Az átállás időszükséglete részben a támogatott folyamatok számán, a használt modulok összetettségén múlik, másrészt pedig a megfelelő előkészítésen. Professzionálisan levezényelve a teljes folyamat akár egy év alatt lezárulhat, míg nem megfelelő előkészítés és projektmenedzsment mellett bármilyen hosszan elhúzódhat. A folyamaton természetesen nem az informatikai rendszer átállítását értjük, hanem akár a professzionálisan lebonyolított szállítói tendertől a projektmegvalósításon át addig a pontig, amikor minden felhasználó rutinszerűen és hatékonyan kezeli az új rendszert.

Egy ilyen mértékű változásra nagy hiba pusztán informatikai feladatként tekinteni, még akkor is, ha a feladatok egy része az IT-rendszerhez kapcsolódik. A korszellemhez idomulva egyrészt meg kell vizsgálni, hogy on-site megoldás helyett használhatunk-e felhős alkalmazást. Másrészt az üzleti területekkel közösen meg kell vizsgálni, mely folyamatokat lehet standardizálni a meglévő rendszerben évek alatt már „szétfejlesztett" folyamatok helyett. Minél standardabb folyamatokat tudunk bevezetni, annál kedvezőbb lesz a bevezetési és később az üzemeltetési költség.  Épp az a cél, hogy éljünk az új megoldás kínálta fejlődési, hatékonyságjavítási lehetőséggel, nem pedig az, hogy mindenáron ‒ szó szerint ‒ ragaszkodjunk a megszokotthoz, ami egyébként jelen esetben már csak technikailag sem lesz lehetséges. A szükséges standardizáció megvalósítása a szervezetben ugyanakkor csak erős felsővezetői elköteleződéssel lehetséges.