Lázár: őszintén a nehézségekről

Erősödünk, de még nem vagyunk erősek – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint a legnagyobb gond a tőkehiány Magyarországon. Az uniós pályázatok esetében a viták ellenére ragaszkodnak az álláspontjukhoz: minél gyorsabban minél több pénzt kell „kinyomni”. Hogy mi lesz 2020 után, nem tudjuk, addig valahogy lábra kéne állni. Mert a versenyképességünk, az bizony Lázár szerint sem úgy áll, ahogy kellene.

Az első fejlesztési időszak makrokörnyezetéhez képest Magyarország jelentősen erősödött, annak ellenére, hogy a makro környezet ezt nem támogatta – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Miniszterelnökség által szervezett konferencián. Jelenleg különösen bizonytalan környezetben vagyunk, a következő években az Unió sok alaptézise kerülhet vita, akár felülbírálat alá – mondta. Leszögezte, „erősebb Magyarország erősebb Európát eredményezhet, nem célunk, hogy gyengítsük az Uniót. Olyan másfél év előtt állunk, ami érdemi hatást fog gyakorolni az Unió jövőjére – osztrák elnökválasztás, francia elnökválasztás, német választás, olasz népszavazás többek között – ezek Magyarország számára is konkrét hatással járhatnak. Biztos, hogy érdemi változás előtt állunk. Amit tehetünk, hogy a saját hazánkat rendbe hozzuk. A nemzeti szuverenitás erősítése nem kevesebb, hanem több Európát eredményez. Azt gondoljuk, hogy a nemzetállamok megerősítése lehet az új Európa alapja azokkal szemben, akik egy határok nélküli integrált Európában gondolkodnak.”

Kép: MTI

Ember és tőke – csak ennyi hiányzik

Lázár szerint a kormánypártok stabil politikai helyzete lehetővé teszi számára, hogy a kihívásokról is beszéljen. Elmondása szerint a vitathatatlan erősségek közé sorolható a 2014-2016 közötti gazdasági eredménysor: az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés (igaz, a régióban alacsony, de Lázár szerint a jövőbeni kilátások biztatók), az alacsony kamatkörnyezet és infláció, az ország pénzügyi megítélésének javulása, az 5% alatti a munkanélküliség (amiben komoly szerepe van a nem piaci alapú közmunkának)  nő az export, fejlődött az ipar, kereskedelmi többlettel zárhatjuk az évet. Az elmúlt 30 esztendő legerősebb időszaka ez megítélése szerint, ami óriási lehetőség. Véleménye szerint egyenesen a V4 országok jelentik Németország számára a biztos gazdasági hátteret a Brexit után és a déli államok vergődésével.

Ugyanakkor Magyarország tőkehiányban szenved – hangsúlyozta Lázár János. „Nem pénz, nem hitel, hanem tőkehiány van, ez a legsúlyosabb gond”. Ennek pótlásához mindenképp szükség van külső tőkére, aminek érdemben kéne meghatároznia az uniós források felhasználását.

Komoly kötöttségeket jelentenek a demográfiai adottságok. Radikális beavatkozás sem biztos, hogy megfordítja az elvándorlással súlyosbított népességfogyást – mondta Lázár, ennek ellenére azt hangsúlyozva, hogy bevándorlókról hallani sem akarnak. „Magyarország intakt közösség, nem kívánjuk megbolygatni migrációval. A demográfiai problémákra nem a migráció a megoldás, hanem a demográfiai beavatkozások” – fogalmazott, ezt kívánják előnnyé konvertálni – hogy hogyan, és ez hogyan segítene megoldani a vállalatok számára ma a miniszter által is hangoztatottan a legnagyobb problémát jelentő munkaerőhiányt, azt nem fejtette ki. (Szakmai szervezetek szerint kellenek bevándorlók a magyar gazdaságnak.)

Hiába dolgoznak, ha nem termelnek
Hiába van foglalkoztatottság, ha a közfoglalkoztatottak nem termelnek GDP-t – mondta Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára a konferencián szervezett kerekasztal beszélgetésen. Ez önmagában a termelékenységi számok jelentős csökkentését jelenti.
Az olcsó munkaerőnek vége – de mi lesz helyette?

