Ez a funkció tartós vagy állandó távmunka során értelemszerűen nem tud érvényesülni, így a szervezet dolgozói vagy ügyfelei elveszíthetik a vállalathoz való emocionális kötődésüket. A második sarokkő a munkahely szerepe a tanulásban és tanításban: a vállalatoknál kollégák jönnek és mennek, gyakran generációk váltják egymást, így kiemelten fontos a munkafolyamatok átadása, az új emberek integrálása a szervezetbe, illetve a meglévő kollégák mentorálása és fejlesztése, amely távmunka keretein belül szintén lényegesen kevésbé hatékony, mint személyesen.

 „A fentieken kívül a fizikai munkahelynek még két fontos szerepet érdemes betöltenie a dolgozók szempontjából. Mivel a munkatársakkal töltjük életünk egy igen jelentős részét, az iroda „piactérként” is kell szolgáljon: egyfajta közösségi tér, ahol az emberek együtt ötletelhetnek, projekteken dolgozhatnak, szellemi termékeket adnak-vesznek és ugyanakkor élik a társadalmi életüket, szocializálódnak.” – részletezte Racskó Balázs.

„A negyedik funkciót célszerű a távmunka kontextusából értelmezni: számos munkavállaló számára életkörülményeiből adódóan saját otthona a legideálisabb iroda. Mások esetében viszont gyakran áthidalhatatlan tényezők nehezítik meg az otthoni munkavégzést, legyen szó lakótársakról, zajszennyezésről vagy akár szimplán az ideális terek, eszközök hiányáról. Ebben az esetben az irodai környezet egyfajta menedékként is szolgál a dolgozóknak, ahova elvonulhatnak, kényelmesebbé és hatékonyabbá téve ezáltal a munkavégzésüket.”

A munkahelyi stratégia kialakítása komplex folyamat, amely számos elemből állhat: tartalmazza egyebek között az ingatlan optimalizálásának vizsgálatát, a szervezet felépítésének és üzleti céljainak megértését, a munkamódok (fizikai és virtuális), a vállalati kultúra és a dolgozói összetétel sajátosságainak feltárását. Ha azonban sikerül elérni, hogy a fenti négy tulajdonság a stratégiával összhangban legyen jelen a térben, akkor az iroda valódi desztinációvá válik a munkatársak számára.

„Minden változás – akár belső, akár külső nyomásra keletkezik – egy lehetőség arra, hogy felülvizsgáljuk a status quo-t, hiszen irodánk működtetése ideális esetben egy iterációkon átívelő tervezési folyamat. Ez az állandó kapcsolat az ügyfél és a szakemberek között biztosítja, hogy a munkavállalók, a fizikai tér és a különböző innovációk harmóniában tudjanak reagálni ezekre a változásokra, megteremtve ezáltal az ideális munkahelyi élményt” – tette hozzá Racskó Balázs.