Egy lépéssel a többiek előtt

Ha alacsonyra tesszük a lécet, többen átugorják, de ez egyben azt is jelenti, hogy több lesz a gyenge a szakmában – véli Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség egyik alapítója, akivel a szervezet által indított minősítő rendszer kapcsán beszélgettünk a szakma múltjáról és jelenéről.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A marketing nem a blöffölés szakmája, itt csak az őszinteség vezet sikerhez, véli Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) egyik alapítója és alelnöke, aki az elsők között mondhatta szakmájának Magyarországon a marketinget.

Hogyan került közel ehhez a hivatáshoz?

– Veszprémben végeztem vegyészmérnökként, és mint frissdiplomást, egy építőipari cég Budapestre csábított. Már akkor az izgatott, hogy ki gyártja, ki veszi meg és mire használja a terméket. Rendesen beleástam magam a területbe, végül az akkori igazgató kinevezett a marketingosztály élére. Ez akkor hallatlanul nagy szó volt – már a marketingosztály léte is –, hiszen hiánygazdaságban éltünk, jó, ha egyféle termék volt. Ennél a vállalatnál azonban már akkor az volt a szemlélet, hogy gondolkodjunk és tegyünk úgy, mintha lennének versenytársaink.

Tonk Emil
Címzetes egyetemi docens, az első hazai marketingvezetők egyike, a Magyar Marketing Szövetség egyik alapítója és ügyvezető alelnöke, az általa létrehozott Üzleti Akadémia vezetője. Több üzleti rendezvény, konferencia védnöke, a sikeres Üzleti Patika könyvsorozat szerzője. 2010-ben beválasztották a világ legjobb előadói közé, 2013-ban pedig a Mentor Oscar-díjat is elnyerte.
Szerencsére sok külföldi szakkiállításra eljutottam, ahol azt is láthattam, hogy máshol másképpen végzik a dolgokat. Külön jó volt, hogy olyan csapattal dolgozhattam, amelynek a tagjai nyitottak voltak az új szemléletmódra. Hihetetlen jó eredményeket produkált a cég. 1980-ban átirányítottak a Budalakk vállalathoz, ahol már kereskedelmi igazgató lettem, idővel pedig marketing vezérigazgató-helyettes. Amikor 1990-ben megalakult a Marketing Szövetség, nem mérnökként, hanem marketingesként gondoltam a közreműködésemre. 1991-től rendszeresen tartottam előadásokat marketing témában, és az akkori Külkereskedelmi Főiskolán – ma Budapesti Gazdasági Egyetem – tréningeket is szerveztünk a végzős hallgatóknak, hogy tanulják meg az üzleti kommunikációt a gyakorlatban, tanuljanak meg a vevők fejével gondolkodni. Most, több mint negyedszázaddal később büszke vagyok arra, hogy nagyon sok jó szakember került ki a főiskoláról, ők ma is a szakma elitjét képviselik. Napjainkban a gazdaság minden területét, minden szakmai tevékenységet támogat és pozitív értelemben befolyásol a marketing. Nincs olyan sikeres cég Magyarországon, amely marketig-szemléletmód nélkül tudna nőni, és a szakma presztízse is jelentősen emelkedett.

 

Tonk Emil:

Hosszú út vezetett addig, amíg a marketing nélkülözhetetlenné vált a vállalkozások életében?

– Jó ideig a marketinget alibiszakmának tartották, és azt mondták, azok lesznek marketingesek, akik semmire sem jók. Klasszikus ejtőernyős állás volt még az előző rendszerben. Azután fű-fa-virág marketinges akart lenni, tömegével indultak a nagyon jó, rossz és még rosszabb képzések. A piaci verseny erősödésével azonban a magyar cégvezetők közül is többen belátták, hogy nem boldogulnak, ha nem tudják jól pozicionálni a cégüket vagy a terméküket. Egyre magasabb szintre került a marketing a cégek szervezeti hierarchiájában. Ma már nem is tudok olyan magyar vállalkozást elképzelni, amelynek a vezetője ne lenne marketingvénájú, vagy a menedzsment nem ebben a szellemben gondolkodna. A marketing már nem tevékenység, hanem szemlélet- és gondolkodásmód, amely nélkül pont olyan egy vállalkozás, mint az étel fűszer nélkül.

Szakmai megbecsültség (ezer forint)

Pozíció 

Marketingigazgató     1000–2500

E-commerce menedzser         900–1500

Online marketing-menedzser 550–850

Online marketing-specialista  450–650

Brandspecialista         320–500

Koordinátor/asszisztens         250–350

Az elmúlt csaknem három évtizedben ön közvetlen közelről figyelte a szakma alakulását. Mi volt a legfontosabb változás?

– Az, hogy megjelentek az igazán hozzáértő szakemberek, akik magas szinten, nemzetközi tapasztalatokkal is megtámogatva tudják népszerűsíteni a szemléletet, mondhatnám, marketingül tanítani a cégvezetőket. Nyilván bővült a marketing eszköztára is, aminek a hatására a korábban megszokotthoz képest eszméletlenül felgyorsultak a folyamatok, az ügyfél-kommunikáció, a kapcsolatépítés és -fenntartás. Ennek ellenére azonban még mindig az ember áll a marketing középpontjában, és ez soha nem is fog megváltozni. Ezt senkinek sem szabad elfelednie! Az eszközök, még a legmodernebb technológia is, csak támogatja, de nem kiváltja az embert. A mi szakmánk nem személytelen, nem is lehet az.

A marketingesekkel kapcsolatos elvárások is megváltoztak?

– Talán már maga a marketinges kifejezés is idejétmúlt, hiszen összemosódnak a határok a marketing, a vevőszolgálat és az értékesítés között. A marketingszakembernek értenie kell egy kicsit ehhez is, ahhoz is, de a legfontosabb feladata az ügyfelek bizalmának felépítése és magas szinten tartása. Néhány év múlva ügyfélkapcsolati munkatársakat fognak keresni a cégek: kapcsolati menedzserek és nem kizárólag értékesítők, marketingesek vagy ügyfélkapcsolati munkatársak fogják betölteni ezt a fontos funkciót. Az új világban az lesz sikeres, aki megtanul marketingül gondolkodni, elsajátítja azokat a készségeket, amelyek a vevők bizalmának felépítéséhez szükségesek. Nagyon sokan rá fognak jönni, hogy elbuknak, ha csak a termékre figyelnek, mert szem elől tévesztik az embert. De azok sem lesznek sikeresek, aki csak az emberekre építenek. Sem jó termék, sem jó munkatársak nélkül nincs jó cég. Ma a magyar vállalatok legnagyobb gondja, hogy nincs vagy kevés a jó arc a frontvonalon. Senki sem dőlhet hátra: olyan gyorsan követik egymást a változások, hogy ami a múlt héten működött, az ma alig vagy egyáltalán nem hoz sikert. Az nyer, aki egy-két lépéssel a többiek előtt jár. A frontvonalon dolgozók – vezetők, értékesítők, marketingesek, ügyfelesek, logisztikusok, minőségmenedzserek, vezető asszisztensek, szervizmunkatársak – mindegyikének tisztában kell lennie azzal, hogy ha ott áll az ügyfél előtt, akkor az ügyfél szemében ő a cég, neki kell megtennie mindent azért, hogy a bizalom erősödjön, a vonzás nőjön. Ebben a helyzetben legyen a cég legjobb marketingese! Rangtól, képezettségtől függetlenül. Szerintem ez nem idealisztikus elképzelés.

Nem kell mindig nagy durranás?
Bonyhádi Gábor és csapata elsőként hozta be Magyarországra a gerillamarketinget, és használt vírusvideókat vagy felhőalkalmazásokat a céges kommunikációban. Ennek ellenére a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja mégis inkább abban hisz, hogy nem a nagy durranások, hanem a folyamatos, jó munka hoz áttörést a céges kommunikációban.
Sokat jelentett a marketingszakma fejlődésében, amikor megjelentek a multik a hazai piacon?