A miniszter szerint az egészségügy nagyon hatékonyan működik- legalábbis a ráfordított forrásokhoz képest – ugyanakkor az egészségünkkel gond van, várhatóan egy ember 60 éves koráig egészséges – ezen is változtatni kell ahhoz, hogy a munkaerőhiány problémáját javítsuk, mondta.

„Az olcsó munkaerő korszaka véget ért. Ha nem lenne garantált béremelés, akkor is így lenne, a komolyan vehető vállalkozások kénytelenek voltak már az elmúlt években is bért emelni és kénytelenek lesznek ezután is. A társadalom szempontjából a béremelés megkerülhetetlen, a gazdaság szempontjából nincs rá válasz, hogy az olcsó munkaerő helyett mi jelenti Magyarország versenyképes előnyét” – mondta a miniszter jelezve, ez komoly gyengeség.

Versenyképesség? Az sincs

A technológiai forradalomban is kérdés, hogy hogyan képes részt venni Magyarország, mondta Lázár János, hiszen a versenyképesség adatok tendenciája rossz. Ha megnézzük, hol álltunk 2002-ben és 30-ról 46-ik helyre zuhantunk 2012-re. A régiós országok vagy jelentősen javítottak, de még Csehország is megőrizte a pozícióját, V4-ek 2002 és 2012 között növelték versenyképességüket, Magyarország versenyképessége viszont jelentősen romlott. A növekedés mértéke ennek megfordításához nem elég, mondta a miniszter, a versenyképesség egyelőre „érdemben nem javult” a növekedés ellenére.

A kkv-knak versenyhátrányt hozhat a járulékcsökkentés
Kedvezőnek tartják az adószakértők a munkaadói járulék csökkentését, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket, akik ezért versenyhátrányba kerülnek.
Gyöngeségeket lát a miniszter az egészségügy és az oktatás területén, a köznevelés teljesítményében elmondása szerint nincs tartalmi áttörés jelentős uniós forrás felhasználása ellenére sem, a kompetenciamérések szerint a teljesítmény romlik, pedig ez közvetlen összefüggésben van a demográfiai folyamatokkal és az ország versenyképességével. Komoly kihívásnak tekinti 2018-ban és utána. Végül gyöngeségként említi a bürokratikus akadályokat is több területen. „A versenyképes gazdaságnál, társadalomnál és állam területén is vannak hiányosságok. Erősödünk, de, hogy erősek lennénk, azt még nem mondanánk” – fogalmazott.

De mi van a pénzzel?

2007-2014 között 39 milliárd eurót költöttünk el az agrárforrásokkal együtt, ezek „nyomot hagytak”. A Miniszterelnökség megrendelésére készült KPMG tanulmány szerint a növekedésben 10-11%-ot jelentettek. Bár, tette hozzá Lázár János, a források 50-55%-a akkor is hasznosul, ha rosszul költik el azokat.

A miniszter ismét hangsúlyozta, hogy a források 60%-át akarják közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítani, ami, ha nem is sikerül teljesen, a 17 és az 50% között is visítóan nagy a különbség – mondta reagálva a nemrég megjelent hírekre. Ez, tette hozzá a fogadó oldalnak is kihívás: van-e ennyi ötlet, innovációs képesség, saját erő, versenyképesség a vállalkozásokban, hogy ezt a nagyságrendet képesek legyenek felvenni? Az eddigi tapasztalatok a miniszter szerint pozitívak, az, hogy minden pályázatra sokszoros a túljelentkezés úgy látják, hogy ez azt jelenti, hogy eltalálták a valódi társadalmi igényeket. (Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy viszonylag szűk vállalati kör, 44 ezer vállalkozás pályázott.)

