Pár nappal az első minősítések hatályba lépését követően a NAV megkezdte a minősítések eredményéről szóló uniformizált tájékoztató levelek kiküldését. Az értesítések előtt sok volt a nyitott kérdés. Vajon a szolgáltatói, vagy a hatósági arcát fogja inkább mutatni a NAV? A tájékoztatás kellően informatív lesz-e, azaz abból pontosan ki fog-e derülni a minősítés, vagy annak elmaradásának oka? Elegendő adatot fog-e a tájékoztatás tartalmazni ahhoz, hogy az eredményt vitatni lehessen?
Előre tudni lehetett, hogy a megbízható, illetve a kockázatos adózóvá történő minősítés nem fog sok fejfájást okozni az érintetteknek. Ez utóbbiak száma ma még elenyésző, hisz az ő minősítésükhöz szükséges feltételek csak január 1-je és az első negyedév után következnek be – hívta fel a figyelmet Dr. Fekete Zoltán Titusz az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.
A végrehajtással nagyon vigyázni kell
Akik viszont május 1-jétől megbízható adózókká váltak, mostantól tudják, hogy mire kell figyelniük ahhoz, hogy ebbéli minősítésüket megtartsák. A tájékoztató levél felsorolja a minősítéshez szükséges 10 feltételt, amiből minden megbízható adózónak 9-et kell innentől kezdve teljesítenie. A sorban elsőként szereplő, legalább 3 éve folyamatos működéssel ugyanis nem lehet a későbbiekben sem gond. A maradék kilenccel viszont érdemes vigyázni!
Ezek közül is érdemes kiemelni a végrehajtásra vonatkozó feltételt. E szerint csak az lehet megbízható adózó, akivel szemben a minősítés évében és az azt megelőző öt évben nem indított az adóhatóság végrehajtást. Az eddigi tapasztalatok alapján a minősítési rendszer indulásakor nagyon sok vállalkozás kizárólag ezen a feltételen bukta el a megbízható adózói minősítését. Közülük is sokak számára azért lehet fájó ez, mert már nem is emlékeznek rá, hogy mi miatt és mikor volt végrehajtás a cégük ellen. Vagy azért, mert már olyan régen volt, hogy nem is emlékeztek rá, vagy azért, mert a végrehajtás olyan marginális összeget érintett, hogy a végrehajtás során kivetett elektronikus inkasszó különösebb fennakadást nem okozott a cég életében. Most viszont e miatt az inkasszó miatt 5-6 évre a megbízható adózók táborán kívül maradnak.
Nyoma marad
Még náluk is rosszabbul jártak azok, akikkel szemben a végrehajtási eljárás úgy folyt le, hogy az lehet, nem volt jogszerű, de ezt annak idején nem vitatták. Most ezek a cégek azzal kénytelenek szembesülni, hogy a korábban nem vitatott – és ma már nem vitatható – végrehajtás ténye a megbízható adózói minősítésük akadálya lett. Talán azoknak van egyedül esélyük a negatív következmény alól szabadulni, akik anno bizonyítani tudták, hogy a végrehajtás jogszerűtlen volt, és most kizárólag arra kell a NAV figyelmét felhívniuk, hogy ehhez a korábbi jogellenes végrehajtáshoz semmilyen joghatás nem fűződhet, azaz úgy kell rá tekinteni, mint ami meg sem történt.
Összességében a végrehajtásokra vonatkozóan a kiküldött tájékoztató levelek hiányossága, hogy nem ad megfelelő tájékoztatást az érintetteknek arról, hogy mikor, milyen adó-, vagy köztartozás rendezésére vezetett végrehajtás miatt nem teljesült a megbízható adózói minősítés valamennyi feltétele. Ha a tájékoztató levél tartalmazná a végrehajtással kapcsolatos adatokat, akkor egyrészt minden vállalkozás a kifogása benyújtása előtt ellenőrizhetné, hogy helyes és valós adatok alapján végezte-e el a NAV a minősítést, másrészt tudná, hogy a szabályozás változatlanságát feltételezve a végrehajtást követő melyik évben lesz először esélye megszerezni a megbízható adózói minősítést. Így várhatóan sokan a megfelelő információ hiányában fognak a minősítésükkel szemben kifogást benyújtani.
