Megnézve a NAV honlapján közzétett adózási határidőket, azt láthatjuk, hogy szeptember 30-án csak egyetlen, a 2014. harmadik negyedévre vonatkozó környezetterhelési díjelőleg bevallási és befizetési kötelezettség árválkodik.” A vállalkozások zöménél azonban nem is gondolnak arra, hogy tevékenységük után felvetődhet valamilyen ökoadó fizetési kötelezettség, azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy már akár egy irodaház fűtésére használt nagy teljesítményű kazán után is keletkezhet környezetterhelési díj-fizetési kötelezettség” – hívta fel a figyelmet Vizer József az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.
Mint ökoadó, a környezetterhelési díj nem csak a vállalkozókra vonatkozik, hanem mindenkire, aki engedélyhez kötött környezethasználat során a levegőbe, a felszíni vizekbe, az időszakos vízfolyásokba, vagy a talajba bizonyos környezetszennyező anyagokat juttat. Fontos tisztában lenni azzal, hogy az adókötelezettség nem csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek a környezetterhelő tevékenységükhöz szükséges hatósági engedéllyel, hanem azokra is, akik – noha kötelességük lenne – ezen tevékenységükhöz szükséges engedélyt elmulasztották beszerezni. A környezetszennyezés jellegének megfelelően a környezetterhelési díjnak három fajtája van: a levegőterhelési-, a vízterhelési- és a talajterhelési díj.
Levegőterhelési díj
Levegőterhelési díjat a bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrások után kell fizetni. Ezeknek azok a levegőterhelést okozó források minősülnek, amelyek esetében a légszennyező anyag kibocsátási jellemzők méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók és azokat jogszabály az emberi egészségre vagy a környezetre károsnak minősíti, és emiatt azokra kibocsátási határértéket állapít meg. Többek között ilyen bejelentés köteles légszennyező pontforrásnak minősülnek a 140 kWth (háztartás és közintézmény esetén 500 (kWth) névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések is.
a lakossági- és költségvetési szerv által üzemeltetett tüzelőberendezéseket;
a távhőtermelőt és a távhőszolgáltatást végzőt a lakosság és a költségvetési szervek részére értékesített hőenergiával kapcsolatban kibocsátott levegőterhelő anyagok után;
egyéb jogszabályokban meghatározott szükséghelyzetekhez kapcsolódó légszennyező anyag kibocsátás után (csökkentett gázfelhasználási lehetőség, gázüzemzavar-forráshiány, villamosenergia-zavar).
A levegőterhelési díjat az évenként kibocsátott levegőterhelő anyagok kg-ban kifejezett mennyisége után kell meghatározni, kén-dioxid esetén 50 Ft/kg, nitrogén-oxidok esetén 120 Ft/kg, míg nem toxikus szilárd anyagok esetén 30 Ft/kg díjtétel alapul vételével. Érdemes figyelembe venni, hogy 50 százalékos levegőterhelési díjkedvezmény érvényesíthető a légszennyező anyag kibocsátás csökkentését szolgáló beruházás időtartama alatt (de legfeljebb 2 évig) a beruházással érintett környezetterhelő anyag és telephely vonatkozásában.
Vízterhelési díj
Vízterhelési díj-fizetési kötelezettség a vízjogi engedélyezés alá tartozó, a felszíni vizeket terhelő tevékenység után keletkezik. Ilyen tevékenység többek között a saját célú vízilétesítmények, tehát az olyan művek üzemeltetése is, amelyek rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat látnak el.
Azonban mentes a díjfizetési kötelezettség alól:
a vízterhelő anyag kibocsátás, ha a szennyezett víz újrahasználásra kerül;
a felhasznált vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége;
az elvezetett csapadékvíz mennyisége;
a nehézfém kibocsátás, ha a kibocsátó által alkalmazott technológiából adódóan az ilyen vízterhelő anyag kibocsátás kizárt;
a halastavak extenzív módon történő üzemeltetése.
A levegőterhelési díjhoz hasonlóan 50 százalékos vízterhelési díjkedvezmény érvényesíthető a felszíni vizet közvetlenül terhelő vízterhelést csökkentő beruházás időtartama alatt (de legfeljebb 5 évig) a beruházással érintett környezetterhelő anyag és telephely vonatkozásában.
Talajterhelési díj
Talajterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá és helyi vízgazdálkodási hatóság, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést alkalmaznak. A talajterhelési díjat az éves felhasznált víz mennyisége (csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolásra felhasznált víz mennyiségével, valamint az arra feljogosított szervezettel a jogszabályi előírásoknak megfelelő elhelyezés céljából számlákkal igazolható módon elszállíttatott szennyvíz mennyiségével) és 1 200 Ft/m3 egységdíj szorzataként kell meghatározni, amit korrigálni kell az adott településre vonatkozó területérzékenységi szorzóval (ami az érintett vízbázis érzékenységétől és az engedélyezés fajtájától függően 1 és 5 közötti érték lehet).
Eljárási szabályok
A levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díjat az állami adóhatósághoz, míg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a települési önkormányzat felé kell bevallani és befizetni. A NAV felé negyedévente, a naptári negyedév utolsó napjáig (tehát a 2014. harmadik negyedéve vonatkozásában szeptember 30-ig) díjelőleget kell bevallani és megfizetni, majd a naptári év tényleges környezetterhelési díj kötelezettségének és a díjelőleg különbözetéről a következő év március 31-ig kell bevallást teljesíteni. Díjelőlegként az előző évi tényleges díjfizetési kötelezettség egy negyedét, vagy amennyiben a kibocsátó folyamatosan működtet károsanyag kibocsátást mérő műszert, abban az esetben a negyedévben ténylegesen mért kibocsátási adatok alapján számított díjat kell megfizetni. A települési önkormányzatok felé díjelőleg fizetési kötelezettség nem, csak éves bevallási kötelezettség keletkezik, szintén a következő év március 31-ig.
Könnyen belátható, hogy a környezetterhelési díj kalkulációja nem egyszerű, sőt, termelő tevékenységet végző nagyvállalatok esetén kifejezetten bonyolult feladat, ezért jelentős károsanyag kibocsátás esetén a kalkulációk elkészítésébe elkerülhetetlen műszaki szakember bevonása, hiszen már annak eldöntése sem egyszerű, mikor szükséges mérőműszer alkalmazása és mikor elegendő számítással, vagy műszaki becsléssel alátámasztani a környezetterhelési díj kalkulációját.