„2017-ben lekötjük a teljes kasszát”

Az a kihívás, hogy ne veszítsünk forrást az előző ciklusban (végül 10%-os plusszal zártunk) irreálisan „fejnehézzé” tette az előző két évet és a cél érdekében „rossz kompromisszumot kellett kötni”, hogy az elsődleges prioritás, a források teljes lehívása megvalósulhasson. Ezért is volt fontos, hogy elkerüljék a korábbi kapkodást és minél előbb kiírják a pályázatokat. November 21-ig 6746 milliárd összegű felhívás jelent meg, teljes keret 75%-a, (ez az előző időszakban 60% volt) és még 1000 milliárd forintos keretösszeggel akarnak ebben az évben pályázatokat kiírni, 2017 márciusára pedig a teljes pályázati forrást hozzáférhetővé szeretnék tenni. Szerinte ez erősíti a kiszámíthatóságot, lesz három év nyugodtan folytatni a projekteket. Az uniós átlaghoz képest sokkal gyorsabban használjuk fel a forrásokat, a gazdaságfejlesztést teljes társadalmi konszenzus övezi, tehát a célban is egyetértés van – mondta Lázár. Amiről vita lehet, az a bürokrácia csökkentésének kérdése, de a Miniszterelnökség véleménye szerint „jelentősen csökkent a forrásokhoz való hozzáférések költsége, és nagyobb a transzparencia”.

Közbeszerzések: főleg az alvállalkozókkal trükköznek
Több mint 170 ellenőrzést indított a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési eljárások szerződéseivel összefüggésben; a feltárt jogsértések mintegy 50 százaléka az alvállalkozók bevonásával függ össze, a büntető feljelentések zöme pedig nagyléptékű építés-beruházások teljesítéséhez köthető
Korrupció? Nem tehetünk róla

Az újból és újból megjelenő, az uniós források kiosztásához kapcsolódó korrupciós vádakra reagálva azt mondta, egy ajánlattevős közbeszerzések tekintetében nem lógunk ki a többi közép-európai ország közül. „Nem jó egy régió korrupciós problémáiról beszélni, amikor strukturális problémák vannak” – mondta, ugyanakkor hozzátette, az átláthatóság növelése cél, többek között a 2017-ben az e-közbeszerzéssel megvalósuló teljes nyilvánosság is ezt szolgálja. A közbeszerzések kapcsán hangsúlyozta, deklarált cél a „nemzeti kkv-k” támogatása, a meglévő jogi keretek között nekik próbálnak előnyt biztosítani. Ugyanakkor „nem csak magyarnak, hanem jónak is kell lennie a közbeszerzési ajánlatoknak” – vagyis, sugallta, nem ők tehetnek arról, hogy a közbeszerzésekben túl kevés a megfelelő jelentkező.

A korrupciós problémák másik gyakran emlegetett területe a pályázatok értékelése. Lázár szerint az jelentett kockázatot, hogy korábban a pályázati értékelést privát rendszerekben cégek végezték (bár ő is elmondta, Nyugat Európában ez működik), ezért döntöttek az állami pályázatértékelő rendszer bevezetése mellett, amivel véleménye szerint megpróbálták „minimálisra csökkenteni a befolyásolhatóság lehetőségét”. Hangsúlyozta, fenntartják a harcot az unió által kifogásolt előlegrendszer esetében is, mivel a tőkehiányos magyar gazdaságban nagyon fontosnak tartják, hogy minél előbb, minél kisebb biztosítékkal kapják meg a cégek a pénzt. Hogy ez növeli a visszaélések lehetőségét? Lázár szerint „ők a bizalomra építenek”.

"A fő cél, hogy a mostani támogatási ciklusban felkészüljünk arra, hogy a magyar gazdaság a saját lábán is képes legyen megállni. „Senki nem tudja megmondani, hogy 2020 után mi lesz Európában. A kérdés, hogy lesz-e olyan állapotban az ország, hogy megálljon a saját lábán”- mondta Lázár János.

2020 után is kéne az uniós pénz? Most kell felkészülni!
Várhatóan a visszatérítendő támogatások arányát növelve alakítja át pályázati rendszerét az Európai Unió 2020 után. Ahhoz, hogy az uniós támogatásokra jelentős mértékben támaszkodó magyar kkv-szektor a jövőben is sikeresen fejlődhessen, a vállalkozásoknak már most meg kell kezdeniük a felkészülést az új rendszerre a szakértők szerint.
 

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo