A válság hatására még erőteljesebb lett a költségcsökkentési kényszer a szervezeteknél, amely különösen a humán erőforrás területeket érintette. Számos kutatás bizonyította, hogy azok a vállalatok működnek igazán hatékonyan, amelyek tudatosak pénzügyi folyamataikat illetően és tervezett HR költségvetéssel rendelkeznek. A HR Portal arra volt kíváncsi, mennyire tudatosak ezen a téren a szervezetek, illetve milyen humán területeket érintett érzékenyen a válság, hol kellett nagyobb költségeket visszaszorítani, a válság ellenére milyen eszközökkel tudtak megtakarításokat elérni a vállalatok.
Sokan nem tudják, hogyan alakult a HR büdzséjük
- A cégek egyharmadának nincs HR költségkerete, ahol viszont van, ott 6,5 százalékkal csökkent a személyzeti kiadásokra fordított összeg - ismertette az eredményeket Berey Zita, a Garda Consulting ügyvezető igazgatója a Költséghatékony HR című workshopon, amelyet a HR Portal május 19-én szervezett. A kutatás során megkérdezett 108 vállalat közül leginkább a Budapest környéki szolgáltató szektorban tevékenykedő mikro-kisvállalkozásokról bizonyosodott be, hogy nincs HR büdzséjük. A HR keret költségcsökkenése jelentősebb volt a megkérdezett ipari, termelő vállalatoknál, a közép-magyarországi cégeknél, a közepes- és nagyvállalatoknál. A válaszadók egynegyede számolt be csökkenésről, és csak 16,7 százaléknál nem változott a személyzeti kiadásokra fordított összeg. Mindössze 13 százalék nyilatkozott a HR költségkeret növekedéséről, de sokan vallották be (10,2 százalék), hogy nem tudják, miként alakult a cég HR-es büdzséje.
Min spóroltak a leginkább a cégek?
A képzések büdzséjének csökkentése jelentősebb volt a megkérdezett közép-magyarországi, kereskedelemmel, szállítmányozásnál foglalkozó közepes- és nagyvállalatoknál. A cégek 25,9 százalékánál stagnált, 16,7 százalékánál nőtt ezen költségkeret, 11 százalék pedig nem tudta megítélni, hogyan alakult ezen terület költségkerete.
A szervezetek összességében 17,2 százalékkal csökkentették a képzési és tréningbüdzsét a válság előtti állapothoz képest, ami azt is mutatja, hogy felértékelődött a belső tréningek szerepe a külső tréningek "rovására". A képzések hatékonyságát ugyanakkor a cégek 42 százaléka még soha nem mérte, 43,8 százalékuk a válság előtt és után is mérte, 9,5 százalék pedig csak a recesszió óta méri.
A cégek negyedénél csökkent az 1 főre eső bruttó bérköltség
A bér- és kompenzációs rendszerek változását tekintve a felmérés szerint a cégek 32,7 százalékánál nem változott a bruttó bér összege, 36,5 százaléka növelte a bruttó fizetéseket, míg a cégek 25 százaléka csökkentette azokat. A béren kívüli juttatásokat a válság óta a válaszadók 43 százaléka csökkentette, elsősorban a hideg étkezési, kultúra és ajándék utalványok alkalmazása esett vissza. Ennek elsődleges oka a válság hatására bekövetkezett jogszabályi változásokban keresendő. Ugyanezen okból kezdték el a cégek nagyobb mértékben adni a meleg étkezési utalványt és az Internet hozzájárulást is.
A válság nem befolyásolta a mobil telefon, a céges autó népszerűségét, ezeket a cégek többsége a recesszió előtt és után is adta.
Nem túl népszerű az outsourcing
Az outsourcing a költségcsökkentés egyik kedvelt módszerévé vált az utóbbi időben a szervezetek körében, de a megkérdezett cégeknél nem figyelhető meg, hogy tömegesen kiszerveztek volna HR-es területeket, sőt, 16 százalékuknál egyáltalán nincs is kiszervezés. A pénzügy-számvitel; emberi erőforrás gazdálkodás; kereskedelem-értékesítés területein egyáltalán nem jellemző a kiszervezés, mindent házon belül oldanak meg. A legtöbbek által kiszervezett tevékenység továbbra is a biztonsági szolgálat és a bérszámfejtés. A szolgáltató kiválasztásánál a három leggyakrabban említett szempont az ár, a megbízhatóság és a referenciák. Berey Zita kiemelte, hogy a jogtiszta know-how a cégeknek csak elenyésző részét (15, 7 százalék) érdekli.
Mire költenek a cégek a jövőben?
A cégek a képzések mellett a teljesítmény-értékelés (19,4 százalék), a bérköltség (15,7 százalék) az utánpótlástervezés(9,3 százalék) területét fejlesztenék. A bérköltséget a mintaátlagnál nagyobb arányban fejlesztenék a megkérdezett ipari- és termelő vállalatok, a teljesítményértékelést a nyugati régióban elhelyezkedő cégek és a közepes vállalatok tartják fontosnak, a képzéseket pedig a mikro- és kisvállalatok vennék nagyobb arányban igénybe.
