„Tapasztalataink szerint a vállalkozások jelentős része kivár, amíg a fennálló kérdések tisztázásra kerülnek, mivel nem tudja, mihez igazítsa EKAER folyamatainak kialakítását, IT rendszerét, miről tájékoztassa külföldi partnereit. A bírságolás ideje ugyan ki lett tolva március 1-ig, de az érdemi felkészülés még nem tudott megkezdődni, mivel a részletszabályok jelentős része ismeretlen” - vélekedett Hegedüs Sándor az RSM-DTM adóüzletág vezetője.
A szakértő szerint EKAER rendszer próbaüzem meghosszabbításának indoka az volt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a piaci szereplők észrevételei alapján megvizsgálja az EKAER szabályozás módosításának lehetőségét és az alapján ahol indokolt javasolja az Országgyűlésnek a törvény módosítását. Ebben természetesen nagy szerepet játszott az, hogy a jogszabály megalkotása során mellőzték a társadalmi egyeztetést, aminek következtében nem kerültek napvilágra a gyakorlatban megjelenő problémák.
(A Piac&Profit február 24-én konferenciát szervez a témában! Jöjjön el, hallgassa meg a NAV osztályvezetőjének tájékoztatását , majd ismerje meg az EKÁER-nek megfelelés adminisztrációs előírásait, a gyakorlatban alkalmazás minden részletét! Itt regisztrálhat a rendezvényre!)
A jelenlegi EKAER szabályozás egyrészről több helyen pontatlan (gondoljunk csak az és/vagy viszonyára), így nem tükrözi a jogalkotói szándékot, másrészről pedig nem számol az elméleti elgondolás gyakorlati megvalósításának nehézségeivel sem. Maga az rendszerfelület működése sem tökéletes, hiszen az gyakran akadozik, sokszor ellentmond a hatályos szabályozásnak, nem teszi lehetővé az előírások betartását. Az alábbiakban ízelítőül felsoroltunk pár olyan bizonytalanságot, amelyre a vállalkozások alig két héttel a próbaüzem vége előtt még nem kaptak választ:
- bizományosi értékesítések megítélése,
- a közúti fuvarozással járó és ún. álló ügyletek elkülönítése,
- mi a követendő eljárás, ha bérmunka során a bérmunkázó nem ismeri a feldolgozott, elkészített áru értékét,
- hogyan kell eljárni, ha fuvar közben változik a szállítási cím,
- láncértékesítések esetén az üzleti modell alkalmazását teszi lehetetlenné a jelenlegi rendszer (üzleti titkok és kapcsolati érdekek sérülése),
- külföldi partner által megbízott logisztikai szolgáltató átrakodása esetén az információáramlás elégtelenségének a magyar vállalkozó van kiszolgáltatva,
- logisztikai célú átrakodások hatása az EKAER bejelentési szabályok alkalmazására, a jogkövető módon működő, a jogszabály által szankcionálható fél kiszolgáltatottsága az adatokat nem megfelelő módon szolgáltató üzleti partnerei irányába.
- a belföldi fordított adózás alá eső termékértékesítések mentesítése az EKAER bejelentési kötelezettség alól, mivel az áfa csalás ez esetben nehezen kivitelezhető,
- a mentességi határoknál kizárólag a forgalmi érték figyelembe vétele, mivel a tömeg adatok alkalmazásának fenntartása sok esetben vállalkozások gazdálkodását megnehezítő túlzott adminisztrációhoz vezet.
