Az adótartozások sok cégnél jelentenek komoly problémát, néhányan óriási, százmillió forint feletti adótartozást halmoztak fel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által negyedévente közzétett listán jelenleg 2637 cég szerepel; egy évvel korábban 2226 társaság neve volt olvasható. A nagyadósok növekvő számára jellemző, hogy az elmúlt öt esztendő alatt – 2009 januárjától számítva – összesen 6165 cég nevét kellett kitenni a „szégyentáblára”. Vannak közöttük olyanok (117-en), amelyek minden alkalommal, tehát hússzor szerepeltek a névsorban. Vannak azonban esetek, amikor a NAV méltányosságot gyakorolhat az adóssal szemben, ám ennek komoly feltételei vannak – figyelmeztet az Ado Online.
Kinek kell az adót megfizetnie?
Az adó megfizetésének szabályait az Art. 35. §-a tartalmazza. Eszerint az adót – törvényben meghatározott esedékességekor – az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta, a beszedett adót pedig az adóbeszedésre kötelezettnek kell megfizetnie. Ha fizetésre kötelezett az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adóhatóság határozattal kötelezheti az adó megfizetésére:
- az adózó örökösét (az államot kivéve) az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,
- az adókötelezettség keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig a megajándékozottat, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,
- az adózó jogutódját,
- a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve szervezetet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállalót, továbbá azt a személyt, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
- a vagyontárgy minden tulajdonosát a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,
- több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkáltatót, illetve – ha azt tőle nem lehet behajtani – azt, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint munkáltatóként vett részt.
Az adóhatóság méltányossági jogköre
Magyarország Alaptörvénye előírja, hogy a közös szükségletek fedezéséhez teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenkinek hozzá kell járulnia, az adószabályozás feladata pedig az, hogy érvényt szerezzen ennek, láthatóan igen széles körű garanciákkal. Ugyanakkor az adózók teherbíró képességét meghatározó körülmények egyes esetekben előidézhetnek olyan helyzetet, amely mellett – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos adózás alapelve sérülne. Ennek feloldására az Art. meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára egyedi esetekben a kötelezettség enyhítésére. Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni, ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.
A kötelezettség enyhítése halasztás, részletekben történő megfizetés, mérséklés, illetve elengedés formájában történhet. Az eljárás alapja mindig a végrehajtható okiraton (bevallás, bejelentés, adóhatósági, bírósági határozat) alapuló kérelem, amelynek elbírálása során csak annak van jelentősége, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem. Vagyis a tartozás fennállására okot adó cselekmény körülményeit (a mulasztás súlyát, gyakoriságát) az adóhatóság nem vizsgálja, mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént.
Az Art. 134. § (2)-(4) bekezdése értelmében az adóhatóság a nem magánszemély adózók adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti, csak a pótlék- és bírságtartozás mérsékelhető vagy engedhető el kivételes méltányosságból, különösen akkor, ha annak megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető. Mérsékelni vagy elengedni csak a ténylegesen fennálló tartozást lehet, az átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel már rendezett kötelezettségre fizetési könnyítés nem adható.
Fizetési könnyítési kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be a következő adózók esetében:
munkáltató
kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is)
állami foglalkoztatási szerv
kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó
Magyarországon bejegyzett egyház
szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó
a Tbj. 56/A § (4) bekezdése szerinti kötelezett, valamint
Art. 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó
az Art. 5/A § (6) bekezdése alapján a fizetési kedvezményi kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálását kérő minősített adózó
az Art. 31/B § alapján általános forgalmi adót összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó.
A gazdálkodószervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adó- és vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlára kell megfizetni.
Cégek, szervezetek esetében a pótlék és bírságtartozás mérséklése (elengedése) iránti kérelem elbírálása során az adóhatóság komplex vizsgálatot folytat a gazdálkodás ellehetetlenülése szempontjából. A mérséklés intézménye nem a tevékenység megszüntetésének (a felszámolási eljárásnak) halasztására szolgál, hanem csak akkor indokolt alkalmazni, ha a tartozás mérséklésével az ésszerű gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Vagyis, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság a határozatában különböző feltételeket is kiköthet.
Különösen ilyen feltétel lehet:
a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése,
az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése,
megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása,
a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog, jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válása esetére annak pótlása. kérelemtől nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhet ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított.
Ha az adózó a feltételt nem teljesíti, a kedvezmény megszűnik, és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
