Nem tagadhatja meg a munkáltató a készpénzes kifizetést - Kép: SXC

Az elmúlt hónapokban – a megnövekedett banki költségekre hivatkozva – számos munkavállaló szüntette meg bankszámláját és tájékoztatta arról munkáltatóját, hogy a munkabérét készpénzben kéri. A munkáltatók a munkabér fizetési kötelezettséget ilyen esetben – bankszámla hiányára hivatkozva – nem tagadhatják meg, és kötelesek arról gondoskodni, hogy a munkabér – a készpénzfizetésre vonatkozó szabályok szerint – a munkavállaló részére megfizetésre kerüljön. A készpénz fizetés viszont jelentős többletteherrel jár, hiszen egyrészről a készpénzt a pénzintézetből el kell hozni, másrészről a készpénzt a munkavállaló részére el kell juttatni és munkaidőben, a munkavégzés helyén részére át kell adni – hangzott el a PwC Magyarország sajtóbeszélgetésén. (Augusztus elsejétől brutálisan drágán jutunk a pénzünkhöz.)

“Álláspontunk szerint a jelenlegi munkajogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató arra hivatkozva szüntesse meg a munkaviszonyt, hogy a munkavállaló nem rendelkezik bankszámlával, és bankszámla hiányában arra sincsen lehetősége, hogy a munkavállaló munkabérét mindaddig visszatartsa, ameddig a munkavállaló ismételten nem nyit bankszámlát” – vélte Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

A jogszabály ugyanakkor azt nem teszi kötelezővé, hogy a munkáltató a munkavállaló bankszámlájára teljesítse az utalást. Amennyiben a munkavállaló egy közös „családi” bankszámlát jelöl meg, úgy az utalás arra is teljesíthető. Amennyiben a munkabér magyarországi bankszámlára kerül átutalásra, úgy a kifizetés a munkavállaló számára költséget nem okozhat.

“A hivatkozott szabályt a munkáltatók többféle módon értelmezik. A munkáltatók jelentősebb része nem biztosít költségtérítést a készpénz felvételéhez kapcsolódóan. Akadnak azonban olyan munkáltatók is, akik a munkavállalóik számára a banki költségek „fedezésére” átalány jellegű költségtérítést biztosítanak, sőt, olyan munkáltató is akadt, aki bekéri a bankszámla kivonatot, és az azon feltüntetett banki költségeket téríti  meg részben vagy egészben. Ez utóbbi két megoldás esetén a munkáltatóknak szembesülnie kell azzal a problémával, hogy bár munkajogilag költségtérítésről van szó, a juttatás mégsem biztosítható a munkavállalók számára adómentesen” – teszi Dr. Szűcs László. (A részleteket a munka törvénykönyve szabályozza, amely idén ismét módosult.)

Ennek oka, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem minősül költségtérítésnek az a bevétel, amelyet a munkáltató olyan szolgáltatás ellentételezése címén fizet, mely nem kizárólag üzleti kiadás. Üzleti kiadás lehet például egy kiküldetés során elszámolt szállásköltség, vagy a munkavégzés feltételét szolgáló toll, papír, számítógép, stb. beszerzése. A részben személyes szükségleteinek kielégítését is szolgáló költségtérítés-átalány munkaviszonyból származó bevételnek számít, mellyel szemben a költségnyilatkozat, vagy számla alapján számolható el. Amennyiben a bankszámlát nem kizárólag a munkabér felvétele céljából nyitották, hanem arról rendszeresen átutalások, kártyával való fizetések valósulnak meg, és a bankszámlával kapcsolatban esetleg kamatbevétel is jelentkezik, a bankszámla vezetés költségét – költségtérítésként - elszámolni (levonni) nem lehet, vagyis ezek a tételek kizárólag munkaviszonyos jövedelemként kerülhetnek kifizetésre.

“A jelenlegi helyzet ellentmondásos és a munkáltatók nem igazán rendelkeznek hathatós eszközökkel ahhoz, hogy a nemzetgazdasági szempontból is káros, növekvő tendenciát mutató készpénzkifizetéseket visszaszorítsák. A kormányzat a vázolt problémák orvoslására több javaslatot is előterjesztett. Egyrészről a költségvetési törvényjavaslat szerint a tranzakciós adók nem terhelnék a kártyás fizetéseket, de napvilágot láttak azok az elképzelések is, amely szerint készpénz felvételét meghatározott összegig díjmentesen kellene biztosítania a bankoknak” – mondta Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója.