A használt ruha árusok például jó példái annak, amikor egy vállalkozás jól menő üzletet épít magánszemélyektől beszerzett termékekre. Ennek semmilyen jogi vagy adózási akadálya nincs, fontos viszont, hogy hogyan „papírozzuk le” a beszerzést és az értékesítést.
Kell a papír
A magánszemélytől vásárolt termékek értékesítése alapvetően ellenérték fejében történik, de a tulajdonjog átadása történhet ingyenesen is. Az átadási-átvételi jegyzőkönyvben rögzítik, mennyit szeretne érte kapni, majd a kereskedő az általa kívánt áron adhatja azt tovább. Mivel egy magánszemélytől nem elvárható, hogy számlaképes legyen, a kereskedő nem köteles számlával igazolni az áru rendeletét, de átvételi elismervénnyel vagy szállítólevéllel igen.
Áfa köteles!
Bár a magánszemély áfát nem számít fel, így a beszerzéskor ennek leírására sincs mód, az Áfa-tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek értelmében a magánszemélytől vásárolt termék továbbértékesítését általános forgalmi adó ne terhelné, vagyis a vállalkozás áfa fizetésre kötelezett lesz – ha egyébként az áfa körbe esik.
- Ha egy kereskedő eléri az évi 6 millió forintos bevételt, kötelezően áfát is kell fizetnie. Hogy az áruját pontosan mennyiért szerezte be, ebből a szempontból nem számít. A vállalkozás indításakor a vállalkozás rögzíti, hogy áfa-körös vagy áfa-mentes az üzlete. Évi hatmillió forintos bevételig a vállalkozók választhatják a KATA-adózási formát. Ez esetben havonta 50 ezer forint adót kell megfizetniük – mondta Bogdán Emese mérlegképes könyvelő a Piac & Profitnak. (De bármennyire egyszerű adónem is a KATA, könnyű elbukni, akár észrevétlenül.)