Cafeteria: túl sok jóra ne számítsunk

Továbbra sem számíthatnak sok jóra a munkavállalók. Tízből mindössze négy kkv tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit, elsősorban étkezési hozzájárulással, közlekedési költségtérítéssel és pénzbeli jutalommal” – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Cégméret szerint jelentős különbségek vannak, leginkább a középvállalkozásoknál dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásra.

Továbbra is mélyponton van a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya, a következő egy évben a kkv-k mindössze 41%-a fogja ilyen módon támogatni dolgozóit. „Immár harmadik negyedéve tízből csupán közel négy vállalkozás készül valamilyen cafeteriával is kiegészíteni munkavállalói fizetését. A különböző elemek közül továbbra is az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb, minden negyedik cég kívánja alkalmazni a jövőben. (Már ha megmarad, mert az Erzsébet-utalványokat szinte biztosan forintosítja az állam, de a SZÉP Kártyáknak is annyi lehet!)

Ezt követően a munkába járás költségtérítése (18%) a leginkább preferált juttatási forma, ráadásul közel duplájára,10%-ról 18%-ra ugrott az ezzel számoló cégek aránya év végéhez képest. A harmadik helyen kivételesen a pénzbeli jutalom áll (13%), holott a felmérés készítésekor még nem volt ismert a kormány azon szándéka, amely szerint maximum húszezer forintig készpénzesítenék a cafeteriát. A SZÉP Kártya ezzel lekerült a trónról (9%), jelenleg ez a negyedik legnépszerűbb juttatási forma” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Költeni kellene

Érdemes arra figyelni, hogy a két évvel ezelőtt, azaz 2014-ben feltöltött SZÉP Kártya egyenlegek idén május végén járnak le. A zsebek közti megoszlásból jól látszik, hogy a SZÉP Kártya tulajdonosok szeretik minél változatosabban eltölteni szabadidejüket, hiszen a sokrétű felhasználási móddal – strandbelépő, színház- és koncertjegy, múzeumi, állatkerti vagy kalandpark belépő, uszoda- és fitnesz bérlet – bíró szabadidő alszámlán (26%) van a legkevesebb elköltendő összeg.

Mikortól jár új melósnak a cafeteria?

Leggyakrabban a próbaidőt követően indul a jogosultsági idő, amennyiben nincs a juttatási rendszerben önkéntes pénztári elem. Ha ilyen van, ott a törvényi szabályozás bonyolítja a helyzetet, írja Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria Trend Magazinban.

A vendéglátás alszámlánál 31%, a szálláshely alszámlánál pedig 43% ez az arány. A három zseb együttes értékét nézve a lejáró összegek 93%-a 50 000 forint alatti. „A Pünkösdi hosszú hétvége szinte adja magát, így aki pihenésre, szórakozásra vagy éppen sportolásra vágyik, ne hagyja ki a kínálkozó alkalmat” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Számít, mekkora a cég

A különböző méretű cégek igen eltérő arányban nyújtanak cafeteriát munkavállalóiknak, azonban az jól látszik, hogy a cégmérettel párhuzamosan ez egyre növekszik. Míg a mikrovállalkozások mindössze egyharmada (34%) ad béren kívüli juttatást, addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány jóval kedvezőbb (49% és 52%). A középvállalkozásoknál azonban ez jelentős visszaesés, hiszen év végén még a cégek 70%-a vélekedett így. A különböző szektorokat tekintve egyedül a kereskedelemben terveznek a vállalkozások az átlagnál alacsonyabb arányban cafeteriát alkalmazni (36%), tehát az itt dolgozók számíthatnak a legkevésbé béren kívüli juttatásra.

Cafeteria: még a legdrágább is olcsó

Az egyre élesebb piaci versenyben felértékelődött a dolgozók lojalitását és elégedettségét növelő javadalmazási rendszer, ami ráadásul költséghatékony eszköz. A 21. századi társadalmak és gazdaság új súlypontjaihoz – amelyben előtérbe kerül az egészség, az oktatás, az öngondoskodás – a munkáltatóknak is igazodniuk kell, többek között, egy modern juttatási rendszer kialakításával, amely a köztük és a munkavállalók közötti partneri együttműködést is erősíti.