A munkavállalók 53%-a számára leginkább a munkahelyi stressz okoz egészségügyi kockázatot, és évente körülbelül 440 milliárd forint vész el a nem kezelt munkahelyi stressz következtében az Európai Munkavédelmi Ügynökség adatai szerint.
Minden változás, ami alkalmazkodást igényel a szervezettől stresszt jelent, ami azonban akkor lesz mérgező, ha hosszú távon fennáll egy olyan környezet, ahol úgy érezzük, nem tudunk alkalmazkodni. A munkahely tipikusan ilyen lehet a bizonytalanság, a túl magas elvárások, az elismerések hiánya, vagy a folyamatos túlterheltség, szoros határidők miatt – mondta Dr. Salavecz Gyöngyvér SOTE Magatartástudományi Intézet kutatója Gary Chapman és szerzőtársainak Mérgező munkahelyek című könyvének bemutatóján.
Stressz nélkül már nem lehet élni
A stresszt nem lehet elkerülni például azért sem, mert a ma nagyon sokszor pozitív kepésségeként hangoztatott változásképesség valójában maga a folyamatos stressz. Innoválunk, ami a cégen belül, a munkahelyi környezetben is folyamatos változtatást jelent – hangsúlyozta Reményi Csaba, az Oracle Hungary Kft. ügyvezetője hozzátéve, a stressz akkor fokozódik, ha döntéseket igazságtalannak érezzük, vagy nem értjük a hátterüket. Nagyon fontos, hogy vezetőként minden intézkedés hátterét elmagyarázzuk, így sokkal kisebb stresszt okoz, sokkal könnyebben feldolgozható.
A stressz csökkentése érdekében nagyon fontos a hibakultúra kialakítása is. A folyamatos változással elkerülhetetlenek az olykor megtörténő hibák, a vezetőnek pedig fontos feladata, hogy megmutassa, lehet hibázni, sőt ő maga is hibázik néha – hangsúlyozták a szakemberek. (A magunk és a cég szempontjából is megéri gyakorolni a tökéletlenséget.)
Pedig ez esetben is igaz a mondás, hogy fejétől bűzlik a hal – mondta Pálfay Erzsébet a Karrier Műhely Tanácsadó Iroda karrier tanácsadó mentora. Ha a főnök viselkedése stresszt okoz, az az egész munkahelyet „mérgezővé” teheti. És, hogy miért ennyire fontos a főnök? Mert bizonyos szempontból olyan, mint gyerekkorunkban a szüleink, akiknek szeretnénk megfelelni – mondta a szakember. Probléma, hogy a vezetők jelentős része valójában nem felkészült erre a szerepre. Sok esetben szakmailag sem, de vezetői képességek fejlesztése szempontjából biztosan nem, a legrosszabb esetben pedig emberi tulajdonságaiban sem találhatunk olyasmit, ami miatt fel lehet nézni rá.
„A vezetők ráadásul sok esetben teljesen elszigetelődnek, ami negatívan hat rájuk, hiszen ha valaki nem kap valós visszajelzéseket, nem fogad el kritikát, a végeredmény a valóságtól való teljes elszakadás lehet” – hangsúlyozta a tanácsadó hozzátéve: innen is van visszaút, csak el kell jutni a felismerésig, baj van.
A vezetőnek meg kell őrizni a lelki egészségét ahhoz, hogy esélye legyen megőrizni az általa vezetett szervezet egészségét – mondta Reményi Csaba a beszélgetésen. „Azzal, hogy hatalomhoz jutunk, a személyiség torzul, kezdjük úgy érezni, hogy mindenhez értünk, de ezt le lehet, és le kell küzdeni” – hangsúlyozta a gyakorló vezető.
Kettőn áll a vásár!
Nem csak a főnök lehet felelős a mérgező munkahelyi kultúráért – bár tény, hogy az esetek nagy részében a vezetői szintről indul a gond. Azonban a nem befogadó csapat, az egymás munkáját nem segítő munkatársak, a rosszul működő belső kommunikáció, egymás szükségleteinek figyelmen kívül hagyása szintén mérgező környezetet hoz létre. Ez a kirekesztés olyan súlyos is lehet, hogy Amerikában erre visszavezethető öngyilkossági esetekre is van példa.
„A piacon a versenytársakkal küzdünk, a cégen belül viszont az üzletágak versenyeznek stb. Azt nem látom, hogy mit tett ma épp a versenytársam, ami nekem rossz, de azt igen, ha a mellettem ülő kolléga épp lebonyolított egy telefont, ami tudom, hogy hatással lesz rám, rá mindjárt haragudhatok” – tette hozzá az Oracle ügyvezetője.
Fontos, hogy nem kizárólag a munkáltató feladata a helyzet megoldása – hangsúlyozták a szakemberek –, a munkavállalónak is tennie kell a sikeres megküzdés érdekében. Gary Chapman is foglalkozik könyvében az egyén felelősségével, ami a Pálfay Erzsébet szerint is nagyon fontos. „Ha valamit minden nap elszenvedünk, az egyén döntései, az önmagáért való felelősségvállalás nagyon hangsúlyt kap. Dönteni kell, hogy belemegyünk a konfliktusba és megvédjük magunkat, vagy kilépünk az adott szituációból. A megértés nagyon fontos, energiát kell szánnunk ilyen helyzetben a helyzet és az egyén megismerésére és megértésére, ez segít a konfliktus feldolgozásában és a megfelelő reakciók kialakításában is” – mondta.
Mindig kettőn áll a vásár! Hibáztatjuk a főnököt, de magunkat is tisztán kell látnunk ahhoz, hogy a helyzet változni tudjon – hangsúlyozta Lehel László az Ökumenikus Segélyszervezet vezetője.
Közös érdek a méregtelenítés
Egy mérgező munkahelyen az önvédelemre fog mindenki koncentrálni ahelyett, hogy a közös célokért a legjobb tudása szerint dolgozna. Ha ezt meg tudjuk oldani, még akkor sem vagyunk a motivációnál, csak a nulla pontban – hangsúlyozta Bódog Norbert, a FranklinCovey Magyarország üzletágvezetője.
Vagyis a vezetésnek elemi érdeke, hogy csökkentse a munkatársakra nehezedő stressz mértékét – akkor is, ha annak adott esetben ő maga az oka. A hatékony vezető Bódog szerint saját feladatát abban látja, hogy kihozza a dolgozókból a legtöbbet, hogy elhárítsa az akadályokat az általa kiválasztott tehetséges munkavállalók elől, hogy a lehető legtöbbet tudják kihozni magukból. Hatalomgyakorlás helyett inkább egy fajta szolgálatról van szó.