggel, de a termék összeszerelése minőségirányítási szempontból valószínűleg jobb, ha nálunk marad. Ha pedig a kiszervezés mellett döntünk, akkor se spóroljunk a végtelenségig! Nem éri meg.
Létrehoztunk egy szuper terméket, évekig dübörög a piacon, az emberek imádják. Hülyék lennénk hozzányúlni mi? Nem biztos! A legsikeresebb termék is elavul egyszer, mondhatni bepókhálósodik. Maradjunk nyitottak az új ötletek, lehetőségek irányába, ne csak a kitaposott, megszokott úton próbáljunk botorkálni. Közelítsük meg új szempontból a problémákat és lehet, hogy egészen más megoldásra jutunk majd! Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni, de a legtöbb esetben tényleg érdemes megpróbálni legalább egy gondolatkísérlet erejéig elszakadni a hagyományainktól. tegyük fel a kérdést: lehet, hogy van jobb megoldás?
Építsünk kapcsolatokat!
Ha szoros kapcsolatot alakítunk ki a beszállítóinkkal partnereinkkel, akik megértik a céljainkat és hajlandóak a közös újításra, nyert ügyünk van. Lehet, hogy olykor tőlük is többlet befektetést fogunk kérni, vagy éppen kénytelenek vagyunk átütemezni a fizetéseinket, de ha a kapcsolat erős, ezt mind meg lehet beszélni. Ha tényleg partnerként tekintünk azokra, akikkel együttműködünk, közös alkotásban gondolkodhatunk, a közös erőfeszítésekkel végül pénzt takaríthatunk meg, na és sok fejfájást is.
