Durva adóemelés jöhet januárban

A 2017-es – akkor elbukott – javaslathoz hasonlóan, ismét az ingyenes reklámhordozókra kivetett adókat emelné meg a kormány, még a tavalyinál is brutálisabb mértékben. Egy ilyen intézkedés árát azonban a fogyasztók, elsősorban a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek fizetnék meg.

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A szeptember 24-én benyújtásra került környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosító javaslata szerint a reklámhordozó papír 1 kilogrammjára kivetett adó az eddigi 85 Ft-ról 304 Ft-ra emelkedhet. Tavaly ugyanebben az időszakban szintén egy módosító javaslat került az Országgyűlés elnöke elé, amely szerint a reklámhordozók termékdíját 115 Ft-ra emelték volna. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség – (DIMSZ) már akkor is jelezte, hogy az indokolatlan mértékű emelés káros következményekkel jár. A két szervezet a jelenlegi módosítás kapcsán is hasonlóan vélekedik.

Tavaly azután gyorsan visszatáncolt a kormány az adóemeléstől.

A hazai élelmiszer- és más retail üzletláncok több milliárd forintot költenek ingyenes reklámújságok előállítására. A termékdíj ilyen mértékű emelése egyértelműen a reklámkiadványok számának csökkenését eredményezheti, hiszen az üzletláncok nem tudják tovább finanszírozni ezeket a kiadványokat, így azok jó része megszűnik, vagy a plusz költségeket átterhelik a fogyasztókra. A módosító tervezet ugyanakkor ellentmond a reklámipar versenyképességét fokozó szabályozási környezet megteremtésének is, melynek kiszámíthatatlansága az elmúlt években tovább fokozta a piaci bizonytalanságot – olvasható az MRSZ és a DIMSZ közös közleményében.

A jelenlegi javaslat hatására, a reklámkiadványok 3,5-szeres termékdíj-emelésének legfőbb vesztesei mindenképpen a fogyasztók, közülük is elsősorban az alacsonyabb jövedelműek lesznek. Ágazati becslésekre alapozva akár 17,5 milliárd feletti plusz adóterhet jelenthet, ezt az árat a kereskedők be fogják építeni a termékek árába.

Az ingyenes informatív reklámkiadványok a vásárlói tájékoztatási kultúránk szerves részeként még ma is kiemelt és igen fontos helyet töltenek be a fogyasztók életében. A tervezet elfogadásával a fogyasztók tájékoztatásának egyik leghasználtabb ingyenes vásárlói információs eszköze kerül veszélybe. A kiadványok számának jelentős csökkenése vagy megszűnése ezért számos fogyasztói csoport számára hátrányos helyzetet teremt, a fogyasztók alulinformáltságához vezet, akadályozva a tudatos vásárlói magatartást, és egyértelműen áremelkedéshez vezet.

Az már csak a hab a tortán, hogy a hirdetési piac újbóli átrendezésével vélhetően a már most is szinte egyeduralkodó Facebook és Google nyer majd.

Az idősebb korosztály és az alacsony jövedelműek fizetik meg az árát

A digitális csatornákat nem vagy kevéssé használók és az idősebb korosztály – amely szinte egyáltalán nem érhető el online hirdetésekkel – vásárlói tájékoztatásában komoly szerepe van az úgynevezett címezetlen reklámkiadványoknak. A DIMSZ felmérése  szerint még a legfiatalabbak 80 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy az egyéb csatornákon való tájékozódás mellett igényli és hasznosnak tartja ezeket a vásárlást és választást segítő kiadványokat is. A felmérés arra is rámutat, hogy akik szoktak címezetlen reklámkiadványokat kapni, és igényt is tartanak ezekre, azok legfőképpen az üzletek élelmiszerakciói miatt tartják fontosnak az ilyen jellegű ajánlatokat (75%).

A külföldről behozott használt kocsi után is kell termékdíjat fizetni
Kevesen tudják, de ha külföldről használt gépkocsit hozunk be az országba, akkor termékdíjat is fizetni kell utána, a gépjármű egyes alkotórészei ugyanis a termékdíj-kötelezettség alá tartoznak: mint az akkumulátor, a kenőolaj, a gumiabroncs vagy elektronika.
Ugyanakkor a legidősebbek több mint 80 százaléka elsősorban ezekből az ingyenes reklámkiadványokból tájékozódik azokról az akciókról és árcsökkentésekről, amelyek a környező nagy- és kiskereskedelmi üzletek kínálatára vonatkoznak. A másik két fő indok, ami miatt hasznos számukra a kiadvány, a szezonális kedvezményekről (61%), valamint a nem élelmiszerhez kötött egyéb akciókról való informálódás lehetősége (59%). 35 százalék esetében fontos a közeli szakemberek elérhetőségének megismerése (is), 16 százalék pedig szükség esetére teszi el az ilyen jellegű kiadványokat.

Mindemellett negatív hatással lehet az ingyenes reklámújság-készítőkre (előállítók, kézbesítők) is, akik elveszíthetik munkájukat.

Az MRSZ és a DIMSZ véleménye szerint a 3,5-szeres termékdíjemelés a direktmarketing-tevékenységet folytató vállalatokat (nagyvállalatokat és kisvállalkozásokat egyaránt) és a magyar sajtótermékek egy részét indokolatlan többletteherrel sújtja: ágazati becslésekre alapozva akár 17,5 milliárd feletti plusz adó terhet is jelenthet – nem számítva a helyi iparűzési adó és az áfa mértékének jelentős növekedését is. Mindez finanszírozhatatlanná teszi a vásárlói tájékoztatásban fontos szerepet betöltő reklámeszközök – az ingyenes reklámújságok, szórólapok, DM levelek – fenntartását, amelynek a jó részét az érintett piaci szereplők kénytelenek lesznek beépíteni a termékek árába, ezzel áremelkedést generálva nem csak a napi fogyasztási cikkek tekintetében.

A Magyar Reklámszövetség és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség elkötelezett a fenntartható reklám irányában. A két szervezet azonban kifogásolja az előzetes szakmai egyeztetés hiányát, a fokozatosságot, a környezet terhelésének csökkentésére irányuló alternatív módszerek megfontolását, amit akár a reklámozók a reklámok előállítóival végezhetnének. Ezért az MRSZ és DIMSZ együttesen felajánlotta a kormány számára a szakmai együttműködést azzal a céllal, hogy minden szempontnak és érintettnek elfogadható megoldás készüljön. Az MRSZ és a DIMSZ egyúttal a reklámhordozók ilyen mértékű termékdíjemelésének okairól is tájékoztatást kért az iparág számára.

A pizzafutár hirdetését is adminisztrálni kell a NAV-nál
Az eddigiekkel ellentétben azoknak is fontos dolguk lehet a reklámadóval, akiknek csak csekély mértékű reklámbevételük volt. Nekik 100 millió forintos bevétel alatt adót ugyan továbbra sem kell fizetniük, de az adóhatóság honlapján megjelent nyomtatványt ki kell tölteniük és be kell benyújtaniuk május végéig. Ellenkező esetben akár el is veszíthetik adómentességüket.
 

Véleményvezér

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.
Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.
Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére

Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére 

Nagyon vonzóak az ingyenes étkezések.
Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén

Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén 

Mindenhol szabad a véleménynyilvánítás, vagy csak a Facebookon?
Argentínában beszántják az adóhivatalt

Argentínában beszántják az adóhivatalt 

Nem Orbán Viktort követik.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo