A S/4HANA átálláshoz kapcsolódó változásmenedzsment-feladatok több nagy, részben párhuzamos pillérre oszthatók:
- A stakeholderek elemzése és kezelése, amire ‒ bizonyos embereknél akár névre szóló ‒ kezelési tervet kell készíteni és végrehajtani.
- Meg kell tervezni és konzekvensen végezni a teljes projekt kommunikációját, ami messze nemcsak az elvárások közlését jelenti, hanem például a felsővezetői példamutatás és támogatás betervezését is a projektbe.
- Fel kell mérni az átálláshoz és az elérni kívánt működéshez szükséges kompetenciákat, és amennyiben nem állnak rendelkezésre, képzésekkel ki kell azokat alakítani.
- A hatáselemzés során meg kell vizsgálni, hogy a változás hogyan hat a szervezetre, a kompetenciákra és a működésre. Megtörténhet akár, hogy az új rendszer folyamatokat, funkciókat, feladatköröket hoz létre vagy szüntet meg. Nyilvánvalóan ki kell képezni az embereket az új rendszerre, de az új rendszer eltérő képességeket kíván, ezért nem biztos, hogy ugyanazokat kell kiképezni, és gyakran új munkatársakra és kompetenciákra is szükség lehet.
- Nagyon fontos, hogy az első perctől, tudatosan elő kell készíteni mindezt. Ha a próbaüzem, tesztelés után kezdünk ezzel foglalkozni, tűzoltóként futkosva a problémás részek között, lényegében már veszítettünk. Ekkor sem késő tanácsadót bevonni, aki rendszerezi és kezeli a gondokat, de lényegesen hatékonyabb ezeket megelőzni.
Ne feledjük, hogy az SAP-tanácsadó, integrátor cégeknek nem feladatuk és kompetenciájuk a változások menedzsmentje - ez alapvetően ügyféloldali feladat. A bevezető cégek felelőssége annyi, hogy folyamataink jól legyenek kialakítva, az új rendszer megbízhatóan és hatékonyan működjön, elérhető és üzemeltethető legyen. A munkatársaink felkészítése, motiválása, a változások elfogadtatása a megrendelő dolga és érdeke!