Van akinél százezer, van akinél tízmillió
Hasonlóan, információhiányból fakadó problémával szembesülnek azok a vállalkozások is, amelyek a megbízható adózói minősítést a tárgyévre megállapított adóteljesítményükhöz mért adókülönbözet, vagy mulasztási bírság összegére vonatkozó feltétel nem teljesülése miatt nem szerezték meg.
E cégek vezetői, számviteli szakemberei egy dolgot biztosan meg tudnak állapítani: azt, hogy mekkora volt a figyelési időszakban terhükre megállapított adókülönbözet, illetve mulasztási bírság összege. Azt viszont, hogy mekkora a tárgyévre megállapított adóteljesítményük összege, már nem biztos. És ez az adat főleg a mikro-, illetve kisvállalkozásoknál bírhat döntő jelentőséggel.
Könnyű belátni, hogy egy 10 millió forintos adóteljesítménnyel rendelkező vállalkozás esetében az 1%-os szabály maximum 100 ezer forintos mulasztási bírságot enged meg, ami a mai bírságolási gyakorlatban nem számít kiugróan nagy bírságnak. Ugyanez az 1%-os feltétel egy kiemelt adózói körbe tartozó cég adóteljesítménye esetén több tízmillió forintos mulasztási bírság kiszabására ad lehetőséget anélkül, hogy az adott vállalkozás minősítése veszélybe kerülne.
És ha már a kiemelt adózók szóba jöttek, akkor érdemes azon is elidőzni, hogy bár jelenleg az adóteljesítmény fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény definiálja, ugyanakkor eddig valódi jelentősége nem ennek a törvényi meghatározásnak, hanem a kiemelt adózók és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezők kijelöléséhez rendeleti úton szabályozott adóteljesítmény számításnak volt. Sajnos a két szabályozás nem azonos, az adóteljesítményre nem ugyanazt az eredményt adják. Jelenleg nem lehet tudni, hogy a NAV az adózói minősítésekhez melyik adóteljesítmény számítást alkalmazza. Ennek a jövőben viszont már nem csak a megbízható adózói minősítésnél lesz jelentősége.
Fontos változás jön július elsejétől
A múlt héten benyújtott törvényjavaslat alapján 2016. július 1-jétől kockázatos adózónak fognak minősülni azok a vállalkozások is, amelyekkel szemben a minősítés évében és az azt megelőző 5 évben megállapított összes adókülönbözet, illetve a minősítés évét megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja a vállalkozás tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.
Bár fontos módosítás lesz július 1-jétől, hogy a megbízható és a kockázatos adózói minősítés adókülönbözet nagyságához kapcsolódó feltétele esetében az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet összegét csökkenti az adózó javára megállapított összes adókülönbözet összege, mégsem orvosolja azt a hiányosságot, hogy a vállalkozások maguk nem tudják kiszámítani a tárgyévi adóteljesítményük összegét.
Ez viszont az adózói minősítésüktől függetlenül minden vállalkozásnak gondot jelenthet, mert a jövőben bármelyik cég számára döntő jelentőségű lehet a terhükre előírt adókülönbözeti megállapítás, illetve kiszabott mulasztási bírság összege.
Ezért üdvözlendő lenne, ha a NAV nyilvánosan közzé tenné, hogy milyen számítási módszerrel határozza meg a vállalkozások adóteljesítményét, mert e nélkül minden cég kénytelen lesz egyedileg megkifogásolni az adózói minősítéséhez, vagy minősítésének elmaradásához vezető adóteljesítmény számítást, még akkor is, ha egyébként a kifogás eredményeként egyértelművé válik, hogy a NAV jól végezte a feladatát.
