Ahogy korábban kifejtettük, a NAV az adózókat – a kötelezően lefolytatandó ellenőrzéseken túl – célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával, valamint egyedi kockázatelemzési eljárás eredményeként választja ki adóellenőrzésre – írja blogjában az rsm.hu szakportál.
A célzott kiválasztási rendszer folyamatainak, valamint az egyedi kockázatelemzés eredményeként állapítja meg a NAV, hogy végül jogkövetési vizsgálatot vagy adóellenőrzést indít az adózóval szemben.
A jogkövetési eljárás
Jogkövetési eljárás keretében a NAV ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e jogszabály által előírt adókötelezettségeinek, azokat határidőben tette-e meg, illetve oly módon teljesíti-e, hogy az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas.
A jogkövetési vizsgálat fontos szerepet játszik a kiválasztási rendszer továbbfejlesztésében is, ugyanis a NAV annak során adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.
Jogkövetési vizsgálatra gyakorlatilag bármikor sor kerülhet a fenti célok megvalósítása érdekében, akár az adott bevallási időszak lezárását megelőzően is, akár folyamatban lévő adóellenőrzés mellett is. A jogkövetési vizsgálatot meghatározott céllal rendelhetik el.
Az adó-ellenőrzési eljárás
Ezzel szemben az adó-ellenőrzési eljárás során az adóhatóság az adómegállapítási, bevallási kötelezettséget ellenőrzi utólagosan.
A tendencia szerint az adóellenőrzés célzott, koncentráltabb ellenőrzéstípus. E tendenciát jól mutatja, hogy 2017. január–szeptember időszakban 15 824 darab utólagos adóellenőrzést folytattak le, míg 2018 azonos időszakában 14 246 darabot, ugyanakkor közel azonos a megállapítással zárult vizsgálatok aránya, azaz a „találati pontosság” jelentősen javult.
Adóellenőrzés és jogkövetési vizsgálat eltérő eredménnyel
A NAV ellenőrzési szemléletének és módszerének változását – miszerint az önkéntes jogkövetést elősegítő ellenőrzések felé mozdul a hatósági gyakorlat – jól szemlélteti, hogy 2017-ről az ellenőrzések száma mintegy 156 ezerről 134 ezerre csökkent. A csökkenő adó-ellenőrzési szám mellett a cél-, illetve jogkövetési vizsgálatok növekvő száma figyelhető meg. Míg 2017. január–szeptember időszakban mintegy 103 ezer ilyen típusú vizsgálatot folytattak le, idén szeptemberig már több mint 124 ezret.
Az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat között a leglényegesebb különbség, hogy ellenőrzéssel lezárt időszakot csak az adóellenőrzés teremt. Adóellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozóan ismételt ellenőrzésre csak törvényi feltételek fennállása esetén kerülhet sor.A jogkövetési vizsgálat során vagy azt követően is lehetőség van önellenőrzés benyújtására, illetve az adóhatóságnak is van lehetősége ugyanazon időszakra és adónemre adóellenőrzést lefolytatnia.
Fontos különbség továbbá, hogy amennyiben a NAV a jogkövetési vizsgálat során egyes kötelezettségeket érintően mulasztást tár fel, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíti, azonban adónemet érintő terhelő megállapítást nem tehet, adókülönbözetet nem állapíthat meg. A feltárt mulasztásokkal kapcsolatban indult hatósági eljárás során legfeljebb mulasztási bírság szabható ki határozatban. Súlyosabb mulasztás esetén az utólagos adóellenőrzés elrendelése lehet indokolt, ezt a tényt a jogkövetési vizsgálatról felvett jegyzőkönyv rögzítheti.
A bevallott/bejelentett és bevallani/bejelenteni elmulasztott adó, költségvetési támogatás különbözetét (adókülönbözetet) utólag csak adóellenőrzés során lehet megállapítani, jogkövetési vizsgálat során erre nincs mód.
Fontos tehát a vizsgálat elején nagyobb figyelmet szentelni az elrendelt vizsgálat típusának, amelyről a NAV által küldött értesítőből, illetve az átvett megbízólevélből tájékozódhatunk. Nem mindegy, hogy milyen ellenőrzés, milyen időszakra van folyamatban cégünkkel szemben, hiszen a jogkövetési vizsgálatnak és az adóellenőrzésnek más az irányultsága, célja és kerete, amely meghatározza az adózó és a NAV jogait és kötelezettségeit az eljárás során.
