Igény esetén jöhet külföldről szakképzett munkaerő

Varga Mihály is úgy látja, szükség lesz külföldi munkavállalókra a kínzó munkaerőhiány leküzdésére. Első sorban a belső mobilitást növelnék a munkáltatói lakhatási támogatás feltételeinek kedvezőbbé tételével. A munkáltatói szervezetek szerint a terhek csökkentésére lenne szükség, sok más mellett.

Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!

2024. október 31. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a Magyarországon egyre inkább tapasztalható munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek – nyilatkozta az MTI-nek a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály elmondta: a rövid távú munkaerő-piaci prognózis keretében megkérdezett vállalkozások negyede jelezte, hogy bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül. (Más adatok ennél sokkal súlyosabb számokat jeleznek.)  A hazai munkaerőpiacra leginkább az jellemző, hogy egyes ágazatokban és szakmaterületeken jelent növekvő gondot a munkaerőhiány – tette hozzá.

A piaci tapasztalatok szerint nagyon súlyos gond a munkaerőhiány, a magyarországi cégek háromnegyedénél volt betöltetlen állás a NEXON és az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) idén tavasszal végzett felmérése szerint. Pedig a cégek többsége (53%) az alkalmazotti létszám bővítését tervezi 2016-ban úgy, hogy a munkaerő-kilépés és -vándorlás egyenlege a negyedüknél (26,7%) mínuszos, azaz többen mentek el, mint ahányan jöttek.

Kép: Regus

Eltűntek a korábban még mérhető regionális különbségek is: a Dunán innen és túl, valamint Budapesten és Pest megyében a munkaerőhiány és fluktuáció okozta működési nehézségek lényegében azonos mértékben jelentkeznek. Fentiek következményeként a munkaerőhiány miatt a kis-, közepes és nagyvállalatok átlagosan 7,5–8,5 százalékos bevételkiesést azonosítanak. A fluktuáció ezen felül további 4-5 százalékot jelent a felmérés adatai szerint.

Kellenek a bevándorlók

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról (ld. keretes írásunkat) a miniszter elmondta, annak több pontjával egyetértenek, "így azzal is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását". (Az MGYOSZ szerint kifejezetten kellenek a magyar gazdaságnak.)

Képzés, bér, bevándorlás
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) javaslatában egyebek között rövid távú célként fogalmazza meg, hogy kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására; a bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelését pedig a vállalkozások jövedelemtermelő képességével összhangban, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, illetve munkáltatói döntésekkel javasolja megoldani.
A szövetség szorgalmazza, hogy az aktív munkaerőpiaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés, a munkaerő kiváltó vállalati beruházások fokozott támogatása az EU-s források bevonásával, adókedvezményekkel és célzott központi fejlesztési programokkal.
Varga Mihály az MTI-nek adott nyilatkozatában leszögezte: senkinek nem kell aggódnia, hogy emiatt elveszti az állását, hiszen csak azon szakmákról van szó, amelyekben nincs elegendő számú, megfelelően képzett hazai munkaerő. Az erről szóló szabályozás módosítása hamarosan megjelenik – tette hozzá –, azt nem fejtette ki, hogy pontosan mit is jelent ez majd.

Megint jönnek a munkásszállók

A miniszter fontos feladatnak nevezte ugyanakkor, hogy megoldják az érkező munkaerő elhelyezését is. Jövőre ezért adókedvezményekkel támogatja a kormány a cégek lakhatásra fordított kiadásait. Január 1-jétől a munkáltatók például a munkásszállás kialakítására és fenntartására fordított kiadásaikat kétszeresen vehetik figyelembe a társasági adóalapjuk megállapítása során, emellett bevezetik az úgynevezett mobilitási célú lakhatási adókedvezményt is.

„Olyan támogatásokat is megfontolunk, amelyek közvetlenül segíthetik szálláshelyek létrehozását” - mondta Varga Mihály. A kormány nyitott a munkaadói partnerek javaslataira, és további lépéseket fog tenni, ha a munkaerőpiac helyzete ezt indokolja.

A 2012 októberében bevezetett lakhatási támogatásra eddig 2 milliárd forintot fordítottak és mintegy 2800 személy foglalkoztatását segítették elő. A jövő évi költségvetésben ennek keretösszege 10 milliárd forintra emelkedik – mondta májusban Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

A 2017-es adócsomag szerint emelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése, a munkáltató a mostani kilométerenkénti 9 forinttal szemben kilométerenként 15 forintot adhat adómentesen a munkavállalónak. Ez az államtitkár szerint több százezer embert érint, és 7,5-8 milliárd forint kiadást jelent a költségvetésnek.

További változás, hogy a munkásszállókon történő elhelyezéskor az adómentességhez elég, ha egy lakóhelyiségben egy munkavállaló lakik, míg most két embert kell egy szobában elhelyezni ehhez.

A foglalkoztatás első öt évében – a törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén – adómentes lesz a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része. Az adómentes támogatás maximális összege a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40, második 24 hónapjában a minimálbér 25, az azt követő 12 hónapban pedig a minimálbér 15 százaléka.

A mobilitási lakhatási támogatás összegét, továbbá a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére az adóévben elszámolt költséget, ráfordítást társasági adóalapot csökkentő tételként lehet elszámolni. Vagyis a vállalkozások a jövőben nemcsak költségként számolhatják el ezeket a kiadásokat, hanem a társasági adóalapjukat is csökkenthetik velük. Például az a vállalkozó, aki 1 millió forintot ad a munkavállalók bérleti díjába, az 1 millió forintot levonhatja költségként a bevételekből, majd adózás előtti eredményét is csökkentheti ugyanazzal az 1 millió forinttal – mondta az államtitkár.

Pénz is kéne

A munkaerőhiány legkomolyabb oka, hogy a vállalkozások jelentős része nem tudja kigazdálkodni a munkavállalók minimális elvárásainak megfelelő béreket. Ezért a VOSZ alelnökének nyilatkozata szerint jó lépés a munkaerőhiány kezelése érdekében a százezer forintos készpénz-cafeteria, önmagában azonban kevés.

A jelenlegi adó- és járulékterhek mellett a kis- és középvállalkozások képtelenek kigazdálkodni a munkavállalói bérigényt, nyilatkozta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. Ahhoz, hogy a közép-európai szintű versenyképes béreket fizethessenek a vállalkozók, további lépésekre van szükség. Az VOSZ szerint szükség van a munkabért terhelő adók és járulékok csökkentésére, és további bürokráciacsökkentésre is.

 

 

Véleményvezér

Összeomlott a kubai gazdaság

Összeomlott a kubai gazdaság 

Fidel Castro öröksége a csőd.
Kitalálja, a Lehel Csarnokban vagy New Yorkban olcsóbb a gyümölcs?

Kitalálja, a Lehel Csarnokban vagy New Yorkban olcsóbb a gyümölcs? 

Megéri gyümölcsért is Amerikába menni. 
Váratlan támadást kapott Orbán Viktor egy nem várt helyről

Váratlan támadást kapott Orbán Viktor egy nem várt helyről 

Németország bekeményíthet Putyinnal szemben.
Döbbenet a piacon, a lengyel export lehagyta az oroszt

Döbbenet a piacon, a lengyel export lehagyta az oroszt 

Volna mit tanulnunk a lengyelektől.
Döbbenet, Romániába költözik a magyar ipar egyik zászlóshajója

Döbbenet, Romániába költözik a magyar ipar egyik zászlóshajója 

Egy szomorú pillanata a magyar gazdaságtörténelemnek.
Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire

Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire 

A magyarok több mint háromnegyede nem bízik az egészségügyben.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo