Kép:Pixabay

Az éves adóbevallás elkészítése mellett május 31-e a cégek számára döntési és nyilatkozattételi határidő is egyben. A szükséges lépések elmulasztása komoly következményekkel járhat: a vállalkozás eleshet egy-egy kedvezménytől, amennyiben igényét nem jelenti be időben, vagy az igényt nem támasztja alá a megfelelő igazolásokkal, súlyosabb esetben viszont az elmulasztott határidők közvetlen szankciókat (büntetést) is vonnak maguk után. Fontos tehát, hogy a cégek időben és megfontoltan döntsenek, hiszen nyilatkozataik megváltoztatására a határidőn túl már nincs lehetőségük, önellenőrzéssel utólag nem helyesbíthetik azokat – hangsúlyozta Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere.

(Auditált) számviteli beszámoló:

• Beszámoló letétbe helyezése és közzététele elektronikus úton
• Határidő az üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja, azaz a társasági adóval egyezően május 31.

1229-es bevallás:

• Társasági adó
• Hitelintézeti járadék (állami kamattámogatással érintett kamat és kamatjellegű bevétel után)
• Energiaellátók jövedelemadója
• Hitelintézetek különadója (itt kell a hitelintézetnek a pénzügyi szervezet szerinti különadója és hitelintézetiek különadója közötti különbözetet elszámolni)
• Innovációs járulék éves összege és az év végén fizetendő különbözet (idén nem külön nyomtatványon kell bevallani!)
• Art. 91/A. § szerinti nyilatkozat jövedelemminimum nem alkalmazásáról
• Társaságiadó-előleget is ezen a nyomtatványon kell vallani
• Nyilatkozat kedvezményezett átalakulásról, kedvezményezett eszközátruházásról, bejelentett részesedésről (bevallás főlapján X-elni kell)
• Nyilatkozni kell, ha az adózó mikro-, kis-, illetve középvállalkozásnak minősül az adóév első és utolsó napján (ez alapján speciális adókedvezmények vehetők igénybe)
• Nyilatkozni kell, ha a transzferár-kötelezettség teljesítésére közös nyilvántartást alkalmaz (Masterfile + országspecifikus nyilvántartás)
• Esetlegesen befizetendő adót május 31-ig kell rendezni
• Ha visszajár adó, automatikusan nem utalják ki, kiutalási kérelmet kell benyújtani (17-es számú nyomtatványon)

• Az elhatárolt veszteséget az e nélkül számított pozitív adóalap 50%-ig lehet felhasználni az adott évben.
• Az adózó átalakulása vagy tulajdonosváltozás esetén közvetlenül vagy közvetve többségi befolyást szerző vagy ilyennel rendelkező tag esetén az adózó akkor jogosult csak a korábbi évek elhatárolt veszteségének felhasználására, ha az új szabályban foglalt feltételeknek megfelel, így – többek között – a tevékenységét (ideértve a jogelőd legalább egy tevékenységét) tovább folytatja, és abból az átalakulást, tulajdonszerzést követő két adóévben bevétel szerez.
• Visszakerült a törvénybe az adomány fogalma, amely alapján történő ingyenes juttatás után az adózó nem köteles megnövelni az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik az adományozott által kiállított igazolással, amely megegyezik az adózás előtti eredmény csökkentéséhez megkövetelt igazolással. Ilyen esetekben tehát nincs további szükség a másik fél azon nyilatkozatára, hogy a juttatás nélkül az adózás előtti eredménye nem lenne negatív.
• A fentieken túl az adomány kapcsán érvényesíthető adóalap-kedvezmény tekintetében is változás történt. Ennek értelmében a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetek után 20%-kal lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt, míg a kiemelten közhasznú szervezet kategória kikerült a rendelkezések közül. Ezenkívül a Nemzeti Kulturális Alapnak juttatott támogatás bekerült az 50%-os csökkentő tételek közé.
• 2012-től az szja-törvény szerinti reprezentáció, ajándék jogcímeken elszámolt költség kikerült a nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítások közül.
• A K+F közvetlen költségek adózás előtti eredményből történő levonhatósága érdekében – a korábbi hatósági állásfoglalással összhangban – bekerült a törvénybe a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalma. Ennek megfelelően azt a vállalkozásnak saját eszközeivel és alkalmazottaival kell végezni (a külföldről történő igénybevétel esetén is).
• Eltörölték ugyanakkor a K+F tevékenység bérköltségéhez kapcsolódó adókedvezmény. Ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés, hogy a K+F közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóból vehető igénybe.
• Bevezetésre került a bejelentett immateriális jószág fogalma, amely esetében a bejelentés feltételeire és a kapcsolódó adóalap-módosító tételekre vonatkozó szabályok megegyeznek a bejelentett részesedés szabályaival.
• A bejelentett részesedés esetében külön bejelentés nélkül is figyelembe vehető az adóalap-kedvezmény, ha a részesedés értékében következik be növekedés, amennyiben a bejelentés feltételei egyébként teljesültek.
• Az adó szerinti értékcsökkenés esetében 2012-től lehetősége van az adózónak arra, hogy a társasági adótörvény szerint tételesen előírt értékcsökkenési kulcsok helyett alacsonyabb kulcsokat vegyen figyelembe, az így elszámolt értékcsökkenés azonban nem lehet alacsonyabb a számvitelben elszámolt értékcsökkenésnél.
• Az alultőkésítés szabályai is módosultak, amelynek értelmében a transzferárszabályok szerint figyelembe vett vélelmezett ráfordítást (adóalap-csökkentést) is figyelembe kell venni mint kamatráfordítást az alultőkésítés számítása során. Ugyanakkor, a kötelezettség számításakor lehetőség van a befektetett pénzügyi eszközök, követelések vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelések adóévi napi átlagos állományának összegét mint csökkentő tételt figyelembe venni.
• Az ellenőrzött külföldi társaság tekintetében 2012-től az adózó köteles bizonyítani, hogy a külföldi társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. Ennek érdekében az adózónak nyilvántartást kell vezetnie – többek között – a külföldi társasággal folytatott ügyletek és az azt alátámasztó szerződések főbb jellemzőiről, a költségek elszámolását megalapozó okokról.
• A térítés nélküli juttatásban részesülő fél a beszámoló elkészítését követően még egyszer köteles nyilatkozat útján igazolni (a beszámoló megküldése helyett), hogy a juttatás nélkül az adózás előtti eredménye az adóévben nem lett volna negatív. Ellenkező esetben a juttatónál a juttatás kapcsán elszámolt ráfordítás nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.
• A megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedése kapcsán elszámolt bevétel csökkenti az adózás előtti eredményt az osztalékot megállapító társaságnál. Az osztalékot megállapító társaság tagjánál pedig az így elszámolt ráfordítás elismert költségnek minősül (kivéve, ha ellenőrzött külföldi társasággal szemben történt az elengedés).
• Egyes kivételektől eltekintve 2012-től nem kell a transzferár-rendelkezéseket alkalmazni a belföldi illetőségű adózó és külföldi telephelye között, ha a belföldi adózó nemzetközi szerződés alapján mentesíti a külföldi telephely jövedelmét a saját adóalapjából.

• Adókedvezmények
• Nem realizált árfolyam-különbözet mint adóalap-módosító tétel
• Az elhatárolt veszteség felhasználásának összege
• A jogdíjbevétel után érvényesíthető 50%-os csökkentő tétel
• K+F kedvezmény esetén egyösszegű vagy értékcsökkenés-arányos adóalap-csökkentés
• Gyorsított értékcsökkentési kulcs alkalmazása (akkor is áttérhet a gyorsítottra, ha korábbi években nem alkalmazta az adott eszközre)
• Fejlesztési tartalékképzés csak akkor lehet, ha a 2012-es beszámolóban lekötött tartalékba átvezette az összeget

• Alapítványi igazolások adományról
• A térítés nélküli átadások esetén a másik fél nyilatkozata az adózás előtti eredményről
• Sportigazgatási szerv vagy országos sportági szakszövetség igazolása látvány-csapatsport támogatásáról (az adóhatóságot a támogatás nyújtását követő 8 napon belül értesíteni kellett)
• Filmiroda, előadó-művészeti államigazgatási szerv igazolása filmtámogatásról, az előadó-művészeti szervezet támogatásáról
• Transzferár-dokumentáció (elkészítésének határideje: a Tao bevallás benyújtás napja, de legkésőbb május 31.)
• A transzferár-nyilvántartásban bemutatott piaciár-elemzés (benchmark) – lehetőség szerint – évente történő frissítése az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatával összhangban

• Az önkormányzatokhoz kell benyújtani, jellemzően papír alapon, május 31-ig.
• Az adóelőleget a társasági adóhoz hasonlóan önadózással kell bevallani, amelyet az adózó már a 2013-tól érvényes új adóalap-megállapítási szabályok alapján köteles meghatározni.
• Az adóalap csökkenthető a K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével.
• Foglalkoztatásnöveléshez kapcsolódó adóalap kedvezményének alkalmazásáról (1 millió Ft/létszámnövekmény) dönteni kell.
• Ha korábban igénybe vette a kedvezményt, de a létszám 5%-ot meghaladóan csökkent, most adóalapot kell növelnie.
• Eva-alany dönthet úgy is, hogy az eva-alap 50%-a után fizeti a helyi iparűzési adót.

• Az éves járulék összegét és előleget is kell vallani május 31-ig a 1229-es Tao bevalláson.
• Fióktelep, illetve a kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, valamint az alapítás évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága nem alanya a járuléknak. A kis- vagy mikrovállalkozói státust 2012-től konszolidált szinten, a kapcsolódó- és partnervállalkozások megfelelő mutatóival összevontan kell az adózónál vizsgálni.
• 2012-től a K+F tevékenységgel kapcsolatosan az adókötelezettséget nem lehet csökkenteni.

• Az adót a 1291-es bevalláson május 31-ig kell bevallani.
• Adót a fenti időpontig kell befizetni (ha a már befizetett előlegek összege alacsonyabb a tényleges adónál), illetve ettől az időponttól kezdve lehet visszaigényelni (ha több előleg lett befizetve, mint a tényleges adókötelezettség).