A mikro-, kis- és középvállalati szegmens a bankok számára méretgazdaságossági okok miatt komoly fajlagos költségeket jelent, miközben az egyik legkockázatosabb terület. Ezzel összefüggésben a hitelbírálat igen szigorú, az adminisztrációs terhek súlyosak. Ráadásul a megelőző időszakban a kamatok is olyan magasságokban jártak, amely csak a kivételesen jó jövedelemtermelő képességű ágazatok számára jelentett megfelelő alternatívát. A helyzetben az egyre szélesebb körben elérhető kedvezményes kamatozású források hozhatnak megoldást.
Új szelek
Az alacsonyabb árazás persze nem azt jelenti, hogy bárki hitelezhető. Sőt! A válság hatására a bankok sokkal intenzívebb jelenlétet követelnek: a sajáterő-igény gyakorlatilag 30 százalékhoz közelít, és a készfizető kezességvállalás is többnyire elvárás.
Jelenleg már nincs olyan nagy, országos hálózattal rendelkező hitelintézet, amely ne csatlakozott volna a Széchenyi Kártya Programhoz, vagy ne nyújtaná az MFB hiteleit. Sorra kötik a refinanszírozási megállapodásokat a pénzintézetek az Eximbankkal is, ami révén középtávú, versenyképes árazású, fix kamatozású export-előfinanszírozási hitelhez juthatnak a vállalkozások. Júniustól pedig elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Programja, amelynek keretében alacsony kamat mellett juthatnak majd a kkv-k hitelhez. (A Növekedési Hitel Programról itt talál részletes információt.)
Mindeközben a kamatok a jegybanki alapkamattal együtt süllyednek. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2012 augusztusa óta vágja az irányadó rátát, ennek eredményeként 7 százalékról 4 százalékra ért júliusra a mutató. Az átlagos vállalati kamatszint ezzel párhuzamosan 10 százalékról 8 százalékra olvadt.(ld. keretes írásunkat) Piaci elemzők éves távlatban további 100–50 bázispontos enyhítést jeleznek előre. A kedvezményes konstrukciók mellé a hitelintézetek tehát egyre több versenyképes saját módozatot is kapcsolnak.
Mit kell mérlegelni hitelfelvétel előtt?
A legfontosabb kérdés az, hogy képes-e a vállalkozás kitermelni a törlesztést és a hitel költségeit. Veszteséges cég ne is álmodjon banki forrásról, kivéve akkor, ha a forrásbevonás eredményeként masszív, a költségek kitermelésére is elegendő profit várható.
Mit néz a bank?
A bank a hitel folyósítása előtt kihelyezésének biztos megtérüléséről akar meggyőződni, a kölcsön időtávjára pedig valamilyen fedezetet kér. Előbbihez vizsgálja a kérelmező hitelképességét, üzleti tervének realitását, a fennálló tartozásokat. Utóbbit illetően elvárás a megfelelő likviditás, a jogilag tiszta helyzet. A vállalkozásból könnyen eltüntethető eszközöket (például készleteket) ma már nem fogadnak el fedezetként, s akár a folyósított hitel többszörösét is elérheti a fedezetként kért eszköz, ingatlan, gép értéke.
A hitel kondícióit javíthatja, esetlegesen a fedezettel kapcsolatos hiányokat pótolhatja, ha valamilyen szervezet – például a Garantiqa HG, az Agrár Vállalkozói Hitelgarancia Alapítvány, az Új Széchenyi Hitelgarancia – garanciát vállal a kölcsön visszafizetésére. Ennek díja van, s fontos számolni azzal, hogy nemfizetés esetén a garanciaszervezet a bankkal rendezi a tartozást (annak egy meghatározott részét), ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt az összeget nem próbálja majd behajtani a bajba jutott vállalkozáson.
Melyiket válasszam?
Érdemes áttekinteni, hogy létezik-e valamilyen kedvezményes termék az adott cél finanszírozására. És fontos a saját igények, elvárások pontos megfogalmazása: összeg, futamidő, vállalható kamat és törlesztőrészlet. A legtöbb vállalkozói hitel kamata valamilyen referenciaérték (forintban például a Budapesti Bankközi Kamatláb – a Bubor) plusz kamatfelárból tevődik össze. Megjelentek azonban az utóbbi időben a lakossági termékekhez nagyon hasonlító fix kamatozású vagy állandó törlesztőrészlettel visszafizethető változatok is, elsősorban mikrocégeknek.
Kérdés lehet a hitel devizaneme is. Ezt azonban csak és kizárólagosan akkor szabad mérlegelni, ha a vállalkozásnak van devizában bevétele, s olyan pénznemben szabad eladósodni, amelyben a bevételek is keletkeznek.
Először érdemes a saját számlavezető banknál tájékozódni, mert – bár ma már több pénzintézet úgy nyilatkozik, hogy a hitelnyújtásnak nem feltétele a számlavezetési múlt – az a tény, hogy ismert a vállalkozás előélete, adott esetben költségcsökkentő tételnek számíthat, és gyorsíthatja a hitelbírálat idejét. Egy ajánlat azonban nem ajánlat. A kereskedelmi bankok kínálata nagyon sokrétű: nem lehet megúszni több bank megkeresését, óriási eltérések vannak ugyanis az egyes módozatok között. Az összehasonlítás alapja pedig a hitel teljes költsége (induló díjakkal, szükséges fedezetértékelési költségekkel stb.), s mindazok a szolgáltatások, amelyeket a kölcsön mellé nyújt a bank, esetlegesen kedvezményesen.
A banki honlapokon a standard termékek kondíciós listáit találjuk, de minél nagyobb egy cég, annál valószínűbb, hogy az így megismert ajánlatokhoz képest engedményeket, illetve adott esetben egyedi feltételeket kínál a bank. 500 millió forint, illetve efölötti éves árbevétellel rendelkező vállalkozások már szinte mindenhol számíthatnak egyedi ajánlatokra.
A kockázati besorolás is befolyásolja a bankok árazását. Az éves árbevétel mellett figyelembe vesznek egyéb tényezőket is, kezdve a vállalatcsoporthoz tartozástól a tevékenység jellegén át a cég múltjáig.
És még valami: a hitel futamideje alatt folyamatosan törekedjünk a zavartalan teljesítésre. Ha problémánk lenne, inkább előre egyeztessünk a bankkal, mint utólag viseljük a nemfizetés kockázatait. Célszerű a bankkal épp olyan üzleti kapcsolatot kialakítani, mint a vevőkkel, szállítókkal, hisz ugyanolyan partnerünk, mint bármely cég, amellyel működésünk során kapcsolatba kerülünk.
