Az Európai Unióban évek óta zajlik – és még további éveket vehet igénybe – az áfa rendszerének reformja a pénzmosás elleni küzdelem és az adózókat terhelő bürokrácia csökkentése jegyében. A Gazdasági és Pénzügyi Tanács október 2-án tartott ülésén viszont több olyan javaslatot is elfogadtak, melyek már jövő év január elsejétől életbe lépnek, és az uniós áfarendszer hosszú távú reformjának első lépéseiként értelmezhetők.

Kép: Pixabay

Az egyik ilyen lépés, többek között, egy „gyors megoldásokat” (quick-fix) tartalmazó ideiglenes hozzáadottértékadó-csomag elfogadása volt, amelynek célja néhány adózókat érintő konkrét probléma hatékony és gyors kezelése.

Az egyik lényeges pont a vevői készlethez (call-off stock) kapcsolódik: bár erre vonatkozó szabályok már korábban is működtek Magyarországon, a mostani egyszerűsítést most minden tagállamra kiterjesztették. A lépéssel elkerülhetővé válhat az áfaregisztráció, valamint az áfabevallás készítése és az adószámlákban történő felszámítása.

„Ez több olyan magyar vállalkozás működését is meg fogja könnyíteni, amelynek készleteit előre kihelyezik a külföldi vevőhöz” – hangsúlyozta Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. Hozzátette: a szabályok egységesítése néhány esetben viszont korlátozottabb lehet a jelenlegi magyar szabályoknál.

Másik fontos tisztázó intézkedés, hogy egy másik EU-s tagállamba csak akkor lehet áfa nélkül értékesíteni egy adott terméket, ha a vevő adószáma is rendelkezésre áll, és az adat az unió online közösségi adószám-megerősítő rendszerében (VIES) is ellenőrizhető. A Crowe FST szakembere szerint ez a rendelkezés alapvetően megerősíti az eddigi magyar gyakorlatot, de egyes országok esetében okozhat némi fennakadást, ha az adott cég még nincs regisztrálva a VIES rendszerében.

A Tanács ülésén ugyancsak elfogadásra kerültek a láncügyletekkel (chain transactions) kapcsolatos szabályozási reformok is, amelyek a tagországok közötti kereskedelmet érintő áfakockázatokat minimalizálhatják a jövőben. Ráadásul ezt olyan egyszerű feltételekre lehet építeni, mint például a vevő által megadott adószám vizsgálata.

Az új szabályozás azért is különösen fontos, mert az eladók gyakran nem is tudnak róla, hogy éppen láncügyletben vesznek részt: például az is Ilyen esetnek számít, ha a közvetlen vevő a saját címe helyett már egyből a vevő vevőjének a címére kéri az áru leszállítását. „Rengeteg magyar cégnél azért keletkezett korábban áfahiány, mert az ilyen sokszereplős ügyleteknél sokszor tévesen ítélték meg, hogy a sorban éppen melyik eladás minősül belföldi – tehát áfás –, és melyik a nemzetközi – áfamentes – értékesítésnek” – hangsúlyozta Földes Balázs.

A szakember szerint az új szabályozás jelentős könnyebbséget jelenthet sok hazai cég számára is, mivel egységes irányelveket ad azzal kapcsolatban, hogy egy adott láncügylet értékesítései során melyik ügylet számít nemzetközi szállításnak, és melyik nem.

A forgalmi adókkal kapcsolatos negyedik fontos intézkedés a kiszállítási igazolások beszerzésével és elfogadtatásával kapcsolatos egységes szabályozásra vonatkozik. Az exportáló cégek ugyanis sok esetben nem tudták a magyar hatóságok számára is hitelesen bizonyítani, hogy a terméket kiszállították az EU másik tagállamába, ezért az ellenőrzések adóhiányt állapíthattak meg a cégnél. Ilyen eset például, amikor az árukat átvevő személy aláírásával hitelesített fuvarlevélpéldány nem kerül vissza az eladóhoz. „Az egységes EU-s szabályozás azt jelenti, hogy a külföldi partnerek nagyobb eséllyel lesznek rávehetők az együttműködésre” – mondta el a Crowe FST szakértője.