– A legtöbb cégvezető nem örül, ha megjelenik a területén egy erős versenytárs, de az okos ember tudja, sokat tanulhat azoktól, akiknél rend és fegyelem van, leosztottak a felelősségek, léteznek a kompetencia alapú hatáskörök. Sok multi talált kiváló vezetőket a magyar marketingesek között. Jó vénánk van ehhez, de komoly hátrányt jelent, hogy a marketing divatszakma: vannak, akik végiglinkeskedik a tanulmányaikat, és még az alapokat sem sajátítják el. Belőlük soha nem lesz jó marketinges, a hozzá nem értők pedig pillanatok alatt lejáratják a szakmát. Ezért is tartom fontos előrelépésnek, hogy a szövetség létrehozott egy minősítési rendszert, amiben komoly teljesítményelvárásokat fogalmazunk meg a marketingszakma értőivel, szakértőivel szemben. Lehet persze mondani, hogy magas a mérce, de ha alacsonyabbra tesszük a lécet, jóllehet többen fogják átugrani, közöttük több lesz a gyengébb.

Milyen elvárásokat fogalmaz meg a minősítési rendszer?

– Vannak objektív szempontok, például a marketinges aktivitása, végzettsége, hazai és nemzetközi tapasztalata. A kialakított pontrendszer objektíven méri fel a jelöltek tudását, hozzáértését. De nem az a cél, hogy ne lehessen minősülni. Támogató és nem kiszorító szerepet szánunk a rendszernek, amely mindenkire érvényes lesz: a szövetség elnökségi tagjai ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint bárki más. Azt szeretnénk, hogy ha valaki az álláspályázatban feltünteti, hogy a szövetség minősített szakértője, a munkaadók számára ez legyen referencia. Olyan mérce, amely azt tanúsítja, hogy az, aki megszerezte, akárhová kerülhet a világban, bízhatnak a tudásában.

Hányan vannak most a szakmában a piacon, és hányan fogják a véleménye szerint elvégezni a minősítést?

– Van öt-hatszázezer vállalkozás Magyarországon, amelynek így vagy úgy, szüksége van marketingre. Több tízezren lehetnek most, akik ezzel foglalkoznak, akik közül néhány ezer pár év múlva biztosan minősítetté válik. A tanúsítvány előbb-utóbb evidens lesz, főleg, hogy a szakma mindig a minősített szakértőket fogja ajánlani. Ha egy pozícióra tízen pályáznak, előnyben lesznek a minősítéssel rendelkezők.

Milyen eredményt vár a minősítéstől?

– Azt, hogy emeli a szakma presztízsét, a magyar gazdaság pedig élvezni fogja ennek a gyümölcsét. A magyar vállalkozások nemcsak versenyképesebbé válnak, hanem mernek versenyezni majd azokkal a cégekkel, amelytől eddig féltek. Ha a minket jellemző kreatív, a megszokott határokon túl is működni képes gondolkodásmód magas szintű szakmai tudással párosul, biztos a siker. A minősítéssel ezt a támogatást szeretnénk biztosítani. Biztos lesznek fanyalgók, kétkedők, de erre a legnemesebb válasz a szakértői minősítésben részt vevők számának bővülése lesz. Sem én, sem a minősítést támogató vezetőtársaim nem kételkedünk az eredményben.

Az olyan cégek, mint a Facebook, az emberek idejére vágynak
Online marketinges, social media szakértő. Már az iwiw-korszak alatt érdekelték a közösségi médiában rejlő marketinglehetőségek. Tanácsokat nemcsak a cégén keresztül ad, de blogolni is régóta szeret a témában. Annyira, hogy a Közösségi kalandozások néven futó oldal egyre ismertebbé tette a nevét, ma pedig már a téma legelismertebb hazai szakértői között tartják számon. Lévai Richárddal beszélgettem a lámpalázról és a Facebook jövőjéről.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo