Az Erasmus, mely nevét a híres filozófusról, teológusról, humanistáról, Rotterdami Erasmusról kapta, az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb oktatási programja, Magyarországon pedig a legnagyobb nemzetközi mobilitást lebonyolító ösztöndíj.

A külföldön szerzett tanulmányi vagy szakmai tapasztalat előnyei mellett érvelők egyszerre említik meg a javuló nyelvtudást, a kultúrák iránti nyitottság kialakulását, és ezzel együtt a nagyobb alkalmazkodó készséget, az utazás lehetőségét, és nem utolsó sorban egy új szempontú tanulási-, és munkaszemlélet elsajátítását. Egy európai szinten készült átfogó értékelő tanulmány (VALERA projekt: Professional value of Erasmus mobility -2006) az Erasmus hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit vizsgálva kimutatta, hogy az ösztöndíjasok rövidebb idő alatt találnak állást, a munkáltatók értékelik a külföldi tapasztalatot, a használható nyelvtudást, és persze még nagyon sok mindent. Az Erasmus hallgatók nagy többsége nemcsak abban ért egyet, hogy a külföldi kalandot egyikük sem bánta meg, hanem abban is, hogy a külföldön szerzett tapasztalat a diploma szerzés utáni munkakeresést is megkönnyítette számukra.

A program az 1987-es indulástól mostanáig több mint 1,7 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában, 13 éves magyarországi pályafutása alatt pedig több mint 30 ezer magyar hallgató európai tanulmányára adott 3-12 hónap erejéig lehetőséget. Ösztöndíj a tanulmányi célú hallgatói mobilitás mellett szakmai gyakorlat megszerzésére is nyerhető, de ez a két külön képzés egymással is kombinálható. Az elmúlt három évben 1800 magyar hallgató élt a szakmai gyakorlat lehetőségével, melynek köszönhetően több száz európai céggel építettek ki kapcsolatot felsőoktatási intézményeink.

A magyar diákok által megcélzott legnépszerűbb országok között van Németország, Olaszország és Franciaország, de például Finnországban, Ausztriában és Belgiumban is találkozhatunk magyar erasmusos hallgatókkal. A németekhez körülbelül 700 hallgató utazik évente, és nálunk is ők tanulnak a legszívesebben. A megcélzott területek között magasan vezetnek a társadalomtudományok, és üzleti, valamint jogi képzésre is sokan járnak; a tanulmányi ösztöndíjasok fele ezen három terület egyikén tanult tavaly. A legtöbb hallgató (464 fő) az Eötvös Loránd Tudományegyetemről nyerte el a tanulmányi ösztöndíjat, a vidéki egyetemek rangsorában pedig a Pécsi Tudományegyetem vezet, 318 fővel.

"Added value" - a hozzáadott értékek fontossága

Bokodi Szabolcs, az Erasmus program koordinátora a Tempus Közalapítvány Felsőoktatás, K+F csoportjában, az ösztöndíjprogram legfontosabb előnyeit említve elmondta, a több hónapig, vagy akár egy teljes évig tartó szakmai gyakorlat kitűnő átmenetet jelenthet a hallgatók számára a munka világába. A hallgató valódi munkakörnyezetben szerez releváns tapasztalatokat, és emellett szaknyelvi tudása is rengeteget fejlődik. Mindezek eredményeképpen a munkakeresés ideje - ahogyan a többi erasmusos fiatal esetében is - jelentősen lerövidül. Sokakat már kintlétük alatt álláslehetőség vár itthon, vagy éppen a gyakorlati helyüknek és teljesítményüknek köszönhetően tudnak elhelyezkedni a cég itthoni leányvállalatánál - mondja a koordinátor.

Jagicza Ágnes, az Invitel HR vezérigazgató-helyettese úgy véli, egy állásinterjún a döntési pillanatban nem az Erasmus gyakorlat fog számítani, hanem maga az ember. A jelöltnek rendelkeznie kell a szükséges kompetenciákkal, és ez a legfontosabb. A szakértő megjegyzi azonban, hogy egy külföldi tapasztalatokat szerzett egyetemistának lehetősége volt olyan képességeket magába szívni, melyek a későbbi álláskeresés során mindenképpen előnyt jelenthetnek. Egy erasmusos diák kipróbálhatja magát egy addig ismeretlen kultúrában, egy másik dimenzióban, ahol kapcsolati rendszerét a nulláról kell felépítenie a beilleszkedéshez, és ezzel addig ismeretlen kihívásokkal szembesül. A versenyképes idegennyelvtudás elsajátítása mellett nagyon fontos hozzáadott értékekkel gazdagodhat egy ösztöndíjas - véli Jagicza Ágnes.

A külföldön eltöltött időt nem minden cég ítéli meg egyértelműen pozitívan. Egy outsourcing vállalat HR-osztálya szerint a világot járt ösztöndíjas pályázók körében jóval nagyobb arányú a fluktuáció, azaz esetükben több esély mutatkozik rá, hogy nem lesznek hosszú távon lojális munkavállalói a cégnek. Jagicza Ágnes nem ért egyet ezzel a gondolatmenettel, úgy véli, olyan időket élünk, amelyben a nyitott, ambiciózus emberekkel lehet megmozgatni a világot. - A verseny nagy, így a hajtóerő érékelendő dolog. Ha tudás és alázat is van mögötte, akkor aranyat ér - vélekedik az Invitel HR vezérigazgató-helyettese.


Ma már a szakmai gyakorlat a kuriózum

A szakmai gyakorlatok rendkívül népszerűek lettek az utóbbi évben. Bokodi Szabolcs ezt azzal magyarázza, hogy a mai munkaerőpiacon már elvárás, hogy a végzett hallgatóknak legyen munkaerő-piaci tapasztalatuk a diploma átvételekor. Ebből a szempontból az Erasmus külföldi szakmai gyakorlat még mindig kuriózum, jelentős hozadékkal bír. Már a megszervezése is kihívás, hiszen a hallgatók többsége saját maga kutat fel külföldi vállalatokat, egyezteti a szakmai gyakorlat paramétereit a külföldi vállalattal és a hazai intézménnyel. Korábban a külföldi tanulmányi ösztöndíj jelentette azt a bizonyos pluszt, ami a könnyebb elhelyezkedés esélyét nyújtotta, a külföldi szakmai gyakorlat azonban már átvette ezt a szerepet, ma már ez az unikális. A hallgatók elsöprő többsége jelzi, hogy a külföldi vállalatnál új technikákkal és módszerekkel ismerkedett meg, ezeknek az ismereteknek a becsatornázása a hazai vállalatokhoz a munkáltatóknak is értéket képez.

Nem csak a nyelvet, a gondolkodást is tanulni kell

F. Judit (26) egyetemi éveiből egyet Németországban töltött az ösztöndíjprogramnak köszönhetően. Jelenleg az ExxonMobil szállítmányozási részlegén dolgozik, és elmondása szerint a külföldön megszerzett tapasztalatok a mindennapi munkája során pótolhatatlan előnyöket jelentenek számára. "A Corvinus Egyetemen közgazdász szakon, logisztika szakirányon tanultam, innen adtam be a jelentkezésemet az Erasmus programra, és nagy örömömre fél évre Kölnbe nyertem tanulmányi ösztöndíjat. Már az első hónapokban tudtam, hogy maradni szeretnék még, ezért jelentkeztem Erasmus szakmai gyakorlatra is, amit azzal a feltétellel nyertem el, hogy találok magamnak gyakorlati helyet. Könnyű dolgom volt, mivel helyben voltam, egy Kölnhöz közeli városban, Bonnban jelentkeztem a Deutsche Telekomhoz. Az itthoni munkakeresésemet is nagymértékben elősegítette és megkönnyítette a kinti tartózkodásom. A legtöbb munkahelyen ma már szinte alapkövetelmény, hogy az embernek legyen valamilyen nemzetközi (akár tanulmányi, akár szakmai) tapasztalata. Nem kellett sokáig keresgélnem, miután hazajöttem, fél évre rá könnyedén elhelyezkedtem."

Judit mostani munkaköre különbözik a kinti feladatoktól, de a külföldön szerzett tapasztalatok jelentőségét más mérlegre helyezi. Úgy érzi, az Erasmus ideje alatt lett igazán önálló, az új kihívások, és találkozások egész világlátását megváltoztatták. Angolul előtte is jól beszélt, a kint eltöltött idő eredményeként pedig már németül is fordulatokban gazdagon, magabiztosan tudja kifejezni magát. "Az Erasmusnak köszönhetően a két nyelv között könnyűszerrel megtanultam váltani. Külföldi környezetben azonban nemcsak az idegen nyelven való beszéd válik gördülékenyebbé, hiszen a más kultúrájú, más gondolkodásmódú emberekkel való kommunikációt is tanulni kell. Mikor az itthoni munkakörömben német ügyfelekkel kerültem kapcsolatba, az első perctől tudtam, hogyan kell kezelnem a különböző szituációkat. A kapcsolati tőke szálai is hamar igazolták jelentőségüket, a német főnökömön keresztül ismertem meg a Magyar Telekom kommunikációs vezérigazgatóját, aki nagy segítséget jelentett a szakdolgozatom megírásában" - mondja Judit, majd hozzáteszi: mindent kihagytam volna, ha az Erasmust kihagyom.

A szakmai gyakorlat esetében a legnépszerűbb szakterületek között az oktatási, egészségügyi és üzleti szféra szerepel, de több tucatnyi magyar hallgató szerez európai tapasztalatokat agrár, művészeti és építészeti területeken is. Magyarországon is több százra tehető már a fogadó cégek száma; hozzájuk évente 250-300 Erasmus hallgató érkezik szakmai gyakorlatra. A legtöbb szakmai gyakorlatos hallgató a Budapesti Corvinus Egyetemről utazott európai országokba (116 fő). A legtöbb vidéki egyetemista pedig az ugyancsak széles erasmusos kapcsolatokkal rendelkező debreceni és szegedi egyetem (70 és 60 fő) színeiben utazott Erasmusszal különböző szakmai fortélyokat tanulni.

Szakmailag vagy emberileg profitál egy leendő orvos?

M. Levente (25) idén nyáron készül diplomázni a debreceni orvosi egyetemen. Tanulmányai ötödik évében az Erasmus program segítségével Kölnbe nyert ösztöndíjat, Judithoz hasonlóan tanulmányi, és szakmai gyakorlati programban is részt vett. Úgy véli, az elutazás melletti legfontosabb érv a magabiztos nyelvtudás elsajátításának lehetősége, mely az ország és a nemzetközi program nyelvének következtében németül és angolul is garantált volt számára. Emellett leendő orvosként az emberi kapcsolatok jelentőségére helyezné a hangsúlyt, "az Erasmusszal olyan színes környezetbe kerülhetünk, melyből rengeteget profitálhat az, aki egyszer emberileg is jó orvos akar lenni."

Levente a kint töltött másfél évet tehát annak ellenére sem bánta meg, hogy hazatérve plusz energiáiba került behozni a tananyagban való lemaradást. "Nem tagadom, hogy nagy akaraterőmbe került a visszatérés, a németek gyakorlatiasabbak, de egy magyar képzésben végzett orvos nagyobb tudású lesz hozzájuk képest, a magyarok magasabbra helyezik a mércét." A kérdésre, hogy a biztos nyelvtudás birtokában készül-e majd orvosként is elhagyni az országot, Levente megnyugtatóan annyit mond, a körülmények ellenére itthon szeretne élni és dolgozni is.

Eredmény: emberibb a szakma és szakmaibb az ember

K. Dóra (25) testnevelői és rekreáció szakon végzett a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán, jelenleg személyi edzőként dolgozik Budapest egyik elit edzőtermében, valamint síoktató a Pasaréti Síiskolában. Dóra az írországi Liberickben töltött el egyetemi évei alatt egy Erasmus félévet, melynek során szakmája teljesen új megvilágításba került számára. "Úgy gondolom kijelenthető, hogy kinti szaktársaim tudásban és teljesítményben lemaradásban vannak az itthon tapasztalt színvonalhoz képest. Hiába voltak azonban ilyen szempontból gyengébbek nálunk, magabiztosság sugárzott belőlük, mert hittek magukban. Az Erasmus nélkül nem jöttem volna rá arra, hogy mennyire sokat számít a dicséret, és hogy ez a mi képzésünkből mennyire hiányzott. Egyetértek azzal, hogy fegyelmezettségre szükség van, de a legnagyobb eredmény az, ha ez a katonás rendszer nélkül is működhet. Fontos tapasztalat volt látni, hogy a közösségépítésben, a kreativitás-, és a szervezőkészség fejlesztésében látták a lényeget, egyszóval életszagúan tanultak. Nem az egyéni teljesítmény számított, és nem lett megbélyegzett az sem, aki utolsóként ért célba. Én ezt a rendszert vegyíteném az itthonival, és a munkám során is erre törekszem."

Dóra is megemlíti a nyelv fontosságát, a sportszaknyelv kifejezéseinek elsajátításának köszönhetően jelenlegi munkahelyén több külföldi vendéggel dolgozhat együtt. Úgy véli, hogy az álláskeresés során is meghatározó jelentőségű volt számára az ösztöndíjprogramban való részvétel.