A közérdekű bejelentések nyomán indult eljárások száma elenyésző, és az elektronikus, személyes, valamint telefonon történő névtelen bejelentések benyújtásának 2016-os megszűnését követően mintegy felére csökkent a közérdekű bejelentések száma. A statisztika alapján egyébiránt az ilyen bejelentések nem is működtek túl hatékonyan, pusztán 30 százalékuk bizonyult végül alaposnak, részben megalapozottnak - hívta fel a figyelmet legfrissebb blogbejegyzésében dr. Csüllög Balázs adójogász, az RSM Hungary szenior adótanácsadója.
Jóval jelentősebb a szerepe a NAV egyre több adatból táplálkozó kockázatelemzési és kiválasztási rendszerének, amely azonosítja az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatokat majd ezek alapján indít el folyamatokat az adófizetési kockázatok kizárására. Mára egyértelműen e komplex rendszer vált meghatározóvá az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontjából. A kiterjedt adatbázisok tartalma és összefüggései alapján a NAV azonosítja az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatokat és ezek alapján indít el folyamatokat az adófizetési kockázatok kizárására. A kockázatosnak ítélt adózók ellenőrzésének mihamarabbi megindítása az elvárás.
A kockázatelemzés során az adózók bevallásai, az adatszolgáltatások, adóhatósági nyilvántartások, a korábban végzett ellenőrzések és helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok (mint például a legutóbbi budapesti szórakozóhelyeket érintő akció nyugta és bevételnövelő „eredménye”),bíróságoktól, különböző hatóságoktól, valamint más adózóktól származó adatok és nyilvánosan elérhető adatok összevetését, kiértékelését végzi el a NAV illetékes szakterülete. Amennyiben az elemzés kockázatot tár fel, a NAV adatot kérhet más hatóságtól az érintett adózó adókötelezettségeivel kapcsolatban, amelyet kizárólag további kockázatelemzéshez használhat fel.
Bővülő NAV adatbázis szolgáltat adatot az adóellenőrzéshez
Az elmúlt években fokozottan érzékelhető tendencia, hogy az időről-időre megújuló adóelkerülési módokkal szembeni fellépés érdekében az adóhatóság folyamatosan fejleszti, bővíti adatbázisait. Az adóregisztrációs eljárás során fontos szerepe van a cégbíróságtól érkező, illetve a NAV saját adatbázisaiban rendelkezésre álló adatoknak, valamint az adózók által visszaküldött KOCKERD kérdőív tartalmának. Az elmúlt években számos új adatforrás került becsatornázásra a központi kockázatelemzési rendszerbe. Ilyen az EKÁER bejelentésekhez kapcsolódó folyamatba épített kockázatelemzés, vagy az igencsak látványos adatokkal szolgáló online pénztárgépek adatai. Emellett az áfa-kockázatok, számlázási láncolatok feltárásánál egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tagállami kontrolladatokat szolgáltató VIES és a belföldi összesítő jelentések, valamint az induló online számlaadat-szolgáltatás adatai.
Az éves ellenőrzési irányoknak, prioritásoknak megfelelően elkészített lekérdezési eljárások szempontjai mentén kerül sor az adózók kockázati besorolására, leválogatására. Így a legtöbb irányelvi szempontnak megfelelő, vagy a legnagyobb kockázatot mutató adózók kerülnek be az ellenőrzésre kijelöltek közé, illetve azok, akik a legnagyobb összegű adókedvezményt vagy támogatást vették igénybe.
A 2017-ben végzett témaelemzések főként a szociális szövetkezeteket, a környezetvédelmi termékdíj bevallást elmulasztó adózókat, az ingatlanközvetítőket, napelem parkokat üzemeltető cégeket, munkaerő kölcsönzéssel foglalkozókat, a ruházat és lábbeli nagykereskedőket, valamint fémkereskedőket érintették.
Mihez kezd az adó-kockázatelemzés eredményével a NAV?
A kockázatelemzés nyomán a feltárt kockázatok megszüntetése érdekében az adóhatóság dönthet:
alacsony kockázat, kevésbé súlyos mulasztások esetén támogató eljáráskezdeményezéséről,
az adózók adóellenőrzésre történő kiválasztásáról,
a büntetőjog által üldözendő cselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása érdekében a nyomozóhatóság értesítéséről, bűnügyi megkeresésről.
Lendületben a támogató eljárások
A 2017-ben bevezetett támogató eljárás, mint új jogintézmény célja az önkéntes jogkövetésre ösztönzés szankciók alkalmazása nélkül, az adóhatóság szolgáltató attitűdjének erősítése mellett a költségvetési érdekek biztosítása mellett. A támogató eljárás azt a hozzáállást hivatott kifejezni, hogy a NAV a jogkövető magatartást tanúsító adózókkal partneri viszony kialakítására törekszik.
A támogató eljárásban való részvétel az önkéntességen alapul, ennek során a kockázatelemzés eredményeként feltárt ellentmondások feloldása a cél. Az adóhatóság kapcsolatfelvételt kezdeményez, feltárja a hibákat, hiányosságokat, amelyre vonatkozóan javaslattal él, önellenőrzésre és az esetleges mulasztások pótlására hívja fel az adózókat. Az új jogintézmény a múlt hibáinak orvoslása mellett a jövőbeni problémák kiküszöbölését is célozza.
Bevezetésének első évében 7.526 támogató eljárás került lefolytatásra, többnyire magánszemélyeknél, egyéni vállalkozóknál, mikro-vállalkozásoknál és kkv-knál. Első körben az amerikai bankszámlákkal rendelkező magyar illetőségű személyek kamat- és osztalékjövedelme kapcsán került sor támogató eljárások elrendelésére, illetve a nagy sajtóvisszhangot kiváltó Airbnb-zők körében. Az adóhatóság jelenléte és felhívásai nyomán az érintettek mintegy 8,7 milliárd forint adókötelezettséget tüntettek fel önellenőrzéseikben.
a 2015. évi bevallások szerint téves veszteségelhatárolást elszámoló adózók,
a sütőipari ágazatot érintő elemzések szerint 2014-2016 években kockázatos adózók,
a 2015 elején tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók, akiknek a 2016-os áfa/kata/eva bevallásaikban szereplő éves bevételei jelentős eltérést mutattak az online pénztárgép szerinti éves bevételeihez képest,
az olyan egyéni vállalkozók, akik bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget,
a 2015-ben 10 fő alatti foglalkoztatottal és 5 millió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező mikro-vállalkozások, akik valamely bevallási, bejelentési kötelezettségüknek nem tettek, vagy nem helyesen tettek eleget,
nemzetközi információk alapján 2012-2014 években külföldi társaságtól címzés nélküli/vagy címzett küldemények kézbesítése után jövedelmet szerző adózók,
a 16SZJA jelű bevallást elmulasztó magánszemélyek, akik a német adóhatóság adatszolgáltatása szerint mentesítési igazolások alapján magyarországi munkavégzésükre tekintettel Németországban mentesültek az adólevonás alól,
valamint a munkáltatók/kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatairól beadott adatlapok és bevallások ellentmondásai.
A tavalyi év lendületét felhasználva a NAV 2018 áprilisáig már közel 4.500 támogató eljárást rendelt el, amelynek nyomán 690 millió forint jövedelemnövekedés került bevallásra. A támogató eljárások többsége olyan magánszemélyeket célzott meg, akiknél az MLM (Multi Level Marketing) rendszerben végzett forgalmazói, disztribútori tevékenység után kapott jutalékok nem álltak arányban a bevallási adatokkal. A fenti számok fényében kijelenthető a támogató eljárás sikere, létjogosultsága vitathatatlan.
Az azonban, hogy a támogató eljárás során szankciót nem állapít meg az adóhatóság, korántsem jelenti azt, hogy felhívása félvállról vehető. Ugyanis a korrekciók, vagy azok hiánya visszamérésre kerül, amennyiben azokat nem hajtotta végre az adózó, a NAV jogkövetési vizsgálatot rendelhet el, súlyosabb mulasztás esetében pedig (utólagos) adóellenőrzés következhet, amelynek során már komoly szankciókkal lehet számolni. Az utólagos ellenőrzések (januártól adóellenőrzések) ugyan ritkábbak, de célzottabbak, az adóhatóság 2017-es statisztikája szerint 4 utólagos adóellenőrzésből 3 megállapítással zárul.
