Mint azt korábban megírtuk, február 19-én megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szokásos éves ellenőrzési irányelvekről szóló tájékoztatása. Szakértő segítségével most bemutatjuk mi az, amire az idén különösen figyelni fognak az adóellenőrök. Az ellenőrzések célja idén sem meglepetés: a hatóság szeretné az adócsalásokat visszaszorítani, a központi költségvetés bevételeit biztosítani. Ezzel szemben új elemként egy valóban korszerű szemlélet jelenik meg a publikált irányelvekben: miközben a szándékos és súlyos jogsértéseket erőteljesen fogják büntetni, a jogkövető adózók apróbb, véletlen szabálytalanságait enyhébben kezelik a jövőben.
Nem érvelhetünk a jóhiszeműséggel
Azt, hogy hol van szükség a beavatkozásra a kockázatok és a rendelkezésre álló adatok elemzésével fogják feltárni. Ez alapján fogják a jogkövető adózókat is figyelmeztetni arra, hogy mely üzleti partnereiket kell különös körültekintéssel megvizsgálniuk, mielőtt üzleti kapcsolatba lépnek velük. Ennek a gyakorlatnak egyre nagyobb jelentősége lesz: ugyanis ha valaki már kapott ilyen figyelmeztetést, akkor később, ha pl. áfacsalási láncolatba keveredik, nem érvelhet úgy jóhiszeműsége mellett, hogy nem volt a csalásról tudomása.
A figyelmeztetéssel életbe lép a „tudhatta volna-elv”, és ezzel gyakorlatilag megfordul a bizonyítási kötelezettség. A jóhiszemű vállalkozásoknak azonban a figyelmeztetéstől függetlenül is nagyon óvatosnak kell lenniük üzleti partnereik kiválasztása és ügyleteik dokumentálása során. Ellenőrizniük kell adószámukat az ügyletet megelőzően és közben is rendszeresen, érdemes belső kockázatelemző rendszereket bevezetni, működtetni. A kétes üzleti partnerekkel jobb szóba sem állni, hiszen a gondatlanság évekkel később kemény következményeket hozhat – figyelmeztetett a LeitnerLeitner adószakértő és tanácsadó iroda blogjának legfrissebb bejegyzése.
A cégtemetőknek is a körmére néznek
Kiemelt figyelmet kap idén a tulajdonosok, a vezető tisztségviselők korábbi életútjának elemzése a valós tevékenységet nem végző vagy eleve adóelkerülési céllal létrehozott adózók kiszűrésében. Gyanú esetén folyamatos figyelemre számíthatnak a vállalkozások. A székhelyszolgáltatóhoz bejelentett, a székhelyüket az ellenőrzések ellehetetlenítése miatt áthelyező és a cégtemetők részére értékesített adózókat is rendszeresen fogják ellenőrizni, és ha azt tapasztalják, hogy ténylegesen nem működik a cég, akkor felfüggesztik vagy törlik. A csőd-, a felszámolási-, a végelszámolási és a kényszertörlési eljárások alatt álló adózók vizsgálatakor elsősorban a csalárd ügyletekből hasznot húzó szereplőket fogják keresni, és határozott lépéseket tesznek a mögöttes, kártérítési jellegű vezetői és tagi felelősség érvényesítése érdekében.
Fél szem mindig az Áfán és az elszámolt költségeken
A fogyasztási típusú adókkal – különösen az általános forgalmi adóval – kapcsolatos visszaélésekre továbbra is nagyon oda fognak figyelni a hatóságok: például minél gyorsabban szeretnék feltárni a csalárd értékesítési láncolatokat. Figyelni fogják a piaci ártól jelentősen eltérő értékesítéseket, a termékpályát végigkövetve fogják vizsgálni, hogy az áfát minden „állomáson” megfizették-e. Az áfa visszaigénylők is biztosan számíthatnak adóellenőrzésre.
Az elmúlt évek gyakorlatát követve országos és területi ellenőrzési akciókat is szerveznek majd, amelyek során célzottan, de széles körben vizsgálják a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését és az áruk eredetét. Folyamatosan vizsgálni fogják a digitális gazdaság adókötelezettségeinek teljesítését: az elektronikus kereskedelem, az online szolgáltatások, a különböző közösségi szolgáltatások pl. az étkezés, a személyszállítás, a szálláshelynyújtás területén.
Ügyelni fognak a számviteli rend és a bizonylati fegyelem betartására is. Többek között bírságolhatják a könyvek, nyilvántartások vezetésének elmulasztását, a belső szabályzatok hiányát, a kötelező könyvvizsgálati követelmények elmaradását. Figyelemmel fogják kísérni az IFRS-re áttérők tevékenységét is.
Továbbra sem számíthatnak megértésre az alkalmazottaikat illegálisan foglalkoztatók és azok sem, akik ugyan bejelentik a dolgozókat, de nem nyújtanak be járulékbevallást. Fokozott figyelmet kapnak a munkaerő-kölcsönzés körülményei is. Összevezetik továbbá a munkáltató által a munkavállalók foglalkoztatásának bejelentésében, az adott időszakban benyújtott járulékbevallásokban szereplő és a magánszemélyek biztosítási jogviszonyai szerinti, valamint a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatokat, és fel fogják tárni az eltéréseket.