Így veszítjük el a jelentkezőket már a hirdetéssel

A cégek egyre tisztábban látják, hogy pedálozniuk kell a jó munkaerőért, sokan mégis már az álláshirdetéssel elriasztják azokat a kiváló jelentkezőket, akiket szeretnének megfogni. Lássuk a legalapvetőbb hibákat!

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A munkaerőhiány volt 2016 egyik fő témája a magyar gazdaságban, és úgy tűnik, nem lesz ez másképp idén sem. Sőt… A munkaerőhiány komoly, kézzelfogható veszteségeket jelent a cégeknek, azonnali megoldásokra lenne tehát szükség.

A legjobb, amit tehetünk, hogy igyekszünk megtartani a munkavállalókat – erről sokat írtunk, többek között itt és itt.

Azonban biztos, hogy a korábbi éveknél gyakrabban lesz szükség arra is, hogy új dolgozókat toborozzunk. Vagyis egy rövidke álláshirdetés segítségével kellene felkeltenünk a kiváló munkavállalók figyelmét, és meggyőzni őket, hogy keressenek meg minket. Nem könnyű.

Kép: Pexels

Ráadásul az aktív munkakeresők több mint 80 százaléka kérdőjelezi meg az álláshirdetések igazságtartalmát – derült ki a DreamJo.bs és az NRC Marketingkutató Zrt. közös felméréséből. Munkaerő-piaci szakértők szerint ennek elsődleges oka a sok mellébeszélés.

Egy a százból

A legtöbb hirdetésnél, ha kitakarjuk a pozíciók megnevezéseit, megállapíthatatlanná válik, melyik területhez is köthetők: szinte ugyanazok a követelmények a jelentkezőktől. Mi úgy gondoljuk, hogy a munkakeresők akkor fogják elhinni az álláshirdetések tartalmát, ha az alapján el tudják képzelni magukat, szerepüket, egy napjukat a csapattal – mondja Sóti Anett, a DreamJo.bs társalapítója.

A szakértők szerint a cégeknek a bevett frázisok – versenyképes díjazás, fiatalos környezet – helyett a valódi erősségeiket és elvárásaikat kellene megmutatniuk, ez lenne az, amivel valóban ki lehetne emelkedni a mezőnyből.

Érdemes lehet megmutatni, hogy az adott munkakörben már a cégnél dolgozó kollégák mit szeretnek a munkájukban, lehetőség szerint névvel vállalt idézetekkel alátámasztva az állítások valódiságát. Minden toborzási szakértő egyetért abban, hogy jelenleg a munkavállalói ajánlás a legjobban működő toborzási forma: vagyis ott jelenik meg a legtöbb és legjobb jelentkező, ahol egy ismerős szól, hogy toboroznak a cégnél. Ha erre épp nincs lehetőségünk, akkor is érdemes megpróbálni hasonló „hangulatot” létrehozni. Mindig meggyőzőbb, ha egy dolgozó mondja el, miért jó az adott cégnél dolgozni, mint ha a HR osztály hivatalos megfogalmazásai sorjáznak a hirdetésben.

Jó HR, jó cégreputáció
Kevés cégnél gondolnak rá, hogy nemcsak ők formálnak véleményt az állásra jelentkezőkről, de a folyamat során a pályázó is megítéli a céget. A munkáltatói márkát, a munkáltató jó vagy rossz hírét a dolgozókon kívül azok is építik vagy rombolják, akik végül nem nyerték el a vágyott pozíciót.
Az igazán jó álláshirdetés alapja, hogy a vállalat ismerje saját magát, valódi előnyeit, amit kommunikálni érdemes. Természetesen ennek a tudásnak a megszerzése is energiabefektetést igényel, de ez bőven megtérül. Hiszen ez az alapja a cég mellett hosszú távon elkötelezett munkatársak megszerzésének.

Mit is akarok?

Sok álláshirdetés úgy próbál meg egyedi lenni, hogy szórakoztatónak szánt megfogalmazásokkal írja körül, kit keres – amitől sok esetben csak épp az nem derül ki, hogy valójában mi a pozíció, amit szeretnének betölteni. Persze, az egyediség fontos, de alapvetően nem szórakoztatni akarunk a hirdetéssel, hanem információt átadni. Ne kényszerítsük a potenciális jelentkezőket arra, hogy olvassanak a sorok között!

Nem csak azt kell egyértelműen közölnünk, hogy mi a pozíció neve, hanem ennél sokkal többet: azt, hogy valójában mi az, amit elvárunk.

Ha nem merünk bátran, őszintén, a munkavállalóinkra felnőttként tekintve kommunikálni, akkor nem fogjuk a számunkra szükséges, tehetséges munkaerőt megtalálni. Végül is miért kéne egy villanyszerelőnek csapatjátékosnak lennie, vagy miért is lenne szüksége egy szoftverfejlesztőnek kiváló kommunikációs készségre – veti fel a kérdést Tóth Gergely, a Brain Bar Budapest korábbi operatív vezetője és a HR Fest társalapítója.

Kép: Pixabay

Hiába írják, nem olvassuk

A cégek nagy része hajlamos túl sok mindent kérni a jelentkezőktől már az első körben. Például még mindig nagy divat a motivációs levél, pedig az Insperity szakértői szerint réges-rég túlhaladtunk már ezen a formán.  A legtöbb cégnél valójában el sem olvassák ezeket – pont azért, mert a legtöbb jelentkező olyan általánosságokkal írja tele, amiből semmilyen plusz információt nem lehet kinyerni. Kevésbé jó tollú jelentkezők számára merő kínszenvedés egy motivációs levél összehozása, és lehet, hogy eleve elrettent a jelentkezéstől egyébként tökéletesen alkalmas jelölteket. Rengeteg időt és energiát igényel a megírása és, ha komolyan veszik, a HR osztály számára az irományok feldolgozása is. Ha valójában nem várunk tőle semmit – és a pozíciók többségében ez így igaz –, akkor ne kérjük a jelentkezőktől, hogy ezzel vesződjenek!

Íme Warren Buffett receptje a kiváló alkalmazott megtalálásához
A 86 éves Warren Buffett nemcsak a világ talán legsikeresebb befektetője, hanem remek menedzser is. Vállalatát, a Berkshire Hathaway-t sem egyedül építette fel. Üzlettársával, Charlie Mungerrel nagyon hisznek a csapatmunkában. Íme az ő receptje arra, milyen a kiváló alkalmazott.
Sokkal hatékonyabb például referenciákat kérni korábbi munkáltatóktól – bár itthon még ennek sincs nagy kultúrája. Ennek összegyűjtése elvileg nem okoz különösebben nagy nehézséget, viszont ha tényleg többet akarunk megtudni a jelentkezőkről, ez az, ami segíthet.

Igénytelen hirdetés

Tudomásul kell vennünk, hogy mostanra bizony a munkavállalók többsége – legalábbis azok a jól képzett, gyakorlott, megbízható emberek, akiket szeretnénk megnyerni magunknak, bármilyen szakmáról van  is szó – válogathat az álláslehetőségek közül. A munkáltatói márkaépítés többé vált divatos frázisnál, a mindennapi gyakorlatban előnyt jelentő dologról van szó.

A munkáltatói márkaépítés a vállalat stratégiájának fontos része, de az álláshirdetésekben is meg kell, hogy jelenjen. Nemcsak abban, hogy mit kérünk és ajánlunk, de abban is, hogy hogyan. Ha a hirdetés megfogalmazása, megjelenése igénytelen, ha nem működik a megadott kontakt, nem elérhető a vállalat weboldala, már elég lehet ahhoz, hogy elve „bukjuk” az első osztályú jelentkezőket. (Sok álláshirdetésben elve nem szerepel a cég neve. Nem jó ötlet, általában valami takargatnivalót jelent. Ha nekünk nincs mit elrejteni, miért ne vállalnánk, hogy embert keresünk?)

A professzionális keresés nagyobb eséllyel hoz professzionális jelölteket. A fejvadászok mellett ebben segíthet, ha saját karrieroldalt hozunk létre, ahova irányítani tudjuk a jelentkezőket, és sokkal többet megmutathatunk magunkról nekik, mint az akár legprofibb módon megfogalmazott pár soros hirdetésben.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo